A településképbe nem illő épületek létrehozása ellen a polgármesterek tavaly óta komoly lépéseket tehetnek, akár el is bontathatják és megbírságolhatják a kifogásolt ingatlant. Ez évtől a bírságolást figyelmeztetésnek kell megelőznie.
A Településképi törvény 2017. évi előírása szerint az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezhette. A polgármester a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000 forintig terjedő bírságot is kiszabhatott. Ennek a hivatalos megnevezése településkép-védelmi bírság.
A településkép-védelmi bírság kiszabását megelőzően 2018-tól a polgármesternek (főpolgármesternek) kötelezően fel kell hívnia a tulajdonos figyelmét a szabálysértésre, a jogszabálysértés megszüntetésére vonatkozó határidő megjelölésével. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, akkor a polgármester (főpolgármester) településképi kötelezés formájában kötelezi az ingatlan tulajdonosát a településképi követelményeknek nem megfelelő építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására. A települési kötelezés mellett, külön döntésben kell rendelkezni a településkép-védelmi bírságról.
A településkép-védelmi bírság részleteit változatlanul a településképi rendeletben kell szabályozni, a maximális összege 1.000.000.- forintig terjedhet. Lényeges, hogy a településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi [2016. évi LXXIV. tv. 11. §; 2017. évi L. tv. 512. §].
A 2017. évi L. törvény, amely a 2016. évi LXXIV. törvény módosításaként jelent meg, 2018.01.01-től hatályos, és a Magyar Közlöny: 2017. évi 74. számában jelent meg.
Forrás: Építési Jog
