Miért drága a lakás, ha ennyire olcsó?

Közép-Európában Magyarországon a legolcsóbbak a lakások, mégis több mint 7 évi bruttó bérre van szükség, hogy megvehessük, mert keveset keresünk. Sereghajtók vagyunk a lakásépítésekben is – derült ki a Deloitte legfrissebb felméréséből.

Az idén harmadszor készült el a Deloitte tanulmánya, amely 14 európai ország lakáspiaci elemzésén alapszik.

Közép-Európában a lakások átlagára Magyarországon a legalacsonyabb, az átlagos négyzetméterenkénti ár csupán 917 euró, míg a legmagasabb Csehországban, ahol egy négyzetméterért átlagosan 1186 eurót kell fizetni. A brit és francia lakásárak a legdrágábbak közé tartoznak, ott az új lakások négyzetméterenkénti árai a 4000 eurót is elérhetik. A lakásárak emelkedése Ausztriában és Németországban kiugróan magas, az ingatlanárak pedig Olaszországban és Spanyolországban estek sokat.

A legdrágább európai városnak továbbra is London és Párizs számít. Londonban, a központhoz közel, az átlagos négyzetméterenkénti ár meghaladja a 10 ezer eurót, míg Párizsban a használt lakások négyzetméterenként 8140 euróba kerülnek.

Dániában már 2,1 éves bruttó jövedelem elegendő új lakás vásárlásához, ám Csehországban 7,2 évre van szükség ugyanehhez. Lengyelországban és Magyarországon már 7,4 évre. Vagyis még olcsónak számító lakásainkhoz is keveset keresünk.

A legalacsonyabb lakásépítési aktivitást Magyarországon rögzítették, 1000 főre vetítetve 0,7 elkészült lakással. A legtöbb új lakás 2013-ban Oroszországban épült, a nyugat- európai országok között Franciaországban volt a legaktívabb a lakásfejlesztés, ezt követi Ausztria, 4,7 elkészült lakással 1000 főre vetítve. Hazánkban a jelenlegi alacsony építési volumen, továbbá a lakásvásárlás szempontjából egyre kedvezőbb gazdasági feltételek könnyen az új építésű kínálati állomány gyors elapadásához vezethetnek, ami a továbbiakban kihívás elé állíthatja a lakásfejlesztőket.

A Deloitte jelentése szerint Magyarországon az évek óta tartó árcsökkenés megállni látszik, ideális körülményt teremtve lakásvásárlás szempontjából, legyen szó saját használatú, vagy épp befektetési célú ingatlanról. A fejlődés lehetséges indikátorai a viszonylagosan alacsony lakásárak, az emelkedő reáljövedelmek, a javuló munkanélküliségi mutatók és a kedvező hitelkamat-szint.

Az elmúlt hónapokban érzékelhetően megnövekedett a lakáshitelek iránti érdeklődés. Ennek viszonylag nagy része a felújításra, modernizálásra, illetve használt lakás vásárlására igényelt hitel, és egyelőre alacsony részesedéssel van jelen az újlakás-építés. A lakáscélú hitelkamatok esését segíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamat-csökkentése: 2012. augusztus óta az alapkamat visszavágása folyamatos volt; az alapkamat idén nyáron elérte a történelmi mélypontot jelentő 2,1 százalékot.

A bankok növekedő hitelkihelyezési hajlandósága szerencsésen párosul a teljes hiteldíj mutató csökkenésével. Konstrukciótól függően az ingatlan célú jelzáloghitelek 5 százalék körüli THM mutatótól elérhetőek.

Forrás: hvg.hu