2012-es bevezetés óta mi fizetjük a világ egyik legmagasabb áfakulcsát. Az EU-ban például sehol nincs ilyen magas áfakulcs. Ez az építőipari ágazatot is agyonnyomja. Számítások szerint egy-egy százalékpont elengedése nagyjából 90-100 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést jelent.
Mi fog történni, ha az építési költségek áfája is 5 százalékra csökken?
• visszaszorul a szürke és feketemunka az ágazatban,
• növekednek az építőipari megrendelések,
• megerősödnek az építőipari mikro- és kisvállalkozások,
• növekszik az építőiparban foglalkoztatottak száma,
• nem vész el a jól képzett szakemberállomány,
• megemelkedik az építőiparhoz kapcsolódó beruházások száma és
• csökken az importszükséglet,
• fellendül az energiahatékony építések és újjáépítések, felújítások száma,
• több korszerű, alacsony energiafogyasztású lakás lesz, ezzel
• javul a lakhatási helyzet,
• csökken az ország energiafogyasztása,
• kisebb lesz a háztartások rezsije,
• javul a levegő minősége, a környezet állapota,
• multiplikátorként pozitív hatást gyakorol a hazai gazdaság egyéb ágazatainak fellendülésére.
2014-ben mindössze 8.358 db új lakás épült a szükséges évi 40.000 helyett. A meglévő lakásállomány minősége is folyamatosan romlik. Az áfa csökkentésével megélénkülnének a lakásépítések, lakásfelújítások.
Az áfa-csökkentés költségeit az állam bőven visszanyerné a fenti előnyöknek köszönhetően. És az építőipar ismét húzóágazat lehetne.
