A közlemény szerint az első, nagyobb léptékű - akár 10-20 MWth kapacitású geotermikus projekt a Főtáv és az izlandi Arctic Green Energy vállalat együttműködésével valósulhat meg.
Egy 20 MWth kapacitással rendelkező létesítmény évente legalább 300-400 ezer gigajoule geotermikus hőenergia termelését tenné lehetővé, amely évente 14-21 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátáscsökkenést és 20-30 ezer kilogramm helyi légszennyező anyag kibocsátás elmaradását eredményezné. Egy ilyen teljesítményű geotermikus kútpár mintegy tízezer átlagos budapesti háztartás éves távhőigényét képes biztosítani - írta a Főtáv közleménye.
Az aláírt együttműködési megállapodás a projekt első érdemi szakaszára koncentrál, amely a lehetséges helyszínek feltérképezését, a szükséges engedélyek megszerzését és a teljes műszaki, gazdasági, jogi előkészítést foglalja magában - ismertették.
A társaság hosszabb távú célja mintegy 150-200 MWth geotermikus hőtermelő kapacitás létesítése, ezért a Főtáv a későbbiekben is kész hasonló együttműködések kialakítására az Arctic-kal és további, hasonló színvonalú szakmai referenciával rendelkező partnerekkel.
Két ütemben összesen 9 geotermikus rendszer épül Szegeden, melynek célja, hogy a távfűtött lakások gázfelhasználásának felét megújuló energiával váltsák ki. Ezek közül kettő, az odesszai és a felsővárosi mostanra teljesen elkészült, sőt már a próbaüzemen is túl vannak. Az eredményekről online sajtótájékoztatón számoltak be szerdán a kivitelező Hansa Kontakt Invest Kft. és a távhőszolgáltató munkatársai. A két fúróberendezés európai szinten is a legmodernebbek közé tartozik: kis helyen felállíthatók, kevés személyzetet igényelnek és minden meghajtórendszerük zajvédő burokkal rendelkezik. Az ezekkel fúrt, közel 2 ezer méter mély kutakból 90 fok feletti hőmérsékletű vizet tudnak felszínre hozni, percenként 2 ezer liternyit. Mivel megújuló energiáról csak akkor beszélhetünk, ha ezt ugyanabba a vízrétegbe vissza is juttatják, erről két visszasajtoló kút gondoskodik. A föld alá a hőhasznosítás után 40-50 fokosan kerül vissza a termálvíz. Lajkó Csaba, a beruházó cég üzemeltetésvezetője elmondta, az odesszai rendszerben évi 330 ezer köbméter vizet termelnek ki, mely 2300 lakás ellátását biztosítja majd. A felsővárosi rendszer ugyanennyi kitermelt vízzel 3300 lakást lát majd el. A két fűtési körben évente 4 millió köbméterrel kell majd kevesebb gázt elégetni, köszönhetően annak, hogy a kutak által előállított hőmennyiséget csupán ki kell majd egészíteni a hagyományos rendszerrel. Bozsó Gábor, a SZETVÁV Kft. igazgatási vezetője kiemelte: ilyen méretű beruházás még soha nem történt a szegedi távfűtésben. Mivel évente 55 ezer tonna szén-dioxidot bocsátanak ki, ők a város legnagyobb légszennyezői. Ezen enyhít majd a geotermikus rendszer. Hozzátette: a kazánházak is jelentős ráncfelvarráson estek át, mely rá is fért a 40-50 éves építményekre. Ezentúl kisebb teljesítményű kazánokkal fűtenek majd, melyek azonban ugyanarra a hőleadásra képesek, mint a korábbiak. A gépházakat pedig távfelügyeleti rendszerrel működtetik, mely rendkívül gyors reagálást tesz lehetővé hiba esetén. Csak ennek a két, már teljesen elkészült rendszernek köszönhetően a következő fűtési szezonban már közel 8 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerül majd a levegőbe Szegeden. Szeptemberre egyébként a rókusi és az Északi városrészben épülő rendszer is készen lesz, így azok is beüzemelhetővé válnak, a további öt rendszer kiépítését pedig várhatóan nyáron kezdik meg. |
Forrás: MTI, Dékmagyar