Megindultak felfelé a lakáshitel-kamatok

Bár drágák voltak, rekormennyiségű lakáshitelt vettek fel tavaly a magyarok az MNB adatai szerint. Eközben már több bank is magasabb kamatra adja ügyfeleinek a lakossági jelzálogkölcsönt.

Az MNB december havi hitelstatisztikája szerint a bankok decemberben 16,78 milliárd forint összegben kötöttek lakáshitel-szerződést. Ez a 2024-es évet tekintve nem rekord, de a 2023-as év hasonló időszakához képest 84 százalékos növekedést jelent. A teljes tavalyi évben 1351,41 milliárd forintos összegben kötöttek lakáshitel-szerződést, ez az azt megelőző évhez képest 127 százalékos emelkedés. 

Ez nem meglepő, hiszen 2023 egy nagyon rossz év volt a lakáspiac és hitelpiac tekintetében is. Az azonban már komoly meglepetés lehet, hogy a tavalyi adat a 2022-es, sőt a 2021-es értékeknél is magasabb. (Vásárlóértéken számolva a 2021-es és a 2022-es év is erősebb volt.) Ebben komoly szerepe volt a csok plusznak, a kedvezményes kamatozású támogatott hitelből ugyanis tavaly 343,54 milliárd Ft összeget vettek fel. Ez kicsivel több, mint a negyede a teljes hitelvolumennek.

A magas hitelfelvételi mennyiségben valószínűleg szerepe volt a lakásárak emelkedésének, az elhalasztott kereslet megjelenésének, de a korábbi magas infláció hatásának is.

Az MNB statisztikái alapján tavaly nagyságrendileg 6,5% – 8,20% kamat mellett vettek fel lakáshitelt a magyarok. Míg a korábbi igen erős 2021-es évben ennél jóval kedvezőbb áron, 3,90% – 4,40% között lehetett kölcsönhöz jutni. (A statisztikák annyiban torzítanak, hogy a támogatott hiteleknél nem a kedvezményes kamattal számolnak.)

A személyi kölcsönök és a lakáshitelek dominanciája nyomán átalakulóban van a lakossági hitelportfólió összetétele is: a lakáshitelek részesedése például 49,4-ről 51 százalékra ugrott egyetlen év alatt, de a személyi kölcsönök súlya is bő fél százalékpontnyival, 13,8 százalékra emelkedett 2024-ben. A babaváró részesedése viszont már 19,6 százalékra olvadt a bőven 20 százalék feletti csúcsokról, a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya pedig már alig haladja meg a 6 százalékot a teljes portfólióban. A CSOK Plusz és a falusi CSOK mellé kapható támogatott kölcsönök tehették ki az új hitelek mintegy negyedét.  A babaváró hitelből 259,2 milliárd Ft összegben kötöttek szerződést a magyarok a 2024-es évben. Ez elmarad az egy évvel korábbi 270,45 milliárd Ft-os értéktől. Ugyanakkor az idei évben életbe lépő életkori könnyítések miatt (a feleség 35 év alatti kell legyen, nem pedig 30 év alatti) érdemben több pár lehet jogosult a támogatásra, ami a kölcsön felfutásához vezethet. Bár jó eséllyel a 2019-ben és 2020-ban látott szintre a kedvezményes kölcsön nem pattan vissza.

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa egy évvel meghosszabbította a hitelintézeteknek nyújtott zöldtőkekövetelmény-kedvezmény programjait. Bővül a kedvezményprogramba beszámítható kitettségek köre is. Mindez kiszélesítheti az ügyfeleknek nyújtandó zöldtermékek körét.
A Zöld Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek (Zöld MFL) pályázati feltételrendszerének tavalyi módosítása szerint az MFL keretében lakossági ügyfeleknek nyújtott zöldcélú – fenntartható lakóépület építésére, vásárlására, felújítására és korszerűsítésére vonatkozó – hiteligénylése esetén a konstrukciót a hitelintézetek Zöld MFL-ként nyújtsák.
Ezt az egyéb fogyasztóbarát lakáshitelekhez képest minimum 0,5 százalékpontnyi kamatkedvezménnyel kell nyújtani az ügyfeleknek. E kamatkedvezmény ösztönzésére az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) úgy döntött, hogy a Zöld MFL-ek után az eddigi – alapesetben számított – öt év helyett tíz naptári évig részesülhetnek tőkekövetelmény-kedvezményben az ezt folyósító hitelintézetek. 

A lakáshitelek több mint háromnegyedét használt lakás vásárlására vették fel, a tizedét új lakásra. Építésre és bővítésre kevesebb mint 100 milliárd forintot fordítottak, felújításra pedig mindössze 45,3 milliárd ment el. Egyéb célra – például hitelkiváltás – mindössze 26 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel.

Idén tovább nőhet a lakáshitelek kihelyezése, hiszen több új program is támogatja a lakáspiaci beruházásokat az eddigiek mellett. Ilyen például a vidéki otthonfelújítási program, amely a vissza nem térítendő támogatás mellett hitelrészt is tartalmaz. A kapcsolódó kedvezményes hitelek február 1-jén jelentek meg a bankoknál. Az első két bank legjobb ajánlata a maximum 6 milliós kölcsönre 4,65 százalékos kamat és 5,2 százalékos THM.

A lakáshitelpiac várhatóan erős lesz az idén. Az ingatlanok ára emelkedik, a vásárlóknak több hitelre lehet szükségük. A tranzakciók száma is emelkedni fog, miután ezer milliárd forintos nagyságrendben vásárolhatnak ingatlanokat a nagyobb nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők és a kamatforduló után a Prémium Magyar Állampapírból (PMÁP) kiszálló befektetők – írja a Bank360.

A portál adatai szerint tavaly összesen valamivel több mint 75 ezer lakáshitelszerződést írtak alá, ami nem számít kiemelkedően soknak, az átlagos hitelösszeg viszont magas volt, megközelítette a 18 millió forintot. Az év elején még csak 13,7 millió forint volt az átlagos hitelösszeg, az év végén már 19,5 millió, a növekedés a lakásárak emelkedése miatt az idén is folytatódhat. A hitelfelvevők száma szintén nőhet, ha a lakosság a korábbi állampapír helyett ingatlanbefektetést választ.  A lakáshitelek átlagos kamatai tavaly 6,5-6-6 százalék körüli szintre süllyedtek, az átlagos THM-ek jellemzően valamivel 7 százalék fölött alakultak, bár volt két hónap, május és december, amikor minimálisan 7 százalék alá süllyedtek. Az év elején azonban a referenciakamatok emelkedtek, emiatt több bank emelte a lakáshitelei kamatát, az új esztendő első hónapjaiban tehát nem lehet arra számítani, hogy a tavalyinál olcsóbban jutnak majd lakáshitelhez a vásárlók.

Ugyanakkor az OTP Bank múlt heti bejelentése után már a CIB is közzétette, hogy magasabb kamattal nyújt jelzálogkölcsönt. Várhatóan további kamatemelések jönnek a bankoknál a közeljövőben.

 Forrás: MNB, Bank360, vg.hu, Bankmonitor