Az újraindítás mentén számos újlakás-projekt lépett megvalósítási szakaszba, amely érzékelhető az égetett kerámia és a fehér falazati szerkezetépítő anyagok iránti kétszámjegyű keresletnövekedésben. Az idén újraindított ipari nagyberuházásoknak köszönhetően az új gyártóközpontoknál gyakran előírt szálas hőszigetelőanyagok iránt is tartós és erőteljes kereslet mutatkozik.
A tavalyi bázist 5-8%-al haladta meg az építőkémia termékek iránti kereslet is, viszont az EPS hőszigetelőanyag késztermékeknél a nyár végén és az ősz folyamán egyelőre visszafogott keresletet tapasztaltak a gyártók, és a homlokzati nyílászárókat is egyelőre a tavalyihoz hasonló volumenben keresték, mivel kapacitáshiány miatt számos lakossági beruházás csúszik és a felújításoknál megugrott lakossági kivitelezői díjak miatt is érzékelhető kivárás.
A magyar épületgépészeti termékek gyártói bizakodók, mivel a nyersanyag árrobbanás, a chiphiány és az értéklánc pandémiát követő töredezettsége mellett számos megbízás van kint a piacon, így az eddigi volumen is többnyire meghaladja a vállalatok által tervezettet.
A gyártói költségeket hónapok óta növelik egyes költséginflációs folyamatok: a versenypiaci földgázár mintegy négyszeres és a villamos áram árának idén év elejéhez képest két és félszeres szintje számos hazai gyártónál növeli jelentősen a gyártási költségeket.
Jelentősen nőttek a fuvardíjak is: még az EU-n belül is 20-30% közötti összeggel kellett többet fizetniük a gyártóknak, mint tavaly, míg az EU-n kívüli szárazföldi szállítások esetében a 40%-os költségnövekedés sem ritka.
A vegyipari és a műanyagipari összetevők beszerzési árai az első félévi magas szinteken rögzültek, míg az üvegért, pvc-ért és az EPS alapanyagért viszont többet kell a gyártóknak fizetniük, mint a tavasszal; az alap- és nyersanyagpiaci árszintek legalább részbeni normalizálódása egyelőre még várat magára.
Mindezen tényezők miatt a hazai építőanyag gyártók több hónapja kétszámjegyű áremelési nyomás alatt állnak, ezért az építőanyagok és építési termékek széles körénél lesz elkerülhetetlen a többletköltségek beépítése a végtermékek áraiba is, amely jellemzően és termék kategóriánként 10-20% közötti áremelkedést kényszerít ki 2022-től. Amennyiben a számos vállalkozásnál kiugró költségnövekedést kiváltó versenypiaci energiaköltségek tartósan és érdemben csökkennek, hatásuk a piaci verseny révén a termékek árában is érvényesül majd.
A kapacitásbővítéseken túl a hazai építőanyag és építési termék gyártók az elmúlt években számos energiahatékonysági beruházást végeztek el. A jelenlegi helyzet különösen az energiaintenzívebb termékek gyártóit sarkallja arra, hogy további technológiai fejlesztésekkel is csökkentsék az energiapiaci kitettséget. A MÉASZ felhívta a szaktárca figyelmét az energiapiaci folyamatok hatásaira, kérve egyúttal támogatását a további energiahatékonysági gyártói beruházások minél szélesebb ösztönzéséhez.
Forrás és további részletek: MÉASZ