Elindult a Szent István Vidékfejlesztési Program első, kísérleti szakasza: tíz vidéki mikrotérségben hozzák létre azokat a fejlesztési testületeket, amelyek a helyi igények alapján állítják össze a térségek fejlesztési stratégiáját és projektlistáját. A pilotprogramra összesen 10 milliárd forint jut, a támogatandó beruházások sorrendjéről pedig 2027 februárjában a helyi lakosság is véleményt mondhat.
A program célja egy olyan hosszú távú, részvételi alapú vidékfejlesztési modell kialakítása, amelyben a helyi közösségek nem pusztán kedvezményezettjei, hanem alakítói is a fejlesztéseknek. A tervek szerint a helyi tudás, a közösségi részvétel és a szakmai szempontok már a beruházások előkészítése során összekapcsolódnak az országos fejlesztéspolitikai célokkal. A fejlesztési igények feltárásától a térségi stratégia és a konkrét projektek előkészítésén át a források felhasználásáig egymásra épülő folyamatot alakítanának ki.
A támogatások többek között közlekedési és mobilitási fejlesztésekre, utak és közvilágítás korszerűsítésére, megújulóenergia- és vízmegtartási beruházásokra, egészségügyi és gyermekellátási fejlesztésekre, valamint közösségi és turisztikai projektekre fordíthatók. A Szent István Program nem a Magyar Falu Program, a LEADER együttműködések vagy más hazai és uniós támogatások helyébe lép, hanem azokkal összehangoltan működik majd.
Tíz térségben próbálják ki az új modellt
A kísérleti szakasz Zalakaros, Harkány, Bács, Pásztó, Medgyesegyháza, Igal, Tiszaújváros, Gyöngyös, Nyírbátor és Gönc vidékét érinti. A tíz mikrotérségben összesen 100 település és 97 288 állandó lakos található. Az érintett térségek egy főre jutó átlagos jövedelme 308 629 forint, ami a sajtóanyag szerint 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A kiválasztásnál a jövedelmi és fejlettségi mutatók mellett a településszerkezetet, a térségek gazdasági karakterét, természeti adottságait, valamint energia- és fejlesztési potenciálját is figyelembe vették.
A pilotban mikrotérségenként egymilliárd forintos fejlesztési keret áll rendelkezésre. A fejlesztési testületek tíz-tíz tagját nyílt pályázaton választják ki. A jelentkezőknek szakmai önéletrajzot, motivációs bemutatkozást és egy 3–5 oldalas anyagot is be kell nyújtaniuk az adott térség problémáiról és fejlesztési lehetőségeiről. A pályázati határidő október 7.
A pályázókat egyebek mellett helyi beágyazottságuk, térségismeretük, fejlesztési és projektmegvalósítási tapasztalatuk, valamint a benyújtott fejlesztési elképzelés alapján értékelik. A minisztérium október 26-ig választja ki térségenként a tíz tagot, mellettük négy felkért szakértő és egy térségi koordinátor vesz részt a munkában. Így október végére mind a tíz térségben 15 fős fejlesztési testület állhat fel. Megfigyelőként az érintett önkormányzatok képviselői és a térség országgyűlési képviselője is bekapcsolódhatnak.
A helyiek rangsorolhatják a beruházásokat
A testületek novemberben kezdik meg az operatív fejlesztési stratégiák kidolgozását. Ezekben térségenként 4–6 fő fejlesztési prioritást határoznak meg, majd ezekhez gyűjtik össze a konkrét projektötleteket. Javaslatokat az önkormányzatok, helyi intézmények, civil és szakmai szervezetek, illetve maguk a fejlesztési testületek is benyújthatnak.
A tervek szerint 2027 januárjára készül el a projektlista, amelyet a minisztérium jogi, szakmai, pénzügyi és támogathatósági szempontból ellenőriz. Az így előkészített beruházásokról februárban helyi véleménynyilvánító szavazást tartanak: az érintett települések lakói sorrendbe állíthatják a megvalósításra javasolt projekteket. A pilotprogram első ismertetése szerint a részvételre a térségben élő, 16. életévüket betöltött állandó lakosok lesznek jogosultak.
A végleges támogatási döntéseket február végére tervezik, márciusban pedig a minisztérium közvetlenül a projektgazdákkal kötné meg a támogatási szerződéseket. A beruházások előkészítéséért, engedélyezéséért, kivitelezéséért és fenntartásáért a projektgazdák felelnek majd, a pénzügyi lebonyolítást a Magyar Államkincstár végzi.
2027-ben országossá tennék a programot
A tíz pilot térség tapasztalatai alapján értékelik és véglegesítik a módszertant, majd előkészítik a program országos kiterjesztését. A tervek között szerepel egy Országos Vidékfejlesztési Hálózat létrehozása is, amely szakmai és módszertani támogatást nyújtana a térségeknek, valamint segítené a jó gyakorlatok megosztását.
A cél az, hogy 2027. augusztus 20-án megkezdődhessen az országos bevezetés. A teljes program mintegy 2174 települést és 1,85 millió embert érinthet. A kormányzati elképzelés szerint a Szent István Program nem egyszeri pályázati konstrukció lenne, hanem egy hosszabb távon működő, helyi részvételre épülő vidékfejlesztési rendszer alapja.
Forrás: Miniszterelnökség
