Korábban írtunk arról az Igylakunk.hu-n, hogy az eladókat, illetve a vásárlókat nem érdekli különösebben a lakások energetikai besorolása, és az árban sem nagyon mutatkozik meg a különbség. Akkor az ingatlanszakértő úgy vélte, hogy a vásárlók nem fizetik meg az energiahatékony beruházások költségét, még az új építésű lakóingatlanok esetében sem figyelnek erre a vásárlók, ezért a most épülő társasházak esetében a beruházók kizárólag a szabványoknak akarnak megfelelni.
A Knauf Insulation és az Otthontérkép.hu most 20.000 családi ház hirdetését elemezte abból a szempontból, hogy tulajdonosaik milyen arányban jelölik ingatlanjaik energiahatékonyságát és a hőszigetelés meglétét a hirdetésekben, illetve, hogy a hőszigetelés megléte miként befolyásolja az eladás árat és az ingatlan eladhatóságát más, azonos jellemzőkkel rendelkező, de nem szigetelt ingatlanokhoz viszonyítva.
Az elemzésből kiderült, hogy országos átlagban a családi ház hirdetések 21%-ában tüntették fel a tulajdonosok a hőszigetelés meglétét. Érdekesség ugyanakkor, hogy az észak-keleti országrészben több hirdető utal ingatlanának energiahatékonyságára.
Annak hátterében, hogy ezekben a megyékben hirdetnek több családi házat energiahatékony ingatlanként tulajdonosaik, az Otthontérkép.hu szakemberei szerint az állhat, hogy az átlagosnál rosszabb ingatlanállománnyal rendelkező térségekben a hőszigeteléssel épült ingatlanok aránya alacsonyabb, így a hőszigetelés megléte fontosabb, árnövelő hatása az ingatlan értékesítéskor is jobban érvényesül.
Van, ahol 25%-kal is többet ér egy hőszigetelt családi ház
A szigetelőanyag-gyártó és az ingatlanportál elemzése rámutat arra is, hogy amíg a hőszigetelés nélküli családi házakat országosan, átlagosan 204.000 forintos négyzetméteráron lehet értékesíteni, addig a hőszigetelt ingatlanok 15%-kal magasabb átlagáron, négyzetméterenként 233.000 forintos áron kelnek el. A hőszigetelés árnövelő hatása a jellemzően rosszabb ingatlanállománnyal bíró régiókban a legszembetűnőbb. Ezen országrészekben akár 20-25% is lehet a különbség egy azonos tulajdonságokkal bíró hőszigetelt és nem hőszigetelt családi ház ára között.
A kistelepüléseken nagyobb a szigetelés értéke
Az elemzés rámutatott arra is, hogy nemcsak megyei szinten, de településtípusonként is különbségek mutatkoznak a hőszigetelt és a nem hőszigetelt családi házak áraiban. Míg a megyei jogú városokban 10%, a városokban pedig 14% a hőszigetelés árnövelő hatása, addig a községekben már akár 24%-kal drágábban is értékesíthető egy megfelelően hőszigetelt, rezsibarát és pénztárca kímélő otthon.
A minősített családi házak fele jelentős korszerűsítésre szorul
Magyarországon mintegy 2,85 millió családi ház épült, amelyekben közel 7 millió ember él. Iparági statisztikák szerint ezen lakóingatlanok 80%-a energiahatékonysági szempontból korszerűtlen. Ezt támasztják alá az épület energiahatékonysági tanúsítványok adatait összesítő Lechner Tudásközpont kimutatásai is.
Magyarországon 2015 decemberétől kötelező ingatlan bérbeadás és eladás esetén az energetikai tanúsítvány, azaz a „lakcímke” megszerzése. A Lechner Tudásközpont adatai szerint 2016 januárja óta az ország területén 68.505 családi házra vonatkozó energetikai tanúsítványt állítottak ki.
A vizsgált lakcímkék alapján a családi házak alig 0,7%-a érte el az AA vagy annál nagyobb AA+ és AA++ minősítési fokozatot, közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek (BB kategória) csupán az ingatlanok 1% felelt meg, míg korszerű (CC és DD kategória) minősítést mindössze a családi házak 16%-a kapott. BB szintet vagy annál jobb besorolást egyébként kizárólag azok a családi házak érhetnek el, melyekben a felhasznált energia legalább negyedét megújuló energiaforrások segítségével biztosítják.
Átlagos (FF kategória) vagy annak környékén mozgó (EE és GG kategória) besorolást a tanúsított a családi házak 19%-a ért el, míg az ingatlanok 53%-át ennél rosszabb (HH, II, JJ) kategóriába sorolták, vagyis jelentős korszerűsítést igényelnek.
Forrás és további részletek a kutatásról: ingatlanhirek.hu