Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2022. évre az építési ágazat kimagasló teljesítményét prognosztizálja. A nehéz piaci körülmények ellenére a múlt évi 5.389 Mrd Ft termelési érték összehasonlítható árakon 3-4%-kal várhatóan túlteljesül, folyó áron pedig a 6.500 milliárd Ft-ot is eléri az országos építés-szerelés értéke. A covid és a háború által nehezített építési piacon a foglalkoztatottak száma 375 ezer fő, 35.000 fővel több, mint a járvány előtti években. Az építőipar 2022. évben is egyértelműen húzóágazat.
Az ÉVOSZ számára súlyponti kérdés, hogy az ágazat lendülete 2023-2024 években üzletileg kezelhetetlen mértékben ne törjön meg. Az előjelek kedvezőtlenek. A kormányzat jelentős volumenű építési beruházási feladatokat halaszt későbbre, a lakosság az építési-felújítási elgondolásaihoz szükséges finanszírozási képességének a határához érkezett, a magánmegrendelők nagy többsége kivár. A 2023-2024 évekre bizakodásra okot jelenleg az euro alapon finanszírozott ipari létesítmények és logisztikai beruházások iránti folyamatos megrendelések adnak.
Az építőipar összes feladatán belül mintegy 20%-os nagyságrendet jelent a lakásügy, az újépítés és felújítás. Különösen a mikro- és kisvállalkozói kör klasszikus piaca ez a lakosság részére végezhető feladat. Ennek a lakossági piacnak a jövő évi alakulása nemcsak az építőipar munkaellátottsága szempontjából lényeges, hanem a foglalkoztatási lehetőségek, a GDP-hez való hozzájárulás és az építmények energiaszükséglete szempontjából is.
Azt tapasztaljuk, hogy a lakás célú lakossági megtakarítások meghatározóan az energiamegtakarítást célzó felújításokra összpontosulnak, és az új építéseknél első helyre került a használat során várható energiaköltség optimalizálása. Miközben a lakossági építési, felújítási hajlandóság erős, a drasztikus áremelkedések miatt a finanszírozási lehetőségek ellehetetlenülnek, mert a megtakarítások nem elegendőek, mindenképp hitellel kell azokat kiegészíteni.
Kétszámjegyű lakáscélú hitelkamatok mellett a lakosság a lakáscélú megtakarításait nem egészíti ki a finanszírozhatóság érdekében, inkább lemond az új építésről és a felújításról is. A lakáscélú hitel esetén 5% az a kamatszint, ami egy lélektani határ, aminek elérhetősége szinte töretlen mértékben hozzájárulhat a lakásépítés és -felújítás szinten tartásához. Jelenleg azonban 10% fölötti kamatokkal hiteleznek a bankok a lakáscélú ügyleteknél is. Szakmai számítások szerint 20 millió Ft 5%-os kamatozású hitel 20 éven keresztüli visszafizetése havi 160.000 Ft törlesztés esetén, a banki kamatos kamatszámítást figyelembe véve, több mint 50 millió Ft-hoz jutnak a pénzintézetek. Tehát nem „ingyen pénzről” van szó, amikor a lakáscélú hitelek kamatsapkáját szorgalmazza az ÉVOSZ.
A finanszírozási nehézségek oldása nélkül, valamint a családpolitika és a lakáspolitika szorosabb összeillesztése nélkül a következő két évben a lakásépítés és felújítás volumenének megfeleződése sem kizárt.
Jelenleg a tervező és kivitelező vállalkozásoknál megvan az a kapacitás és üzleti ambíció is, ami éves szinten képes 28-30 ezer új lakást átadni, és 250 ezer lakást felújítani.
Forrás: ÉVOSZ
