MFpartners

Gyűlnek a trendfordító fellegek a lakáspiac felett

2022.06.09. Írta: Sajtóközlemény

Az országos lakásárszint 2021-ben, a megelőző évi kisebb megtorpanás után ismét kétszámjegyű mértékben, nagyjából 12,5%-kal nőtt a NAV ingatlanforgalmi adatai alapján. Az egyre mélyülő kockázatok azonban idén már forgalomcsökkenést hozhatnak a lakáspiacon, bár a reálár-szint 2022-ben összességében még nőhet. Az OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérkép elemzése szerint a trendforduló egyre valószínűbb.

A NAV ingatlanforgalmi adatai alapján a községekben és a kisebb városokban 9-10% közé mérséklődött, Budapesten és a megyei jogú városokban 6, illetve 14%-ra gyorsult az árnövekedés üteme a megelőző évihez képest.

„Az előzetes adatok alapján, 2021-ben egyharmadával nőtt az ingatlanforgalom. A 170 ezret közelítve, az adásvételek számában így közel másfél évtizedes rekord dőlhetett meg tavaly. Ezt a 2020-ban, a pandémia miatt elmaradt kereslet késleltetett aktivizálódása, illetve a tavaly bevezetett számos otthonteremtési támogatás segítette. A legnagyobb mértékű, 50%-os Budapesten volt a gyarapodás, míg a községekben és kisebb-nagyobb városokban 25-30% között nőtt a tranzakciószám” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

Tavaly Pest megyén kívül minden megyében nőtt az adásvételek száma. 50%-ot meghaladó a forgalombővülés Győr-Moson-Sopron megyében. Érdekes, hogy 2020-ban viszont itt esett vissza legjobban, 25%-kal az ingatlan eladások száma. A megyeszékhelyek közül is mindegyikben nőtt az adásvételek száma tavaly. Messze a legnagyobb mértékben, 76%-ot meghaladóan Győrben, ahol a 2020-as alacsony bázis mellett a tavalyi növekvő számú újlakás értékesítések adhattak alapot a látványos bővülésnek. A második helyen álló Szekszárd 50%-os tranzakciószám növekményét ugyanakkor nem befolyásolták ilyen tényezők. A másik véglet Salgótarján, ahol mindössze 2%-os növekedést mutatnak a 2021-es számok.

Budapest egészében közel 50%-kal, a végleges, valós számokban várhatóan 35-37 ezer közé nőtt tavaly a tranzakciós volumen. Az élénkülés minden kerületre érvényes. Az élen álló XIII. kerület 90%-ot meghaladó forgalombővülésében összességében nem volt döntő tényező sem a 2020-as visszaesés mértéke, sem pedig az újlakás-értékesítések tavalyi növekménye. Itt döntően a szerves keresletélénkülés indukálta piacbővüléssel állunk szemben, míg a sorrendben következő kerületekben (XVI., I., VIII. és VII.) az alacsony 2020-as forgalom, illetve az eladási összetétel változása közül legalább az egyiknek érezhető szerepe volt az adásvételek számának bővülésében.

Így alakultak az árak

Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján Zala megyében tavaly közel 25%-os árnövekedés ment végbe, és még Heves megye érte el a 20%-ot, Pest pedig csak egy hajszállal maradt el attól. A 2020-as balatoni árrobbanás után (amikor is a déli part mentén bő egyharmados, az északi part régiójában pedig mintegy 20%-os drágulást láthattunk egy év alatt) Somogy megye tavaly a középmezőnybe, míg Veszprém egyenesen az utolsó helyre került, 2,4%-os értéknövekedéssel. A 10%-os szinttől még Bács-Kiskun, Vas és Békés maradnak el. Nagyvárosaink közül – a 2020-ban is dobogós – Salgótarján drágult legjobban (20,8%), s még Miskolc, Tatabánya és Szeged állnak 15% felett.

Budapesten tavaly is több olcsóbb, illetve peremi kerület drágult átlagnál nagyobb ütemben; 20%-kal a XXIII. kerület áll az élen, immár második éve. 15% felett még a XVI., illetve attól hajszállal lemaradva a IX. kerületek vannak. Továbbra is a lista hátsó harmadában, de a megelőző évinél magasabb, 6% alatti árnövekedési mutatóval állnak ugyanakkor a korábban befektetési céllal leginkább keresett pesti belvárosi kerületek, az V., VII. és VI. Ez utóbbi a lista utolsó helyén található, alig 1%-kal. Az elemzéshez megfelelő számú tranzakciót felmutatni tudó, és nagy volumenű lakásépítések statisztikákat „megzavaró” hatásától mentes irányítószám-körzetek közül a 1174-esben (Rákoshegy) nőtt legjobban, 31%-kal az átlagár.

Ha nem a drágulás ütemét, hanem az átlagos négyzetméterárakat vizsgáljuk, a főváros V. kerülete még mindig messze vezeti a budapesti árrangsort 1052 ezer Ft/m2-rel, először átlépve a milliós szintet. Ehhez képest a második legdrágább I. kerület átlagára 11%-kal alacsonyabb, 934 ezer Ft/m2. A 900 ezres szint fölé még a XII. és II., a 800 ezres limit fölé pedig a XI., VI. és XIII. kerületek jutottak. A másik végletet, még éppen az 500 ezres átlag alatt a XXI., XX. és XXIII. kerületek adják. A legdrágább irányítószám-körzet hagyományosan a 1014-es (Budai Vár): tavaly itt közelítette az 1,5 milliós szintet az átlagos négyzetméterár. A budapesti átlagár pedig 714 ezer Ft/m2-re nőtt tavaly.

Megyei és nagyvárosi ranglista

A megyék árlistáján 2020 óta Somogy áll az élen, tavaly 520 ezer Ft/m2 átlaggal. Pest megye csak kevéssel marad el a félmilliós szinttől, és még Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron átlagos négyzetméterára haladja meg a 400 ezret. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, tavaly 138 ezer Ft/m2 átlagértékkel, egyedüliként a 200 ezres limit alatt.

„A megyeszékhelyek ársorrendjének hagyományos négyes élbolya 2021-ben így alakult: Debrecen (492 ezer Ft/m2), Székesfehérvár (490 ezer Ft/m2), Veszprém (472 ezer Ft/m2) és Győr (471 ezer Ft/m2). A sor másik végén változatlanul Salgótarján áll 164 ezer Ft/m2 átlagértékkel” – sorolja az adatokat Valkó Dávid. Az országos átlagár tavaly hajszállal meghaladta az 500 ezer Ft/m2-t, míg a főváros nélkül számított vidéki átlag 349 ezer Ft/m2.

Véget érhet a kilencéves emelkedő ciklus a lakáspiacon

Egyelőre sok bizonytalan tényező nehezíti a jövőbe tekintést, mindenesetre az elmondható, hogy a kilátások most egyértelműen borúsak mind nemzetközi szinten, mind hazánkban, összességében tehát jelenleg igen reális szcenárió a forduló megindulása. Ez hat a támogatási rendszerre, a kamatszintre, a foglalkoztatásra, a jövedelmekre. A trendforduló második fő jeleként ezt követően a kereslet mérséklődik, elmaradnak a hitelből és – ezek hiányában – a támogatások igénybe vételével vásárlók, majd a befektetők is inkább kivárnak. 

A forgalom visszaesését az árszint alkalmazkodása kis késéssel követi. Végezetül a legnagyobb tehetetlensége a kínálatnak van, így a lakásépítések visszaesése a ciklusforduló végére marad. Vannak emellett mikroszintű indikátorai is a trendfordulóknak; ilyen jelenleg például az, hogy a változásokat – akár pozitív, akár negatív irányban – elsőként jelző budapesti piacon az árnövekedés már évek óta igen mérsékelt.

A magyar lakáspiacot a támogatási rendszer, és az áprilisi választások előtt hozott háztartási büdzsét érintő kedvező döntések (minimálbér emelése, béremelés a közszférában, szja-visszatérítés, pályakezdők szja-mentessége) most még viszik előre. A második félévben ugyanakkor már csökkenhet a kereslet, elsősorban a hitelből vásárlók körében, így a tranzakciószám idén kis mértékben már visszaeshet. 

Azonban van rá esély, hogy az éves országos árindex reálértéken még növekedhet, ez majd csak 2023-ban fordulhat stagnálásba, majd csökkenésbe. Nominális árcsökkenést ugyanakkor egyelőre nem tartunk valószínűnek, az gazdasági lassuláskor nem, hanem jelentősebb recessziókor – amit esetünkben pl. az EU-s támogatások elmaradása válthatna ki – szokott inkább bekövetkezni.

Forrás: OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérkép

Hírek archivum