A Magyar Nemzet idézi Varga Mihály pénzügyminisztert, miszerint fél év alatt csaknem négyezer családdal kötöttek szerződést a bankok 22 milliárd forint összértékben, így mostanra már bőven meghaladhatta az ötezret a szerződést kötők száma. Mindezt a csok frissen közölt adataival összevetve az látszik, hogy a falusi csokos szerződések száma nagyjából a negyedét teszi ki az összes csokos szerződésnek.
Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője a lapnak elmondta, hogy "egyértelműen kijelenthető, hogy a családok ingerküszöbét elérte a támogatás, és valamelyest megnőtt a vonzerejük az érintett, adott esetben hátrányos helyzetű falvaknak. Kicsit zárulni kezdett az olló, azaz a korábbi óriási különbségek ha kicsit is, de csökkentek. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a falusi csok bevezetése előtt az összes ingatlankeresés mintegy 6-6,5 százaléka irányult ezekre a településekre, a falusi csok bevezetése óta viszont az összes érdeklődés 9 százaléka."
A portál adatai szerint valamennyi megyében kirajzolódik az említett különbség. A 2019. július és 2020. február közötti időszak adatait az egy évvel korábbiakkal összevetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 52, Békés megyében 47, Baranya megyében 36, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 30, Tolna megyében pedig 28 százalékkal nőtt az érdeklődés a falusi csokos települések ingatlanjai iránt.
– Leginkább a kelet-magyarországi megyékben élénk az érdeklődés a falusi csokra. Ez azért is fontos, mert a támogatás felújításhoz van kötve. Vagyis nemcsak arról van szó, hogy az ingatlantulajdonos esetleg több pénzt kap a házáért, hanem az egésznek gazdaságélénkítő hatása van. A felújítás helyieknek ad munkát, amelyről számlát kell adni, és ha egy adott környéken már öt-tíz ilyen korszerűsítés zajlik, az érdemi hatást jelent – fejtette ki Balogh László, utalva arra, hogy ez év elejétől a falusi csokos kistelepüléseken már nem csak a támogatás milliói fordíthatók korszerűsítésre, de ötmillió forint erejéig vissza lehet igényelni az áfát a felújítási munkákból.
Kimaradnak a Kádár-kockák a kormány energiahatékonysági tervéből
Mégsem lesz része a kormány által meghirdetett Nemzeti Energiastratégiai programnak 1,4 millió vidéki családi- és társasház energiahatékonysági felújítása. Ez derült abból a nyilatkozatból, amelyet Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének és országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére adott Aradszki András, az Innovációs- és Technológiai Minisztérium energiaügyi államtitkára adott - írta meg a Mérce.
Aradszki azt hangsúlyozta, a stratégia legújabb verziójából azért került ki az egyébként 2010 óta ott szereplő, közel másfélmillió- főként vidéki – családi ház energiakorszerűsítésére kidolgozott program támogatása, mert „vannak olyan vidéki lakóházak ma is, még ha ‘Kádár-kockáknak’ is nevezzük, amelynek a felújítása többe kerülne, mint a lakóépületnek a teljes értéke. Nyilvánvalóan ezeket a felújításokat nem minden esetben célszerű végrehajtani, még akkor sem, ha energetikai szempontból esetleg kifizetődő lenne, de összességében talán nem célszerű.”
Forrás: Magyar Nemzet, Mérce
