KSH

4,6 százalékkal nőtt a hazai lakásállomány az elmúlt évtizedben

2023.02.16. Írta: KSH

Magyarország lakásállománya 171 ezer lakással bővül az előző népszámlálás óta - derül ki a tavalyi cenzus előzetes adataiból. A lakások száma Békés kivételével az ország valamennyi vármegyéjében növekedett.

Magyarország lakásállománya népszámlálásról népszámlálásra növekszik. 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, a számuk 11 év alatt 4,6%-kal nőtt. 2011–2022 között 171 ezer lakás épült. Ezen belül 2013 volt a mélypont, majd az évtized második felében felgyorsult a lakásépítések üteme.

A lakások száma Békés kivételével az ország valamennyi vármegyéjében növekedett, a legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron, Pest és Somogy vármegyében. A dunántúli vármegyék esetében jellemzően nagyobb volt a lakásszám-növekedés, mint a keleti országrészben.

A lakásszám a vidéki városokban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt 11 évben, míg a községekben alig változott.

A népesség alakulása

Magyarország népessége 2022. október 1-jén 9 millió 604 ezer fő volt. A népességszám 1980. folyamatosan csökken. Az elmúlt 11 évben ezt a 464 ezer fős csökkenést a 131 ezer fős – többségében a környező országokból érkező – bevándorlási többlet jelentősen mérsékelte.

Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, ezt követően az ország legnépesebb térsége Pest vármegye (1 millió 339 ezer fő). A legkisebb népességszámú vármegyénk Nógrád, ahol 183 ezer főt számláltak.

Míg a legutóbbi népszámlálás óta két vármegyében (Pest és Győr-Moson-Sopron) nőtt, a többi vármegyében és a fővárosban csökkent a népesség száma. A legnagyobb növekedés (10%) Pest, míg a legnagyobb csökkenés (13%) Békés vármegyében történt.

Az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest, a vármegyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron emelkedik ki. A legritkábban lakott Somogy vármegyében alig negyedannyian laknak egy km²-en, mint Pest vármegyében. A népesség területi koncentrációját jól mutatja, hogy 2022-ben az ország népességének 18%-a Budapesten élt.

Pest vármegye a belső vándorlás abszolút nyertese

A népesedési viszonyok eltérő képet mutatnak a különböző típusú településeken, mind a termékenység, mind a halandóság, mind a vándorlások tekintetében. A népesség csökkenése ugyan valamennyi településtípusnál megfigyelhető, annak mértéke a községekben a legkisebb (1,8 %), negyedakkora, mint a megyei jogú városokban (6,8%).

A népességváltozás eltérő módon érintette az egyes vármegyéket. A természetes fogyás mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb, míg Békés vármegyében volt a legnagyobb. A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertesének Pest vármegye számított, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye népességmegtartó ereje volt a leggyengébb.

Míg a megyei jogú városok esetében vándorlási negatívum jelentkezett a legutóbbi két népszámlálás között, addig a többi településtípus bevándorlási többletet könyvelhetett el.

A népszámlálás során beérkezett kérdőívek feldolgozása jelenleg is zajlik, a második negyedévben az előzetes települési adatok, ősztől pedig már a végleges eredmények közzététele várható.

A részletes adatok megtekinthetők itt: Népszámlálás 2022 honlap

Forrás: KSH

Hírek archivum