A magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások energiahatékonysága. Magyarország uniós összehasonlításban a „futottak még" kategóriába tartozik: az EU-átlag 2,5-szer kedvezőbb, mint a miénk – véli Szalai Gabriella, a Mehi munkatársa.
A cég anyagából az is kiszámítható, hogy 2020-ig évi közel 13 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás jut a lakosság energiahatékonysági beruházásaira.
(Ha a kormányzat ígéretéhez híven begyorsít, akkor természetesen módosulhat ennek évek közötti eloszlása.) Ennek forrása az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP). A lakossági, közintézményi és vállalkozói programok az elkövetkező mintegy hat évben összesen 450 milliárd forintot szánnak energiahatékonysági beruházásokra.
Ez évi 40-50 ezer lakás felújítására elegendő. Az előző, 2013–2017-es ciklusban 236 milliárd jutott ugyane célra – hangsúlyozza Szalai Gabriella. A visszatérítendő támogatásokat is beleszámítva a források fele lakossági beruházásokra jut. Ez azért jelentős változás, mert az előző uniós ciklusban magánszemélyek nem is kaphattak pénzt. A fennmaradó forrás 17 százaléka vállalati energiahatékonysági beruházásokra jut, 33 százalék pedig középületeknek. A teljes összeg közel 40 százaléka visszatérítendő, azaz hitel.
A lakosság számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) évi 19 milliárd forint visszatérítendő támogatás áll rendelkezésre. Középületek energiahatékonysági felújítására ennél több, évi közel 20 milliárd forint uniós forrás jut, három különböző programból. Kis- és középvállalkozások évente valamivel több mint hatmilliárd támogatást kaphatnak, amit évi négymilliárd forint visszatérítendő forrás egészít ki. Távhőrendszerek felújítására évi közel hárommilliárd juthat.
A 40-50 ezer lakás mellett javítható a forrásokból mintegy húszezer kis- és kétezer közepes vállalat, valamint körülbelül kétszáz nagyvállalat energiahatékonysága, illetve felújítható 2400 középület is. Ez az összes mintegy tizede. Az arányok érzékeltetése végett: abból az 570 milliárdból, amennyit a szaktárca számításai szerint a rezsicsökkentés az „emberek zsebében hagy", 300 ezer lakás energiaszámláját lehetne megfelezni felújítás, vagyis fogyasztáscsökkentés útján – írja egy tanulmányában az intézet.
A Mehi szerint a közvetlen támogatás helyett egy állami garanciaalappal meg lehetne sokszorozni a programok pénzügyi mozgásterét. A lakosság hitelképessége ugyanis gyenge. A hitel törlesztőrészletét viszont akár a korszerűsítések által elért rezsicsökkenés is fedezheti. Lapunk tapasztalatai szerint ez javarészt találkozik a szaktárca elképzeléseivel is: Szabó Zsolt illetékes államtitkár ennek kapcsán nulla százalékos kamatot szokott említeni.
Ugyanakkor a szakértő szavai cáfolják az államtitkárnak tulajdonított, sűrűn idézett adatot, miszerint a pénzekből 2020-ig akár az összes, hárommillió lakás felújítási támogatást remélhetne. A Mehi számításaiból ugyanis 300 ezer lakás jön ki, ami a túlzó becslés tizede. Igaz, a korábbi évek tapasztalatai fényében ez se lenne rossz eredmény: az Orbán-kabinettől a tavaly év végén felpörgetett magánlakástámogatási program keretében az eddigi döntések alapján mindössze körülbelül 15 ezer lakás számíthat támogatásra; a többi pénzt a lakás állapotát nem érintő hűtő- vagy mosógépcserére fordították.
Szabó Zsolt ez évre a 60 lakásosnál nagyobb társasházak számára helyezett kilátásba tízmilliárdos keretű, már az új uniós költségvetésből állt programot. Jövő tavasztól pedig a családi házak és az 1945 előtt épült társasházak kerülhetnek sorra, egyenként több tízmilliárdos forrással. Igaz, mindennek egyelőre nincs írásos nyoma.
Korábban a családi házak várható pályázatának bejelentése kapcsán Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: a hárommillió épület korszerűsítésére vonatkozó kijelentés erős túlzás, mivel az azt jelentené, hogy egy-egy lakásra mindössze 50 ezer forint támogatás jutna. Ennél reálisabb volna 500 ezer vagy egymillió forintos összeggel számolni. Ez azonban összesen 150–300 ezer lakás modernizálását tenné lehetővé az ötéves támogatási ciklus alatt, ami éves szinten 30–60 ezer ingatlan átépítésének segítését jelentené. Ez is számottevő mennyiség, de a hazai 4,4 milliós lakásállomány állapotának javulásához minden évben mintegy 40 ezer új otthonnak kellene megépülnie, és 120 ezernek teljes felújításon átesnie. Alapos rekonstrukcióra pedig aligha elegendő a házanként önerővel együtt feltételezhetően rendelkezésre álló egy-kétmillió forint.
Az energiatakarékossági beruházásokra összpontosító KEHOP májusban kihirdetett menetrendje alapján szeptembertől kiíráseső várható megújulóenergia-hasznosításban gondolkodó rendvédelmi, igazgatási, egészségügyi és egyházi épületek üzemeltetői, illetve hasonló irányba váltó távhőcégek számára, de „szemléletformálásra" is jut vagy kétmilliárd.
Decemberben eszerint újabb adag pénz érkezik, helyenként már tízmilliárdos nagyságrendben, kormányhivatalok, központi tulajdonú oktatási intézmények, közép-magyarországi önkormányzatok, valamint a helyi hő és hűtésben, illetve zöldenergiatermelésben érdekelt vállalkozások számára.
Forrás: nol.hu, mno.hu
Kapcsolódó cikkeink
Szigetelnénk, de kellenek hozzá a pályázatok
Tavasztól pályázhatunk a régi családi házak felújításának támogatására
Újabb lakossági energetikai pályázatokat ígérnek
A rezsicsökkentés tartalékai az energiahatékonyságban vannak
