A babaváró kölcsönt 2019 júliusában vezették be, és azóta 78 ezer szerződéskötés történt összesen több mint 750 milliárd forint értékben.
A termék a teljes lakossági hitelállomány 9 százalékát teszi ki, a tavaly júliustól kibocsátott háztartási hiteleknek pedig közel harmada volt babaváró hitel.
Az elemzés szerint a babaváró hitelt igénybe vevők közül – a többi banki hiteltermékhez hasonlóan, az elmúlt évek kedvező jövedelmi folyamataiból is adódóan – az idei első negyedév végén fennállt hitelállomány adósainak 27 százaléka a legfelső jövedelmi tizedből került ki (azaz az egy főre jutó nettó jövedelme meghaladja a 280 ezer forintot), és csak 3 százalékuk tartozott a legalsóba.
Mire használják fel a 10 milliót?
A babaváró kölcsönt igénylők döntő többsége a maximális 10 millió forintot igényli, és kapja is meg.
A felmérés alapján a babaváró hitelek felvétele mögött a lakáscélok dominálnak: a válaszadók háromnegyede fordította legalább részben lakásvásárlásra és/vagy -felújításra a hitelösszeget (több válasz is megjelölhető volt a hitelcélok esetében). A harmadik leggyakoribb cél a hitelkiváltás volt, amely a banki kölcsönök törlesztésén kívül a családi tartozások kiegyenlítését is magába foglalja. További jellemző célok a gépjármű-vásárlás, a (nem ingatlan jellegű) befektetés, illetve a fogyasztás, mely utóbbi cél gyakran szolgálja a gyermekvállalással kapcsolatos kiadások fedezését. Az áthidaló jellegű, a saját vállalkozást támogató és a befektetési célú ingatlan vásárlására felvett babaváró hitelek kevésbé jellemzőek.
A termék felvétele az esetek közel felében több különböző célt is szolgál. Azokban az esetekben, ahol két hitelcél is megjelenik (az esetek mintegy harmadában), a leggyakoribb párosítások a lakásfelújítás-hitelkiváltás, a lakásvásárlás-lakásfelújítás és a lakásfelújítás-gépjárművásárlás; a hármas hitelcélok (az esetek egynyolcada) között pedig a lakásfelújítás-gépjárművásárlás-hitelkiváltás tekinthető a legjellemzőbbnek.
A Bankmonitor kapcsolódó elemzése kiemeli, hogy a hitelfelvevők számára igen előnyös lakásvásárlásra, illetve lakásfelújításra fordítani a kölcsönt, hiszen felhasználásával a lakáscélú hitelek felvételénél a szükséges minimális saját megtakarítás jelentős mértékben csökkenthető.
Jelenleg lakáshitelt a bankok a jogszabály alapján a vételárnak maximum a 80%-ig nyújthatnak, sőt a valós banki gyakorlat ennél jellemzően szigorúbb is: a vételárnak legalább a 30%-át saját megtakarításból kell biztosítania a vevőnek. A Babaváróhoz nem szükséges ingatlanfedezet, éppen ezért ezen konstrukciónak csak a negyede számít ingatlant terhelő kölcsönnek lakáscélú felhasználás esetén, így a Babaváró igénylése miatt kevesebb tényleges önerőre lenne szükség egy lakásvásárláshoz.
A lakásfelújításnál – a párok 41%-a erre fordítaná az összeget – teljesen hasonló helyzet, mint vásárlásnál: az ingatlan felújítás előtti értékének maximum a 70%-ig adna hitelt egy pénzintézet, ami jellemzően elég is lehet egy felújításra, korszerűsítésre. Ha mégis kevés lenne a lakáshitel, akkor még mindig lehet Babaváró hitelt igényelni. Ráadásul ezt a konstrukciót az után is fel lehet venni, miután a munkálatokat elkezdtük. Egy felújítási célú lakáshitelnél már más a helyzet, ott a bankok elvárják, hogy igényléskor komfortos legyen az ingatlan: ha pedig a munkálatok során a fűtési rendszert szétszerelték, vagy a fürdőszobát “szétverték”, akkor már nem is teljesül ez az elvárás.
Az MNB reprezentatív online felmérését 7655 babaváró adós töltötte ki 2020. június elején.
Forrás és további információk: MNB, Bankmonitor
