Szeptember elején lépett hatályba az építési törvény módosítása, amely a kormány számára lehetővé teszi, hogy rendelettel kötelezze a tervezőket és a kivitelezőket az egyszerű bejelentéssel érintett családi házak építése esetén felelősségbiztosítás megkötésére. A rendeletnek egyelőre se híre se hamva – mutat rá a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének közleménye.
Milyen tartalmú rendelet várható és mikorra? Milyen áremelkedéssel és egyéb következményekkel járhat mindez a jövőbeli építkezőkre? Ezeket a kérdéseket járja körül a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) alábbi elemzése.
Sok tízezer építkezni vágyó család számára volt jó hír az év elején, hogy ezentúl nem kell építési engedélyt kérni a 300 négyzetméter alatti lakóingatlanok számára. Az építési hatóságok kivonása a rendszerből azonban jelentősen megnövelte a műszaki tervezők és kivitelezők felelősségét egy-egy épület szakszerű megvalósításával kapcsolatban.
„Az építőipart érintő kötelező felelősségbiztosítás bevezetése egyértelműen az építtetők érdekét szolgálja, hiszen nem csupán az építkezés idején, hanem az azt követő években bekövetkező károkra is biztosítási fedezetet kínál – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Ez fontos előny, hiszen az építési vállalkozások területén a mai napig jellemző a kivitelező cégek néhány év működés utáni felszámolása, fantomcégek működtetése, ami a jogos garanciák, szavatosságok érvényesítését sok esetben lehetetlenné teszi.”
A törvénymódosítás nem kötelezettségként, csupán lehetőségként írja elő a kormánynak a rendelet megalkotását és kihirdetését. Ezért elképzelhető, hogy a bevezetésére csupán a jövő évben vagy akár még később kerül sor. Ennek ugyanakkor kevés az esélye, így már most érdemes megvizsgálni, vajon az előírt biztosítások mekkora összeget jelentenek egy-egy új épületre vetítve.
Átlagosan legalább 200 ezer forinttal növekedhet egy családi ház megvalósításának költsége
A tervezett kötelező biztosítás zömmel azoknak a mikro- és kisvállalkozásoknak jelent majd pótlólagos terhet, amelyek idáig rendszerint írásbeli megállapodás nélkül, ennek megfelelően kapcsolódó biztosítások nélkül végezték a munkájukat. A vállalkozók jó eséllyel a megrendelőre igyekeznek majd hárítani a pótlólagos kiadásokat, melyeknek becsléséhez célszerű a piacon már meglévő biztosítások díjszintjét alapul venni.
A kiszivárgott adatok szerint 50 millió forint alatti beruházási költségkeretig a tervezés esetében káronként minimum 2 millió, míg az építés-szerelés esetében legalább 10 millió forintnyi limittel rendelkező felelősségbiztosítást kell megkötni.
Egy maximum 50 millió forintos családi ház építés-szerelési biztosításának éves díja 130-160 ezer forint között mozog. Ha a szerződést követő 3 év káreseményeire is kell majd fedezetet nyújtani, ez további modulok, és az ezekhez kapcsolódó pótdíjak beépítését jelentheti.
Egy 10 millió forintos tervezői árbevétellel rendelkező mérnök évi 130-190 ezer forintért köthet olyan felelősségbiztosítást, amely nem terjed ki a felelős műszaki vezetésre. Ez utóbbi szintén további díjat jelent, de ha lakásonként 300-400 ezer forint körüli tervezési díjjal számolunk, akkor az arra eső biztosítási költség nem fog 15-20 ezer forintnál magasabb plusz költséget jelenteni.
A megkérdezett biztosítók várhatóan a jelenleg elérhető biztosítási termékekkel – kiegészítő szolgáltatások alkalmazásával – ki tudják majd elégíteni a rendeletben megjelenő feltételeket, ám számolni kell azzal, hogy a biztosítást kötők köre jelentősen felhígul: a fedezetközösségbe az eddig is felelősen működő cégek mellé sok, kevésbé megbízható építési vállalkozás is bekerül. Ez jelentősen emeli majd a kockázatot, ami akár komolyabb díjemelést is jelenthet. Ezért egy családi ház esetében a kötelező felelősségbiztosítás bevezetését követően reálisan átlagosan legalább 200 ezer forintnyi költségnövekedéssel számolhatunk.
Bár szivárogtak már ki információk a várható feltételekről, hivatalos paraméterek híján a biztosítók kínálatában egyelőre az eddig is ismert építés-szerelési és különféle szakmai felelősségbiztosításokkal találkozhatunk. Mivel a kiszivárgott adatok szerint a tervezett rendelet igen alacsony minimális limiteket állapít meg (a hazai gyakorlatban pedig a szerződők ezektől felfelé jellemzően nem térnek el), a biztosítók várhatóan nem fognak nagy üzletet látni ebben az új előírásban, és kevés új terméket fognak erre az igényre fejleszteni. Az alapvetően eltérő felelősségi körök, illetve az eltérő időszakokban zajló tevékenységek, miatt az építési felelősségbiztosítás kötelezővé tételét követően sem jelennek majd meg egységes csomagok: a tervezésre, illetve a kivitelezésre a jövőben is külön biztosítási termékek vonatkoznak majd.
Érdemes lesz betartani
A rendelet – ha megjelenik – várhatóan rögzíti majd, hogy az előírt felelősségbiztosítás nélkül a kivitelezés nem kezdhető meg, annak meglétét az építésügyi hatóság folyamatosan ellenőrizheti, hiányában pedig azonnal leállíthatja az építkezést. A súlyos szabálytanságnak minősülő hiányosság emellett komoly hatósági bírság kiszabását is eredményezheti.
Mit tegyünk, amíg nem kötelező a biztosítás?
„Egy családi ház építése több évre, évtizedre szóló beruházás. Ezért a gondos építtetők széles körű tájékozódás, alapos mérlegelés alapján választják ki mind a tervező, mind a műszaki vezető, mind pedig a kivitelező személyét. E mérlegelés fontos elemének kell lennie már most is, hogy probléma esetén az adott szakember tevékenysége mögött milyen biztosítói fedezet áll. Sok százezres vagy milliós követelések, évekig tartó perek elkerülése múlhat a megfelelő döntésen – hívja fel a figyelmet a FBAMSZ szakértője.
A Magyar Építész Kamara honlapján felhívja a figyelmet, hogy mivel az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez jelenleg még nem kötelező a tervezői felelősségbiztosítás megléte, hiszen a bevezetés időpontját és a vonatkozó részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet még nem jelent meg, jelenleg jogszerűen semmilyen szerv nem ellenőrizheti ezen biztosítások meglétét, az esetlegesen erre utaló ügynöki, üzletkötői próbálkozásoknak valós alapja nincs.
Forrás: Target Communications