Eurostat / igylakunk.hu

Jobban megéri lakást venni, mint bérelni

2017.07.24. Írta:

Magyarország továbbra is az élmezőnyben van a lakóingatlanok drágulását tekintve Európában, 8 százalékkal magasabbak idén az árak, mint tavaly ilyenkor - derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Az FHB elemzése szerint még ilyen árak mellett is megéri inkább lakást vásárolni, mint bérelni.

2017 első negyedévében 4 százalékkal növekedtek a lakásárak az euróövezetben az előző év azonos negyedévéhez képest, a növekedés 4,5 százalék volt az EU-s országokat nézve.

Az unió legnagyobb, 12,8 százalékos drágulását Csehországban mérték, de épp 10 százalék fölötti az adat Lettországban és Litvániában is. Ezeken kívül csak a bolgár, és egyetlen nyugat-európaiként az ír lakások drágultak jobban, mint a magyarok.

Olaszországban és Horvátországban ugyanezen időszak alatt 0,1 és 0,4 százalékkal estek a lakásárak.

Lakásárak EZ 2017 1

Magyarország még így is az olcsóbb országok között szerepel. A Global Property Guide adatai alapján 2375 euró (730 ezer forint) az átlagos négyzetméterára egy jó minőségű budapesti belvárosi 120 négyzetméteres lakásnak. Ennél olcsóbb árakat a térségben Szerbiában, Lengyelországban, Romániában vagy Horvátországban találhatunk.

Még a mostani, magas ingatlanárak mellett is megérheti néhány évre lakást venni az egyetemista fiatalok családjának – derül ki az FHB friss elemzéséből. Ha a lakás kiválasztásakor odafigyelnek néhány tényezőre, a fedezeti időtáv (ennyi időre van szükség, hogy jobban megérje a vásárlás, mint a bérlés) kevesebb lehet, mint a képzési idő.
Az árak között órási szakadék tátong a különböző egyetemi városokban, Budapest a legdrágább, de vidéken is hatalmas különbségek vannak, Miskolc és Győr átlagos négyzetméterárai közt több mint 100 ezer forint.
Az FHB a Duna House bérleti díjait és az FHB Index értékesítési átlagárait felhasználva vizsgálta, hogyan alakulnak a fedezeti időtávok az egyes helyszíneken, de a modellbe nem kalkulálták bele a következő években lehetséges értéknövekedést, így a valóságban akár kevesebb is lehet a fedezeti időtáv.
Az adatok a szerint 50 százalékos önrésszel számolva a fedezeti időtávok jellemzően 2 és 4,3 év közöttiek az egyetemi helyszíneken, a drágább budapesti kerületekben és Győrben jellemzően magasabbak.
Az eredmények azt mutatják, hogy ezeken a helyeken a magasabb fedezeti időtávok miatt a pusztán az egyetemista gyermekek számára történő lakásvásárlás alapos mérlegelést igényel, a diákok ugyanis egy alapszakos diploma megszerzéséhez általában 3,5 évet tanulnak egy intézményben. Rövid távra vásárláskor különösen érdemes odafigyelni rá, hogy a lakás jó paraméterekkel rendelkezzen a jövőbeli továbbértékesítés vagy kiadás szempontjából.

Forrás: PénzcentrumIndex

Hírek archivum