2014 harmadik negyedéve óta tart a reálárak emelkedése az ingatlanpiacon, az áremelkedést nézve Európa első harmadában vagyunk – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a 2021-es helyzetet bemutató sajtótájékoztatón. Az otthonteremtési támogatás megjelenése mindenkinek a fantáziáját megmozgatta, aki lakást akart venni vagy felújítani, ez kitolta a már 2019-re várt visszaesést. A második félévben megjelentek az inflációs félelmek, ezek pedig lendületet adtak a befektetési célú ingatlanvásárlásnak. A kamatemelés hatása nem látszott még a 2021-es számokon, ez inkább a 2022-esben jelenhet majd meg.
Az első háromnegyedévi adatok alapján 2021-ben az ingatlanárak növekedése reálértéken meghaladhatta a 10 százalékot, a forgalom 15 százalékkal nőtt, az adásvételek száma meghaladhatta a 155 ezret.
Valkó Dávid megjegyezte, az ingatlanok áremelkedése már 2014 harmadik negyedéve óta folyamatos; hiába torpant meg 2020-ban a piac, nem alakult ki valódi válsághelyzet a vírus hatására.
Valkó Dávid a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2021-es tranzakciós adatai alapján rámutatott, tavaly a fővárosban az eladott ingatlanok átlagos négyzetméter ára 697 ezer forint volt, Somogy és Pest megye fej-fej mellett 475 ezer forintos fajlagos árral a második helyen állt, amelyet Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megye követett 437-440 ezer forintos átlagos négyzetméter árral.
Példaként említette, hogy a főváros V. kerületében 1 millió 36 ezer forint volt tavaly az eladott lakások átlagos fajlagos ára, az I. kerületben ez az érték 903 ezer, a II. és a XII. kerületben pedig 880-890 ezer forint volt. A megyeszékhelyek közül pedig Debrecen a legdrágább 486 ezer forintos fajlagos árral, amely után 483 ezer forintos átlagos négyzetméterárral Székesfehérvár következik.
A szakember arra is kitért, hogy a tavalyi második fél évben megjelenő, erősödő inflációs félelmek újabb lendületet adtak a befektetési célú vásárlásoknak, amelyek aránya Budapesten 40 százalék felettire becsülhető, vidéken pedig a vevők egyharmada tartozhat ebbe a körbe.
Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője felfokozott ingatlanpiaci pörgés lassulására számít jövőre, de akár már idén az év második felében, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok szerint sokéves emelkedés után fokozatosan reálértékű stagnálásra váltanak a lakáspiaci árak. Ezt a jelenséget erősítheti a kereslet csökkenése, amelyet az otthonteremtési támogatások egy részének kivezetése és a hitelkamatok emelkedése okozhat.
A piac bizonytalanságát okozhatja a nemzetközi és a magyarországi gazdasági helyzet, a koronavírus-járvány alakulása, illetve az idei országgyűlési választás .
A kedvezmények nem feltétlen érik el azt a céljukat, hogy a lakáshoz jutás könnyebb legyen – tette hozzá. Ugyanis miközben nagyot ugrott a kereslet, a kivitelezői kapacitások szűkössé váltak.
Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője arról beszélt: alapvetően is növekvő pályán volt a magyar hitelezés, erre jött rá egy óriási béremelkedés, az előző év elején még meglévő nagyon alacsony hitelkamatok, és persze az állami támogatások bővülése. Ezek hatására 1300 milliárd forintra nőtt 2021-ben a felvett lakáshitelek összege. Ezek a szabadfelhasználású hitelekkel kiegészülve elérték az 1400 milliárd forintot, ami 40 százalékos bővülés az előző év azonos időszakához képest. Idén várakozásaik szerint a felvett hitelek elérhetik az 1600 milliárd forintot is.
Ez együttvéve 40 százalékos növekedés volt 2020-hoz képest. Persze minden relatív, a devizahitelezés idejében jó 30 százalékkal több hitelt vettek ennél fel, ha a lakásárakhoz viszonyítjuk, az első Orbán-kormány időszakában pedig reálértéken kétszer ennyit. Az új hiteleknek már közel a felét a zöld otthon programban folyósítják az MNB számai alapján becsülve – mondta el. Ezeknek jelentős részét a 140 négyzetméter körüli házakra fordítják, ahogy a felújítási támogatásokat is.
Kormos Zoltán szerint miközben a kamatemeléseknek lesz keresletet visszafogó hatása, az inflációs félelmek miatt sok befektető az ingatlanpiachoz fordul, ez pedig tovább hajtja majd a lakás- és a hitelpiacot.
Kiderült: 4-ről 7–7,5 százalékra emelkedhetnének a kamatok, ha a bankok megpróbálják az árazásukba beépíteni a mostani piaci hatásokat. A magyar tapasztalatok alapján valahol 6 százalékos szint környékén van az a kamat, amelyet még könnyű szívvel kifizetnek a legtöbben.
Forrás: hvg.hu, MTI