Kovács Marcell elmondta, a legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 2022. október elsején 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága, ez 3,4 százalékkal kevesebb a 2011-es adatokhoz képest. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken, aminek a legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét - jegyezte meg.

Közölte, a népességszám csökkenése területileg változatosan ment végbe: a nagyvárosok népessége csökkent, a vonzáskörzeteké nőtt, nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton környékén, de összességében a települések többségét népességfogyás jellemezte. Budapesten 1,7 millióan éltek, közel 47 ezerrel kevesebben, mint 11 éve. A vidéki városok közül Debrecen a legnépesebb, 200 ezer fővel, ám 12 ezer lakossal ott is csökkent a népesség. Nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton környékén. A magyarországi települések több mint egyharmadában 500 főnél kevesebben élnek.

Az ország lakásállománya folyamatosan növekszik: a már végleges adatok szerint 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, ez 190 ezerrel, 4,3 százalékkal több, mint 2011-ben - ismertette a projektvezető. A lakások 21 százaléka Budapesten, 52 százaléka vidéki városokban, míg 27 százaléka községekben található.

Rámutatott, annak következtében, hogy a népesség száma csökken a lakások száma viszont nő, csökken a "laksűrűség" is, azaz kevesebb lakó jut 100 lakott lakásra. 2022-ben 100 lakásra 237 lakó jutott, ez 11 fős csökkenés 2011 óta.

A lakások száma számottevően nőtt a Balaton környékén, a fővárosban és az agglomerációjában, egyes régióközpontokban és az északnyugati határszélen.

A lakások több mint egyharmada 1960 és 1980 között épült, 14 százalék az ezredforduló után, 16 százalék pedig a II. világháború előtt. A legrégebbi és a legújabb lakások többsége is Budapesten található.

A lakások leggyakrabban téglából épültek, Budapesten és a megyei jogú városokban a panelfalazat a második leggyakoribb, a községekben pedig a tégla után a vályog a legjellemzőbb - közölte Kovács Marcell. A lakott lakások közel kétharmada téglaépítésű, 13–13 százaléka vályog- vagy panelfalazatú.

A lakott lakások 31 százaléka kétszobás, 32 százaléka háromszobás, a négy vagy annál több szobás lakások aránya 29 százalék. A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, 4 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Tovább nőtt a nagy lakások aránya, a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületűek 28 százalékot tesznek ki. Száz lakott lakásra 237 lakó jut, 11 fővel kevesebb a 2011. évinél.

A lakások komfortfokozata javult, az összkomfortos lakások aránya 70 százalék körüli.

A lakott lakások 98 százaléka vezetékes vízzel ellátott. A közcsatornahálózat jelentősen bővült, a házi csatornát használók aránya kevesebb mint felére csökkent.

A leggyakoribb fűtőanyag a vezetékes gáz, de minél kisebb egy település, annál jellemzőbb, hogy más fűtőanyagot is használnak, leginkább fát. Közben jelentősen nőtt azon lakások száma, amelyekben áramot is használnak fűtésre, fővárosban 10, vidéken majdnem 9 százalékban használnak áramot is fűtésre. A legutóbbi népszámlálás óta több mint ötszörösére, 357 ezerre emelkedett a fűtési célra áramot is használó háztartások száma.

A projektvezető kiemelte, tavaly először rákérdeztek a megújuló energiaforrások használatára is: 2022-ben 68 ezer háztartásban használtak hőszivattyú, 165 ezerben napelemet, 28 ezerben pedig napkollektort. A hőszivattyú a fővárosban a leggyakoribb, a napelem és a napkollektor pedig vidéken jellemző. 

Vezetékes internet a lakott lakások 73 százalékában volt - fűzte hozzá.

Szólt arról is, hogy egyre több az idényszerűen használt lakás, 2022-ben 599 ezer lakásban nem laktak életvitelszerűen, arányuk 2011 óta két százalékponttal, 13 százalékra nőtt.

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke elmondta, tavaly ősszel zajlott a 16. népszámlálás, de ez volt az első, amely már teljes egészében digitális volt. Az adatfelvétel során 1,8 milliárd adatot gyűjtöttek össze - tette hozzá.

Kiemelte, a feldolgozás a digitális jelleg miatt, valamint az állami adatbázisok széleskörű használatának köszönhetően lényegesen gyorsabb mint korábban, így szeptember végéig a teljes népszámlálási adatállomány hozzáférhető lesz egy teljesen új lekérdező rendszerben.

Kovács Marcell végül felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH honlapján keresztül már elérhető az új, könnyen kezelhető népszámlálási adatbázis, amelyben a felhasználók saját igényeik szerint állíthatnak össze táblázatokat.

Jelentős drágulás számos agglomerációs településen

Az ingatlan.com adatai szerint a népesség mozgásával változtal a lakásárak is. Az országon belül elsősorban a fővárosi környékén látható az agglomerációs települések népszerűsége. Az ingatlan.com elemzése szerint a Budapest-közeli Nagytarcsán például a 67 százalékkal bővült a lakosság tíz év alatt, 2018-hoz képest pedig az átlagos négyzetméterárak 122 százalékkal 880 ezer forintra emelkedett. Nagykovácsiban 32 százalékkal laknak többen, ez is hozzájárult ahhoz, hogy az átlagos négyzetméterárak a településen 128 százalékkal emelkedjenek, így mára meghaladják az 1 millió forintos szintet. Érden a 12 százalékos népességgyarapodás következett be tíz év alatt, a lakóingatlanok átlagos négyzetméterárak pedig 2018-hoz képest 131 százalékkal közel 800 ezer forintra nőttek.

Szintén népszerűnek mondhatóan a győri vonzáskörzet települései. Győrújfaluban és Győrzámolyban például egyaránt közel 60 százalékkal nőtt a népesség 2011 óta, a lakóingatlanok átlagára pedig 153 és 99 százalékkal emelkedett az elmúlt öt évben. Ugyanez a forgatókönyv érvényesült a Pécs melletti Kozármislenyben, ahol több mint 300 százalékos ingatlandrágulás kísérte a település növekedését. A kecskeméti vonzáskörzethez tartozó Ballószögön pedig 29 százalékkal nőtt a népesség, az ingatlanok átlagára 165 százalékkal nőtt.

A Balaton mellett több település is népességgyarapodást ért el. Többek között Balatonrendes, ahol másfélszeresére nőtt a bejelentett lakosok száma tíz év alatt. 2018-hoz képest az eladásra kínált lakóingatlanok négyzetméterára 255 százalékkal emelkedett. Alsóörsön és Balatonalmádiban is több mint 10 százalékkal nőtt a népesség, a lakóingatlanok pedig öt év alatt 222 és 280 százalékkal drágultak.

Gárdony és Velence egyrészt a Velencei-tó közelsége miatt vált népszerűbbé, de a lakosságszám-bővülésben szerepet játszhat, hogy ezek a települések a tágabban vett fővárosi agglomeráció részét képezik, egyúttal a székesfehérvári vonzáskörzetnek a tagjai. Mindkét településen több mint 30 százalékos bővülést ért el a lakosságszám tekintetében. 2018-hoz képest az eladásra kínált lakóingatlanok ára pedig Velencén 105 százalékkal 805 ezer forintra, Gárdonyban pedig 136 százalékkal 771 ezer forintra nőttek.

Forrás: KSH, MTI, ingatlan.com