6000 milliárd forintnyi uniós forrás nyílhat meg Magyarország előtt – lakhatási programokra is juthat pénz.
Politikai megállapodás született 16,4 milliárd eurónyi, eddig befagyasztott uniós forrás ügyében – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott tárgyalása után. Az összeg nagyságrendileg 6000 milliárd forintnak felel meg, ami a magyar éves költségvetés mintegy 13 százaléka.
- Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF): 10 Mrd EUR (6,5 Mrd EUR vissza nem térítendő forrás + 3,5 Mrd EUR kedvezményes hitel)
- kohéziós alapokból: 4,2 Mrd EUR
- egyetemek szabadságáról kötött: 2,2 Mrd EUR
A felszabadított források a következő célokat szolgálhatják
- 4,2 milliárd euró felzárkóztatási forrás, ez például közlekedésfejlesztésre, egészségügyre, szociális és környezetvédelmi célokra, kis- és középvállalkozásokra ;
- 2,2 milliárd euró az oktatásra, felsőoktatás fejlesztésére, kutatásra;
- • körülbelül 4 milliárd eurót el tudnak majd számolni már megvalósult vagy megvalósulás előtt álló projektekre;
- 1,5 milliárd eurót elektromos hálózat fejlesztésére lehet fordítani;
- • 2 milliárd euróból a bérelt, régi vasúti szerelvények helyett új vonatokat, új intercity- és elővárosi vasúti szerelvényeket vásárolnának;
- • új digitális fejlesztésekről és a kis- és középvállalkozások támogatásáról is megegyeztek;
- • a lakhatási válság enyhítésére, bérlakásokra 600–800 millió euró juthatna, amely a miniszterelnök szerint a multiplikátorhatás miatt akár ötször ekkora finanszírozási lehetőséget teremthetne új otthonok építésére.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Facebookon történelmi megállapodásnak nevezte a brüsszeli döntést, és azt írta: a hazahozott forrásokból számos közlekedésfejlesztési projekt indulhat, emellett több milliárd eurónyi forrást lehet a lakhatási válság enyhítésére fordítani. A miniszter szerint piaci tőke bevonásán keresztül egy új alap létrehozásával új bérlakások és kollégiumi férőhelyek épülhetnek Budapesten és a nagyvárosokban.
Karácsony Gergely főpolgármester közleményében szintén kiemelte a lakhatási célú felhasználás lehetőségét. Mint írta, országos panel- és bérházfelújítási program indulhatna, amely egyszerre csökkentené a lakhatási költségeket, mérsékelné a károsanyag-kibocsátást, és munkát adna magyar vállalkozásoknak. Ennek előképeként a főváros zöld panelprogramját említette. A főpolgármester szerint folytatni lehetne a Budapesten már megkezdett programokat is, például a nem lakáscélú ingatlanok lakássá alakítását, valamint támogatást kaphatnának a Rákosrendezőre tervezett lakásépítések is.
A bejelentés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a teljes összeg azonnal megérkezik Magyarországra. A megállapodás feltételes: a kormánynak teljesítenie kell a vállalt reformokat, el kell fogadnia a szükséges jogszabály-módosításokat, és ezek végrehajtását az Európai Bizottságnak is megfelelőnek kell ítélnie. A helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) források esetében a magyar terv végrehajtását augusztusig kell lezárni, a kifizetési kérelmeket szeptember végéig lehet beadni, az utalások pedig várhatóan az év végéig indulhatnak meg. Így csak később derül ki, hogy a teljes keretből ténylegesen mekkora részt sikerül lehívni. Ennek egy kisebb részét Magyarország korábban már előlegként megkapta, de a döntő hányad továbbra is a reformok, a beruházások és az elszámolható projektek gyors végrehajtásától függ.
A következő hónapok tétje ezért kettős: egyrészt az, hogy a kormány teljesíti-e a forrásfelszabadítás feltételeit, másrészt az, hogy a megnyíló uniós pénzekből milyen arányban jut valódi lakhatási, energetikai és városfejlesztési programokra. Amennyiben a vállalt reformok és mérföldkövek teljesülnek, a mostani politikai megállapodás a magyar lakásállomány megújítása, az új bérlakások építése és a megfizethetőbb lakhatás szempontjából is fordulópontot jelenthet.
