Az energiahatékonyság felé fordult a kereslet az építőanyagpiacon

2022.10.27. Írta: MÉASZ

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség tagjainak tapasztalata szerint az erős első félévet követően számos befejeződő projekt és csökkenő szerződésszám mellett egyértelműen a fékeződés jelei látszanak azzal, hogy gyakoribbá váltak a halasztások mind a lakásépítési, mind pedig a kereskedelmi és ipari ingatlanoknál, továbbá ezt tükrözi a szerkezetépítő anyagok, így például az égetett kerámia tégla termékek fékeződő forgalma, míg a projektek befejezéséhez tartozó termékeknél – például az tetőcserepeknél – még élénk a kereslet.

A tartósan növekvő energiaköltségek nyomán megugrott a kereslet minden olyan építési termék és szolgáltatás iránt, amelyek gyors átfutással segítenek visszafogni a lakások és az ipari, telephelyi ingatlanok energiafogyasztását: az épületgépészeti vállalkozások kiugró keresletről számoltak be, és az ablakcserék is kiemelt helyen szerepelnek a gyorsan megvalósítható beruházások között. A műanyagalapú hőszigetelő anyagok terén még nagyobbrészt elmaradt a szezonális felfutás, részben a szűkös kivitelezői kapacitások, részben pedig a korábbi előrehozott vásárlások miatt. Az energiamegtakarítást támogató építőkémia termékek iránti kereslet a teljes építőkémia termékkörön belül erősödni tudott, ezzel együtt a harmadik negyedévi összvolumen a tavalyi bázis körül alakult. A szálas hőszigetelőanyagok terén az erős első félévet követően mintegy 10%-os csökkenés mutatkozott az egyes ipari projektek ütemezésének lelassulásával.

A gyártási folyamatokat tekintve, az energiaár-sokk és a költséginflációs folyamatok jelentősen érintik a hazai gyártókat: az igen magas szinten rögzült költségek mentén a legnagyobb kihívás az, hogyan lehet még kezelhető költségek mentén az egyes termékeket legyártani. Egyes esetekben olyan mértékben emelkedtek meg a termékelőállítási költségek, hogy azokat a jelenlegi helyzetben a fogyasztókra már nem lehet áthárítani. Mindezzel párhuzamosan a hazai gyártók számos módon hajtottak végre energiafogyasztást leszorító intézkedéseket (pl. gyártáselőkészítési lépéseken keresztül, műszakok tömbösítésével, kevesebb munkanappal, mérési beruházásokkal) és törekszenek megújulóenergia-hasznosító beruházások végrehajtására, illetve a meglévők kibővítésére is.

A MÉASZ elnöksége előremutatónak tartja a kkv-szektor számára nemrégiben meghirdetett energiaköltség-kompenzációt, egyben javasolja a különösen energiaintenzív építőanyag gyártási ágazat egészét – akár sávos megoldással, az energiaintenzitás függvényében – lehetőség szerint minél nagyobb arányú energiaköltség-kompenzációban részesíteni annak érdekében, hogy a hazai gyártók ne kényszerüljenek a termelés szüneteltetésére, és ezáltal az értéklánc sérülése és az import arány növekedése elkerülhető legyen.

Mivel a mostani 10% feletti lakossági hitelkamat-környezetben jelentősen visszaesett a hitelfelvételi hajlandóság, az építésgazdaság mintegy ötödét kitevő, a legtöbb fajta építőanyagot és -szakipart vonzó újlakás-építési és lakáskorszerűsítési piacon komoly hozzájárulást adhatna egy államilag támogatott kedvezményes, egyszámjegyű kamatot elérhetővé tevő finanszírozási konstrukció. Emellett megfelelő eszközként működhetne továbbá az szja-visszatérítés is az elvégzett energiahatékonysági beruházások után.  Középtávra tekintve megfontolandó az önrész-képességet és tervezhetőséget segítő lakástakarékpénztári kamattámogatás megfelelő feltételek melletti visszaállítása is, amely középtávon tartósan segítené az lakásállomány energiafogyasztásának csökkentését, az újlakás-építéseken keresztül pedig hozzájárulna a lakásállomány fokozatos megújításához.

A  Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség teljes közleménye cikkünk alatt letölthető.

Hírek archivum