Óriási vita előzte meg a szavazást, hiszen a
Két héttel ezelőtt a többség nem hagyta jóvá az “Irány az 55 százalék” elnevezésű jogszabálycsomagot, amely azt célozza, hogy az EU 2030-ra 55 százalékkal csökkentse károsanyag-kibocsátását. Csak így érhető el ugyanis a 2050-es kibocsátássemlegesség. A parlamenti baloldal szerint az Európai Néppárt túlságosan is enyhített az Európai Bizottság javaslatain, az így felvizezett változat pedig nem alkalmas a célok teljesítésére. De a javaslat ellen szavazott a szélsőjobb és a Fidesz is, mert ők még az enyhébb szabályokat is súlyosnak tartották. A javaslatban a többi között az szerepelt, hogy a kibocsátáskereskedelembe be kell vonni a közlekedési eszközöket és a lakóházakat is – vagyis, ha ezek az eszközök szennyeznek, például azért, mert rosszul vannak szigetelve, vagy környezetre káros módon működnek, akkor ezért fizetni kell. A Fidesz úgy vélte, hogy ezzel a polgárokat aránytalan terhekkel sújtanák és nem lehetne fenntartani a mesterséges fogyasztói árakat, így leszavazták a javaslatot.
Végül sikerült kompromisszumra jutni, így nagy többséggel már el is tudták fogadni a közös álláspontot, ami a tagállamokkal való tárgyalások kiindulópontja lesz.
A képviselők megegyeztek abban, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) kiterjesztik az épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátás szabályozására, amely 2029-ig még nem érintené ki a magánszemélyeket, a cégeket azonban már 2024-től bevonnák ebbe a rendszerbe. A határozat szerint a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával 2027-től fokozatosan fel kellene hagyni, hogy 2032-re teljesen megszűnjön, a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket pedig az EU és a tagállamok kizárólag klímavédelemre fordíthatnák.
Ezen kívül jóváhagyták egy új eszköz létrehozását a kibocsátásáthelyezés kivédésére, így szélesebb hatókör és gyorsabb végrehajtás lesz a témában. Valamint elfogadták a Szociális Klímaalap létrehozását is, amely az energiaszegénységben élők és a közlekedés lehetőségétől megfosztottak támogatására szolgál.
Az alap számára rendelkezésre álló összeg két forrásból adódik össze: a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (ETS) bevont kereskedelmi célú közúti fuvarozás és épületek által generált összeg 25 százalékából és 150 millió újabb kibocsátási egység elárverezéséből származó bevételből. A végösszeg a 2027-ig tartó időszakra a Parlament becslései szerint 16,39 milliárd euró lesz, amely a következő uniós költségvetési tárgyalások és a magánépületek és a közúti közlekedés ETS-be vonása fényében 2032-re akár összesen 72 milliárd euróra is emelkedhet.