Így keresünk ingatlant

2018.06.06. Írta:

Az ár mellett a környék és a méret számít leginkább, amikor ingatlant keresünk – derül ki a Jófogás és a GKI Digital közös felméréséből.

Az alapterület a lakást vásárlók 52 százalékánál kiemelt szempont, a házat keresők esetében 49 százalék volt ez az arány. A lakásválasztásnál a legfontosabb döntési szempontok között megjelennek a fenntartási költségek is. A házak és sorházak esetében pedig a kert méretét említették a legtöbben, de a helyiségek elrendezése, illetve a fűtési rendszer is sokaknál szempont a döntés előtt.

Az ingatlankeresés főként online felületeken zajlik, a válaszadók átlagosan 3 platformon kutatnak. A vizsgált időszakban - 2015 eleje és 2018 februárja között - a többség házat, házrészt vagy sorházat keresett, de minden második internetező számára a lakás is opció volt. Minél több gyerekkel él valaki egy háztartásban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy házba költözne. Budapesten és a nagyobb városokban a lakást keresők voltak többen, a kisebb településeken a házra vágyók tábora volt nagyobb.

Sokan kényszerülnek kompromisszumra

A válaszadók alig több mint egyharmadának semmilyen kompromisszumot nem kellett kötnie az ingatlanvásárlás során. A felmérésben résztvevők közel fele viszont arra kényszerült, hogy csökkentse igényeit, hogy beleférjen az anyagi keretek közé. A válaszadók 16 százaléka pedig úgy döntött, hogy nem adja fel igényeit, és végül a tervezettnél többet költött lakásra.

A budapestiek közül az átlagosnál is kevesebben elégedettek teljesen a folyamat végén, akár bérlésről, akár vásárlásról legyen szó. Ez a markáns fővárosi drágulás mellett arra is utalhat, hogy a legmagasabb igények is Budapesten vannak. Ezt jól mutatják a Jófogás saját adatai is. Míg 2015-ben vidéken még 162 ezer forintos átlagos négyzetméterárról lehetett beszélni a feladott hirdetések alapján, mára ez 301 ezer forintra nőtt. A 3 évvel ezelőtti átlagos, 306 ezer forintos fővárosi négyzetméterár pedig mára 600 ezer forintra emelkedett.

A negyvenesek félnek a hiteltől

Az ingatlanvásárlás során megkötött kompromisszumok többsége anyagi természetű, ugyanakkor 2015 óta a potenciális vevők között a hitelt törlesztők aránya összességében mindössze 37 százalék. A 25 és 40 év közöttiek az átlagnál gyakrabban érintettek, közülük minden második törleszti lakáshitelét. Az ingatlant keresők körében 29 százaléknak nincs szüksége kölcsönre a vásárláshoz, mintegy ötödük pedig határozottan elzárkózik attól, hogy hosszú ideig tartozzon valakinek. A hitelfelvételt leginkább a 40-49 éves korosztály utasítja el, vélhetően őket érinthette leginkább a 2008-as gazdasági válság után a devizahitelek törlesztőrészleteinek megugrása - olvasható az elemzésben.

A gyerekes családok ingatlanhoz jutásának segítésére megálmodott csokhoz ambivalens a hozzáállás. Csaknem minden második kereső egyértelműen pozitívan ítéli meg a csokot, miközben 60 százalékuk még gyermektelen családban él egyedül, vagy párjával. A leginkább "célkorosztálynak" tekinthető 25-40 évesek mintegy 40 százaléka önmaga is élt az ajándékba kapott pénzzel, vagy legalábbis jó lehetőségnek tartja azt a nagycsaládosok számára.

Másrészt 10-ből 3-an riasztónak érzik a gyerekeik számát előíró szerződést, és sokan vannak azok is, akik szerint a csok elsődleges hatása az ingatlanárak emelkedésében realizálódik.

Forrás: Napi.hu

Hírek archivum