Ősszel 27-ről 5 százalékra csökkenti a tűzifa áfáját a kormány. Az intézkedés több százezer, jellemzően alacsonyabb jövedelmű háztartás fűtési terheit mérsékelheti, és részben pótolhatja azt a támogatást, amelyből a fával fűtők eddig nagyrészt kimaradtak. Tartós lakhatási javulást azonban csak fűtéskorszerűsítéssel és energetikai felújításokkal együtt hozhat.
A jelenlegi 27-ről 5 százalékra csökkenti a tűzifa általános forgalmi adóját a Tisza-kormány ősszel – jelentette be Kármán András pénzügyminiszter. Közlése szerint jelenleg másfél millió magyar él olyan háztartásban, amely részben vagy egészben tűzifával fűt.
Ezek a háztartások nagyrészt kimaradtak az áram- és gázfogyasztáshoz kötődő rezsitámogatásokból. Bár működött szociális tűzifaprogram, annak ügyintézése bonyolult és lassú volt, a támogatás pedig sok esetben nem vagy csak késve jutott el a rászorulókhoz. Az áfacsökkentés ezzel szemben közvetlenül, a vásárláskor érvényesülhet.
A háztartások 15,4 százaléka, 618 ezer háztartás kizárólag fával fűt, a részben tűzifát használókkal együtt pedig körülbelül 1,2 millió háztartás érintett. A tűzifát elsődlegesen használók mintegy 70 százaléka a két alsó jövedelmi ötödbe tartozik. Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai szakértője korábban az igylakunk.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott: „ez nagyon erősen szociális kérdés”.
Érezhető összeg maradhat a családoknál
A GKI számításai szerint egy kizárólag fával fűtő háztartás évente átlagosan 137 ezer forintot költ tűzifára. Ha az áfacsökkentés teljes egészében megjelenik a fogyasztói árakban, az éves megtakarítás megközelítheti a 24 ezer forintot. Az alacsony jövedelmű háztartásoknál ez az éves kiadások 0,75 százaléka, a szociális tűzifa programmal együtt 1 százalék, ami érezhető segítség ott, ahol havi 267 ezer forint az átlagos háztartási jövedelem.
Az intézkedés becslések szerint mintegy 15 milliárd forint költségvetési bevételkieséssel járhat, ami háromszorosa a szociális tűzifaprogram évi ötmilliárd forintos keretének. Az áfacsökkentés előnye, hogy nem kell hozzá pályázni, ugyanakkor nem célzott: jövedelmi helyzettől függetlenül minden szabályosan vásárló részesül belőle.
Lakhatási szempontból a legfontosabb közvetlen hatás az lehet, hogy a családok ugyanabból a jövedelemből több vagy jobb minőségű tüzelőt tudnak megvásárolni. Ez mérsékelheti az alulfűtöttséget, és enyhítheti azokat a kényszerhelyzeteket, amikor az élelmiszer, a gyógyszerek és az otthon megfelelő felfűtése között kell választani.
Az olcsóbb tűzifa nem csökkenti az épület energiaigényét
Az áfacsökkentés azonban nem változtat azon, hogy a fával fűtő családok jelentős része rossz energetikai állapotú, szigeteletlen épületekben él, és elavult, alacsony hatásfokú kályhákat használ. Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetője az igylakunk.hu-nak adott interjújában azt mondta, hogy „az áfacsökkentés […] valójában odázza a problémát”. Rövid távon ezért inkább a teljesen elavult tüzelőberendezések cseréjére lenne szükség.
Az olcsóbb tüzelő javíthatja a hőkomfortot, de nem szigeteli le a falakat és a födémet, nem cseréli ki a rosszul záródó ablakokat, és nem mérsékli tartósan az energiaigényt. Koritár Zsuzsanna szerint a fűtéskorszerűsítést, a hőszigetelést és a nyílászárócserét összekapcsoló beavatkozás „egyszerre energiahatékonysági és energiaszegénységi program lenne”.
A tartós megoldáshoz ezért az áfacsökkentés mellett fenn kell tartani és célzottabbá kell tenni a szociális tűzifaprogramot, támogatni kell a korszerűtlen kályhák cseréjét, majd meg kell kezdeni a legrosszabb állapotú lakóépületek felújítását. Pálffy Anikó hangsúlyozta: „a hátrányos helyzetű háztartásokra külön energiaszegénységi program kell”.
Felújítási programok hozhatnak tartós megoldást
Az áfacsökkentést a kormány tervei szerint hosszabb távú lakhatási intézkedések is követhetik. Magyar Péter miniszterelnök nemrégiben arról beszélt, hogy átfogó lakhatási és bérlakásépítési program készül, a magyar lakosság pedig még 2026-ban energetikai és otthonfelújítási pályázatokra számíthat. Ez utóbbi bejelentés a TISZA programjában már szereplő Családi Energetikai Programhoz kapcsolódhat.
A program korábbi vállalásai szerint évente százezer lakás energetikai korszerűsítését indítanák el, tíz éven belül pedig a magyar otthonok legalább negyedét magasabb energiahatékonysági szintre emelnék. A tervekben a szigetelés, a fűtéskorszerűsítés, a napelemes és hőszivattyús rendszerek mellett a komfort nélküli és félkomfortos ingatlanok felújítása is megjelenik.
Gulyás István, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke szerint az új programot nem egy gyorsan összeállított pályázatként, hanem az épületállomány tényleges állapotára és hosszú távú célokra alapozva kellene kialakítani. „Amíg nincs pontos képünk az ingatlanállomány állapotáról, addig a támogatások célzása és hatékonysága is kérdéses marad” – hangsúlyozta az igylakunk.hu-nak adott friss interjúban. Mint fogalmazott, „az összes ingatlanra meg kellene csinálni az energetikai tanúsítványt, mert akkor legalább látnánk, hogy hol tartunk”; erre építve lehetne meghatározni az egyes épületeknél szükséges, akár több évre ütemezett korszerűsítési lépéseket.
Így az olcsóbb tűzifa azonnali segítséget jelenthet, az új energetikai és otthonfelújítási programok pedig arra teremthetnek lehetőséget, hogy a családoknak később már kevesebb tüzelőanyagra legyen szükségük. A tartós eredmény azonban azon múlik, hogy a bejelentett pályázatok megfelelő forrásokkal, egyszerű hozzáféréssel és a legrosszabb állapotú otthonokat is elérő szociális célzással indulnak-e el.
Cikkeink a témával kapcsolatban:
A gombhoz varrt kabát helyett átgondolt felújítási program kell
A lakóépületek energetikai felújítása lehetne az energiaszegénység igazi ellenszere
Nem elég szigetelni: tanácsadás, monitoring és hosszú távú, kiszámítható korszerűsítési programok kellenek
