Kikerültek a tulajdonszerzést korlátozó elemek a helyi önazonosság védelméről szóló, a Parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szövegéből, de az önkormányzatok így is több eszközzel korlátozhatják, szabályozhatják a beköltözést a településükre..
A törvényjavaslat elfogadásával az önkormányzatok új jogi eszközöket kapnának a túlnépesedés megakadályozása érdekében. A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy alkalmazása során kerülni kell az emberi méltóság megsértését és az indokolatlan megkülönböztetést. Ugyanakkor rögzíti, hogy bizonyos betelepülő csoportok előnyben részesítése vagy eltérő feltételek megállapítása nem minősül automatikusan diszkriminációnak.
A szabályozás szerint az önkormányzatok évente egyszer módosíthatják a betelepülést szabályozó tartalmi feltételeket. A korlátozó intézkedések alkalmazásának előfeltétele, hogy a képviselő-testület rendeletben meghatározza a kívánt lakosságszámot, amely nem lehet alacsonyabb a KSH által közzétett 2025-ös adatoknál.
A jogszabály három fő eszközt biztosítana a beköltözések szabályozására:
- elővásárlási jog bevezetését,
- a lakcímlétesítés korlátozását,
- az adóztatás kiterjesztését.
Vagyis a benyújtott javaslat már nem teszi lehetővé az önkormányzatok számára, hogy közvetlenül megtiltsák a betelepülők ingatlanszerzését. Ugyanakkor élhetnek elővásárlási joggal, és korlátozhatják vagy feltételhez köthetik a lakcímbejelentést. Fontos új elem, hogy az elővásárlási jogot már nemcsak az önkormányzat vagy a szomszédos ingatlan tulajdonosa, hanem bármely helyben lakó is gyakorolhatja.
A korlátozás kiterjedne valamennyi ingatlanra, a termőföld, a törvény hatályba lépését közvetlenül megelőző tíz éven belül telekalakítási tilalommal, építési tilalommal vagy változtatási tilalommal terhelt telekingatlan, valamint az építményi joggal létrejött ingatlan kivételével.
A betelepülőkre vonatkozó tilalom nem terjed ki arra, aki
– egy helyi lakos hozzátartozója vagy a településről származik,
– életének első 10 évében maga vagy valamelyik hozzátartozója legalább 1 évet a településen élt,
– állami vagy önkormányzati foglalkoztatott, és munkavégzés miatt költözik a településre,
– elemi csapás vagy baleset miatt otthontalanná vált,
– lakáscélú állami támogatással szerzett ingatlant,
– egyházi alkalmazott,
– a településen tanul,
– a településen hitéleti, egészségügyi, sport, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy büntetés-végrehajtási intézményben vagy intézetben él.
Mentesülnek az állami támogatással vásárlók
A törvényjavaslatban újdonság, hogy az állami támogatással – például csok plusszal vagy falusi csokkal – ingatlant vásárlók, korlátozás és feltétel nélkül költözhetnek be az adott településre. Az ingatlan.com szakértői szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy ez a kitétel a munkáshitel vagy babaváró kölcsön igénylőire is vonatkozik-e. A gyakorlatban viszont kedvező elbírálás alá eshetnek az állami kamattámogatással kölcsönt igénylők, ha a szerződésben rögzítik, hogy babaváróból vagy munkáshitelből finanszírozzák az ingatlanvásárlást.
Új lehetőségek az önkormányzatok kezében
Az önkormányzatok a tulajdonszerzést nem tilthatják, de betelepülési adót kivethetnek a lakásvásárlókra – ennek részleteit a helyi adókról szóló törvény szabályozza majd. Emellett a lakcímbejelentést közérdekű kötelezettségvállaláshoz is köthetik, akár pénzbeli formában is. A jogszabály ugyanakkor rögzíti, hogy ezek a feltételek csak észszerű mértékűek lehetnek.
„A benyújtott törvényjavaslat enyhébb, mint amit a társadalmi egyeztetésen láttunk, ennek pedig két hatása lehet: bizonyos szempontból nyugodtabbak lehetnek az ingatlantulajdonosok, másrészt viszont még több önkormányzat gondolkodhat el az esetleges feltételek és korlátozások bevezetésén vagy alkalmazásán.” – értékelte a benyújtott törvényjavaslatot Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A betelepülési eljárást a beköltözni szándékozó személynek kell kezdeményeznie, és a képviselő-testület folytatja le. A feltételek teljesülését a kérelmezőnek kell bizonyítania. Az eljárás alapvetően 30 napos határidővel zajlik, amely további 30 nappal meghosszabbítható. A döntés ellen közigazgatási per indítható.
A törvényjavaslat megsértése esetén szankciókat szabhat ki az önkormányzat:
- ha a betelepülő ingatlanszerzésére az e törvény szerinti előírások megsértésével kerül sor, az ingatlanszerzés alapjául szolgáló jogügylet semmis.
- Az önkormányzat a lakcímbejelentéssel összefüggő jogellenes betelepülés esetén kezdeményezheti a betelepülő lakcímbejegyzésének törlését.
- A jogellenes betelepülés esetén bírság szabható ki.
Ez várható a lakáspiacon
Az új szabályozás a lakásárak szempontjából különösen érzékeny időszakban érkezik. Az ingatlan.com adatai szerint 2025 áprilisában Budapesten 19 százalékkal drágultak a lakások és házak éves összevetésben. Ez pedig jelentősen erősíti a kiköltözési hullámot. Pest vármegyében például a havi lakásdrágulás üteme a márciusi 0,8 százalékról 1,7 százalékra gyorsult áprilisban. A Debrecen és Szeged környéki agglomerációs települések is érintettek lehetnek a szabályozásban, mivel a két városban zajló ipari fejlesztések az utóbbi időszakban szintén átlagon felüli áremelkedést generáltak a két vármegyeszékhelyen.
Forrás: ingatlan.com, Pézncentrum, Mfor, 24.hu, Portfolio
