Összességében nem meghatározó a magyar építőiparban a vendégmunkások száma és aránya, a 330 ezer foglalkoztatottból mintegy 15 ezer a külföldi. Ám egyes cégeknek, amelyek rájuk építettek, okozhat gondokat az újabb határzár. Igaz, a munkába járás az országhatártól számított 30 kilométeres mélységben egyelőre továbbra is működik – fejtette ki Koji László. Szerinte a múlt héten bejelentett, ma életbe lépő kormánydöntéseket a munkaadók és a munkavállalók higgadtan kezelik, nem érezni azt a kapkodást, mint a járványhelyzet első hullámában.
Ágazati szinten a legnagyobb kockázatot rövid távon már a rendelésállomány csökkenése okozza, Koji László szerint emiatt – ha nem sikerül a következő hetekben megállítani – jókora hullámvölgybe kerül az építésgazdaság. Mint rámutatott, az első féléves adatok már veszélyesen közel vannak a kritikusnak tartott 20 százalékos mínuszhoz.
A járványhelyzet miatt sok piaci döntés várat magára, és mindez éppen akkor éri az ágazatot, amikor képes lett volna akár a tavalyi, 4,436 ezermilliárd forint értékű munkálatok elvégzésére is. Ehhez képest erre az évre a 4 ezermilliárd forintos teljesítményérték tűnik reálisnak a megkezdett, a folyamatban lévő és a tervezett beruházások alapján. A második negyedévben 30 százalékkal alacsonyabb értékben indultak kivitelezések, mint az előzőben, de a befejezett projektek összértéke nem csökkent az EBI Építésaktivitási jelentése szerint.
Az ágazat már a sorsdöntőnek ígérkező következő hetekre koncentrál, amikor több fontos, beruházásösztönző döntés születhet, mérsékelve az első fél évben már 7,4 százalékos mínuszba csúszó ágazati mutatók dőlésszögét. Ilyen lehet például a rozsdaövezetek kijelőlése a áfakedvezménnyel támogatott lakásépítések megkezdéséhez.
Ha ősszel sem tompul a rendelésállomány fogyatkozásának üteme, akkor sok hónapra szükségessé válik a létszámleépítés, hiszen – mutatott rá az ÉVOSZ elnöke – az építőiparban nem életszerű sem a rövidített munkaidő, sem az otthoni munkavégzés.
Forrás és részletek: Világgazdaság