A magyarok legszívesebben ingatlanba fektetnek be

2018.08.06. Írta:

A háztartások vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségeit felmérő, nemrégiben megjelent OECD-tanulmány is megerősíti: a magyarok vagyoneszközeik nagy részét ingatlanban tartják – idézi a tanulmányt a Portfolio.

A tanulmány rámutat arra is, hogy az OECD országokban mért vagyoni egyenlőtlenségek átlagban kétszer akkorák, mint a jövedelmiek, a háztartások több mint felének van valamilyen formában adóssága, ez utóbbi pedig főként azokat a háztartásokat érinti, ahol a családfő 35-44 év közötti.

A tanulmány fontosabb megállapításai:

• Átlagban kétszerese az OECD országokban mért vagyoni egyenlőtlenség a jövedelmi egyenlőtlenségnek. A vizsgált országokban a háztartások legvagyonosabb 10%-ának kezében van az összvagyon több mint fele (52%), miközben a jövedelem alapján a felső 10%-ba tartozó emberek az összjövedelem csupán 24%-át birtokolják.
• A tanulmányból kiderül, hogy a legalacsonyabb nettó vagyonnal rendelkező háztartások nem feltétlenül szegények, ha a jövedelmi adatokat is számba vesszük, sőt. A legalacsonyabb vagyoni ötödbe tartozó háztartások 19%-a a két legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozik.
• A hollandoknál, dánoknál és norvégoknál magas azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeknek jövedelmi és vagyonarányosan is nagy az adósságállománya. A tanulmány szerint ezek a háztartások különösen ki vannak téve a vagyonváltozási, kamatváltozási és személyes körülményekben bekövetkező változások kockázatainak. Ezt erősíti, hogy a negatív nettó vagyon néhány országban a háztartások negyedét érinti. Írországban és Hollandiában mindehhez még hozzájön az ingatlanáraknál a válság óta tapasztalható csökkenés, ami sok lakástulajdonosnál az ingatlan értékét meghaladó jelzáloghitellel párosul.
• Az éppen a szegénységi határvonal feletti jövedelemmel bíró emberek egyharmada gazdaságilag sérülékenynek tekinthető, tehát nincsenek meg azok a pénzügyi forrásaik, amelyekkel kivédhetnének egy hirtelen jövő jövedelemkiesést. Átlagban az OECD országokban lakók 14%-a jövedelem oldaláról szegénynek mondható, további 36%-nak nincsenek meg a szükséges likvid pénzügyi eszközei ahhoz, hogy legalább három hónapig fenntartsák a szegénységi minimum életszínvonalat.

A nettó vagyon alapján az alsó 20%-ba tartozó háztartásoknál a legtöbb országban alacsony a bruttó vagyoneszközök értéke, de a hollandok, írek, dánok és norvégok még ebben a csoportban is viszonylag magas vagyonnal bírnak átlagban. Mint ahogy arra számítani lehetett, a vagyon alapján a legszegényebb 20%-ba tartozó háztartások vagyonában csak alacsony arányt képviselnek a pénzügyi eszközök, kivétel ez alól például Japán és Dél-Korea, ahol nagy jelentőséggel bírnak a bankbetétek és az önkéntes nyugdíjmegtakarítások, illetve életbiztosítások.

miben van a vagyon

A középső ötödben lévő háztartások esetében minden vizsgált ország esetében az ingatlan a legfőbb vagyonkomponens, ami a németeknél a bruttó vagyoneszközök 53%-át, míg Szlovéniában és Chilében a 89%-át teszi ki.

A pénzügyi eszközöknek a vagyonon belül leginkább a felső 20%-ba tartozó háztartásoknál van fontosabb szerepe. A legtöbb pénzügyi vagyonnal az amerikai háztartások rendelkeznek, náluk a vagyon jelentős része van részvényekben és befektetési alapokban, őket a britek követik főként a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokkal, üzleti érdekeltségekkel és bankbetétekkel. A lenti ábrák alapján kiszűrhető az is, hogy a magyar háztartásokra vagyoni csoporttól függetlenül is jellemző, hogy a vagyon nagyobb részét ingatlanba fektetik.

További részletek a Portfolio.hu cikkében.

Hírek archivum