Az MNB közzétette a magyar bankszektor áprilisi hitel- és betéti statisztikát. Ez azt mutatja, hogy 35%-kal több lakáshitelt heleztek ki a bankok áprilisban, mint egy évvel korábban.
A lakossági hitelkihelyezés, a lakáshitelezés új rekordja a 145 milliárd forintos új szerződési összeg, amire korábban nem volt példa.
Az év első négy hónapjához képest azonban ezek az áprilisi számok már lassulást mutatnak, ráadásul a babaváró hitelek és az egyéb fogyasztási hitelek esetében már hosszú hónapok óta tapasztalható az új kihelyezések csökkenése.
A lakáshitelezést az elmúlt hónapokban mesterségesen tartotta ilyen magas szinten egy átmeneti program: a 300 milliárd forintos keretösszegű, legfeljebb 2,5%-os ügyleti kamatot kínáló Zöld Otthon Programban április végéig 187 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek a bankok, vagyis a következő hónapokban még mindig lesz neki összesen 113 milliárd forintos felhajtóereje. Március vége óta azonban szinte már nem fogadtak be hitelkérelmet a bankok, és úgy tűnik, egyelőre nem lesz folytatás.
A Zöld Otthon Program mellett a 3%-os CSOK-hitel jelentősége is felértékelődött (2 gyermekesek 10, 3 gyermekesek 15 millió forint erejéig érik ezt el), ezzel is magyarázható, hogy a támogatott hitelek aránya áprilisban már 52% volt a lakáshitelek piacán. A piaci kamatozású lakáshitelek kihelyezése 2021 áprilisához képest viszont 20%-kal visszaesett.
Áprilisban még 5,6%-os átlagkamattal voltak elérhetők a piaci lakáshitelek, ami 1,8 százalékpontos emlkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Időközben azonban a banki ajánlatokban szereplő átlagkamatok 7% fölé emelkedtek, az MNB pedig folytatja a monetáris szigorítást.
A piaci és a támogatott hitelek közötti növekvő kamatkülönbözettel, és persze a Zöld Otthon Program nagy szerepével magyarázható, hogy áprilisban az új lakáshitel-kihelyezések 57%-a már fix kamatozású volt. A program kifutásával ennek az aránynak visszaesése várható.
Forrás: MNB, Portfolio