CSOK: buktató lehet a kalákás építkezés is

HIFA

Elbukhatják a csokot a kalákában építkező családok, ha nem tartják be a házilagos kivitelezés szabályait, de azok is elbúcsúzhatnak tőle, akik érintett lakásukat, házukat vállalkozói székhelyként használják. 

A családi otthonteremtési kedvezmény nagy segítség lehet azoknak a családoknak, amelyek házat építenek, vagy lakásfelújításba, bővítésbe fognának. A támogatás mellé is jó jön egy kis spórolás, akár úgy, hogy bizonyos munkákat családtagok, barátok segítségével oldanának meg. Kipótolhatná a hiányzó építőipari munkaerőt is. Ez azonban veszélyeket rejt magában, amelyet a hvg.hu járt körül.

Nemrégiben a házilagos kivitelezésre, azaz a kalákamunkára vonatkozó jogszabály: bár bővült azok köre, akik részt vehetnek a házilagos építkezésben, több dolgot kell dokumentálni.

Több szakértő mellett az egyik legnagyobb hazai bank ingatlan üzletágának vezetője is azt nyilatkozta nemrég a lapnak, hogy a falusi csok újra meghozhatja a kedvet a házilagos kivitelezéshez, kalákázáshoz, mivel „nem az építőipari vállalkozókat, inkább a családokat mozgathatja majd meg, várhatóan ők maguk fognak építkezni rokonok, barátok segítségével”.

A ma helyesen házilagos kivitelezésnek hívott kaláka egymás megsegítésére kölcsönösen és közösen végzett munkát jelent, Magyarországon több száz éves hagyománya van, haszna pedig nemzetgazdaságilag is mérhető: a más háztartások számára végzett munka 2000-ben nagyjából 144-208 milliárd forint értékű volt, vagyis a lakosság éves jövedelmének kb. 2 százalékát tette ki – mondta el Magyar Mária jogi szakokleveles építészmérnök, építésügyi tanácsadó és oktató.

A kormány családvédelmi akcióterve újraélesztheti az ezredforduló óta súlyát vesztő építőipari kalákázást, amennyiben a falusi csok és a szabad felhasználású – a várakozások szerint mégis nagyrészt a lakáspiacon landoló – babaváró hitel meghozza a fiatal családapák kedvét a kőművesmunkákhoz. Tavaly ugyan megfordult az arány 2017-hez képest, mivel a természetes személyek által épített lakások aránya 51-ről 46 százalékra csökkent, de a piaci szakértők most újabb trendfordulót jósolnak.
Kérdés, honnan támad munkaerő, aki természetes személyek szaporodó építkezésein dolgozik, azaz a családi házakat felhúzza? Az OTP becslése szerint a társasházépítéseknél átlagosan 8 hónapos csúszás van, és még csak nem is ezek szívják fel igazán az építőipari munkaerőt, hanem a szektort húzó nem lakáscélú magasépítés, illetve a közberuházásban megvalósuló út- és vasútépítések. Itt jönnének a képbe a rokonok, barátok és kollégák, vagy épp maga az építtető, aki – főleg, ha szakképesítése is van – azt gondolhatja, hogy bizonyos munkákat maga is elvégezhet. Csakhogy változtak a vonatkozó szabályok, a helyzet bonyolódott

A hatályos szabályozás szerint hozzátartozó részére a kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezhet részmunkákat, mégpedig akár szakirányú szakképesítés nélkül, de csak akkor, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció. Csakhogy az egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységekhez is kell. Ha szükséges a dokumentáció, akkor csak egy vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével dolgozhat.

Lehet tehát festeni-mázolni, és ha valaki villanyszerelő, felújítási munkát az is végezhet a saját házán anélkül, hogy leszerződne a kivitelezővel, hiszen ez nem kivitelezési dokumentációhoz kötött tevékenység. Építeni, tartószerkezeti falat emelni például viszont csak akkor tud a hozzátartozó vagy maga az építtető, ha szerződik, akár van szakképesítése, akár nincs.

Figyelni kell az e-naplózásra is: e lehet rögzíteni az e-naplóba a saját tevékenységet a napi létszámadatok alatt – amihez fel is kell tölteni a vállalkozóval kötött szerződést az adott résztevékenységre.

Amit most tudni lehet a falusi csokról

Kisvállalkozók figyelem!

A vállalkozásuk székhelyeként saját lakásukat vagy házukat használó kisvállalkozók elbukják a vissza nem térítendő otthonteremtési támogatást, ráadásul a kedvezményes CSOK-hitelre sem jogosultak.

A támogatással érintett ingatlan ugyanis kizárólag a család lakhatását szolgálhatja, ettől eltérően nem hasznosítható, vagyis a szóban forgó lakás egyéni vállalkozó vagy cég székhelye sem lehet. A korlátozás ráadásul a CSOK felvételét követően 10 évig érvényes, vagyis ha a család CSOK-kal megvásárol egy ingatlant, akkor abba elvileg egy évtizedig nem lehet vállalkozást bejelenteni.

Az ilyen ingatlanok esetében, természetesen, a CSOK hitelről is le kell mondania a vállalkozónak, illetve a július 1-től induló falusi CSOK-ból is kimaradnak.

Forrás: hvg.huBankmonitor