Miért kell fenntartható módon építeni?

1.2.1       A permanens válság

Világunk permanens válságállapotba lépett: gazdasági, környezeti, szociális, politikai válságok követik egymást. Ahogy látjuk, a válság nem enyhül, a kibontakozás még nem látszik. Nem véletlen: a megoldás kulcsa bennünk van.

A válságot mi, emberek okoztuk. A legmélyebben fekvő okok saját gondolkodásunkban rejlenek. Elvesztettük annak a tudását, hogyan kell a minket körülvevő világgal harmóniában élni. A Föld erőforrásai korlátosak, ezzel szembe kell néznünk, amíg nem késő. Világméretű háború folyik a három stratégiai erőforrás, a termőföld, az energia és az ivóvíz feletti kizárólagos rendelkezésért. A teremtett  világ azonban véges, és senki nem formálhat jogot többre, mint amennyi születése jogán jár neki. De hogy ez menynyi, arra pontos választ kell adnunk. Újra kell gondolnunk egész életünket és életmódunkat, hogy a választ megadhassuk és egy fenntartható életmódra állhassunk át, amit nyugodt szívvel hagyhatunk a következő generációkra.

A három fő erőforrás válsága a Római Klub jelentésének1  megfelelően várhatóan a 2030-2050-es időszakban tetőzik. A Meadows-jelentést  2012-ben frissítették (lásd a kiemelt sávot). A pontsorok a prognózist, a vastag vonalak a tényadatokat mutatják.

 
� erőforrások   � népesség   � ipari termelés   � élelmiszertermelés   � hulladéktermelés

1.2.1-1. ábra Meadows jelentés

Ez globális élelmiszer-, ivóvíz- és energiaválságban fog megmutatkozni, melynek első hulláma 5-10 éven belül várható. Bármit teszünk, annak e kihívásokra maradéktalanul megfelelő válaszokat kell adnia. Az idő elfogyott.

Mindenki  lakik valahol. Ha fenntartható  módon akarunk házat építeni, annak olyannak kell lennie, amely az erőforrásokból legfeljebb annyit fogyaszt el, ami a minket jogosan megillető hányad, és amely képes legfeljebb egy életciklus alatt újratermelődni, megújulni. Ez a fenntartható építés.

De a fenntartható erőforráshasználat, melyet az ökoépítészet képes megvalósítani, az élhető környezetnek csak szükséges, de nem elégséges feltétele: egészséges környezetet kell megteremtenünk házunkban, ezt a célt a bioépítészet szolgálja.

1  A növekedés határai, 1972

1.2.2      A klímaválság következményei és a lehetséges válaszok

A klímaválság oka a globális felmelegedés, mely elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt következett be. A teendők egyszerre irányulnak a kiváltó okok megszüntetésére és a következmények elviselésére, az alkalmazkodóképességre2.

A CO2  emisszió csökkentése három eszközzel érhető el:
– mértékletes fogyasztással, az ökológiai lábnyom korlátain belül maradva,
– az energiahatékonyság fokozásával és
– a megújuló energiaforrásokra való áttéréssel.

A klímaváltozás következményei messzebbre hatnak:
– a sivatagosodás Magyarországon is terjed: a folyamszabályozások, lecsapolások óta (cca. 150 éve) tartó kiszáradási folyamat mellett a sivatagi zóna folyamatosan húzódik a Földközi tenger térségéből a Kárpát-medence felé,
– az ivóvízkészletek csökkennek,
– a termőföld pusztul,
– az átlaghőmérséklet nő, a nyári csúcshőmérsékletek rövidesen elérik a 40-45 ºC-ot,
– az időjárás kaotikussá válik, hosszú csapadékmentes időszakok váltakoznak pusztító esőzésekkel, miközben az évi csapadék összmennyisége csökken.

E hatásokra az épületeknek is megfelelő választ kell adniuk:
– energiahatékony épületek, megújuló energiákkal működtetve,
– alacsony beépített energiatartalom, ill. karbon lábnyom,
– megfelelő napvédelem és passzív hűtés,
– a zöldfelületi fedettség fokozása,
– a termőtalaj védelme és a humusz képződésének elősegítése (komposztálás),
– fenntartható vízhasználat, víztakarékosság, vízhatékony épületek.

A klímaváltozás az Országos Meteorológiai Szolgálat által végzett előrejelzések szerint várhatóan a következőket fogja eredményezni Magyarországon [Medgyasszay, 2007]

2 reziliencia

1.2.2.1   A hőmérséklet változása nyáron

Az előrejelzésekben prognosztizált változás: 2025-re közel 1,5 – 1,8 °C-os hőmérsékletemelkedés várható, amely tovább fokozódik, és 2085-re eléri a 4,0 – 5,4 °C-os emelkedést. Forró periódusok (amikor legalább 3 egymást követő napon a napi maximumhőmérséklet elérte a 35 °C-ot) előfordulásának gyakorisága közel háromszorosára nő, valamint a hőhullámok (amikor legalább 3 egymást követő  napon a napi átlaghőmérséklet meghaladta a 25 °C-ot) átlagos előfordulása másfélszeresére nő.

A hőmérséklet emelkedésével növekszik a hűtési igény, általános építészeti tervezés mellett már nem lehet a nyári megfelelő belső hőkomfortot biztosítani. Megnő a passzív épülettervezés (külső árnyékolás, hőtároló tömeg, éjszakai szellőztetés) szerepe. A megfelelő külső árnyékolás nélküli, ill. könnyűszerkezetes (megfelelő hőtároló tömeg nélküli) épületek, épületrészek (pl. tetőtérbeépítés) belső klímája kritikussá válik.

A hőmérséklet emelkedésével nő az éjszakai hőmérséklet, csökkentve ezzel az éjszakai szellőztetések hatékonyságát.

Nagyvárosi környezetben  a hőszigethatás  fokozza a felmelegedést (napos idő esetén, ill. éjszaka akár 5-6°C-kal is magasabb lehet a hőmérséklet, mint a környező vidéki területeken), így sok esetben a passzív hűtési eszközrendszer már nem eléggé hatékony és a globális hőmérséklet további emelkedésével, a meleg elviselhetetlenné válása a klímaberendezések elterjedését vonhatja maga után. Vidéki és kisvárosi környezetben a passzív hűtés még megfelelő belső téri klímát biztosíthat. A túlzott felmelegedés miatt fokozottabb figyelmet kell fordítani az épületekben, városokban alkalmazott színekre. A világos színek több sugárzást vernek vissza, ezáltal kevésbé melegszenek fel.

A hőmérséklet további emelkedésével ezen hatások fokozódhatnak és egyes területeken kritikussá válnak.

1.2.2.2  Hőmérséklet változása télen

Az előrejelzésekben prognosztizált változás: 2025-re közel 1,2 – 1,4 °C-os hőmérsékletemelkedés várható, amely tovább fokozódik és 2085-re eléri a 3,1 – 4,1 °C- os emelkedést.

A hőmérséklet emelkedésének hatására télen csökken a fűtésienergia-igény. A téli és a nyári hőmérsékletváltozások hatására az energiaigény eltolódik a téli fűtésről a nyári hűtés felé.

Az épületszerkezetek szempontjából a jelenlegi hazai klíma egyik legrosszabb tulajdonsága, a sok fagyási ciklus, azaz hogy ami éjszaka megfagy az általában nappal felolvad majd újra megfagy, jelentősen rongálva ezzel a külső hőmérsékletnek és nedvességhatásnak kitett szerkezeteket. Remélhető, hogy a hőmérséklet emelkedésével a fagyási ciklusok száma csökken, ezáltal kevesebb fagykár jelentkezik.

1.2.2.3  Csapadékmennyiség változása nyáron

A meteorológiai modellek alapján prognosztizált, hogy 2025-re mintegy  7,5-8,9%-os, 2085-re pedig 19,5-26,0%-os csapadékmennyiség-csökkenés várható. A nyári csapadékmennyiség-csökkenés hatására megnő az épületek környezetében, ill. lapostetőkön kialakított zöld területek, parkok öntözési igénye.

A hűsítő nyári záporok elmaradása, illetve gyakoriságának csökkenése is tovább fokozza a nyári felmelegedést, mely elsősorban a városi környezetben válik kritikussá.

1.2.2.4  Csapadékmennyiség változása télen

A meteorológiai modellek alapján a téli csapadéknak 2025-re mintegy 8,2-9,7%- os, 2085-re pedig 21,4-28,6%-os növekedése várható.

A téli csapadékmennyiség növekedésének kapcsán felmerül a kérdés, miszerint a hőmérséklet emelkedéssel a csapadék halmazállapota is megváltozik-e? Azaz hó helyett esőre számítsunk inkább vagy a hó mennyisége növekszik? E két eltérő szcenárió eltérő hatásokat rejt magában:

Ha télen több hóra kell számítanunk, akkor szükségessé válhat a statikai számítások felülvizsgálata a hóteher és a biztonsági tényezők tekintetében.

Ha a téli csapadék a felmelegedés következtében inkább eső lesz, akkor a vízelvezetési rendszereink felülvizsgálata szükséges, mind az épületen (ereszcsatorna, összefolyó), mind az épületek körül, mind a településeken (vízelvezető árkok).

1.2.2.4    Szélsebesség növekedése (OMSZ alapján)

2085-re várható a 12-14 m/s-ot meghaladó maximális szélsebesség relatív gyakoriságának a növekedése (1,5 – 2 szeres gyakoriság-növekedés), mely az épületek külső határoló szerkezeteit érinti elsősorban. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a szélnyomás, a szélszívás, illetve az örvényleválás méretezésére. A szél elsősorban a külső határoló szerkezeteket érinti, így a homlokzaton és a tetőn lévő szerke- zeteket. A homlokzatokon a szerelt burkolatok és a nyílászárók tekintetében kell problémákra számítani. A tetőn pedig elsősorban a tetőfedő elemek és a vízszigetelő lemezek, illetve a villámvédelmi  berendezések károsodására kell elsősorban felkészülni.

Az épületek környezetében fellépő az erős széllökések károsíthatják az utcai berendezéseket (jelzőlámpa, villanyoszlop, telefonfülke) és a növényzetet egyaránt.

1.2.3      Fenntartható társadalom felé vezető fejlődés

Az erősödő szél hatására várható, hogy az ún. vízküszöb (ami azt takarja, hogy a víz a fellépő szél hatására milyen magasan képes a függőleges felületen „felkapaszkodni”) a jelenlegi 4-5 cm-ről megnő! Ez az összes határoló szerkezet kapcsán, de a tetőt illetően jelentős változásokat okozna (pl. tetőfedési elemek átfedése, vízcseppentők, ereszkialakítások stb.).Válaszok a válságra – autonómia, decentralizáció, hatékonyság.

A gazdasági válság okait a növekedésorientált, és a profit  által mozgatott gazdaságban kell keresnünk. A környezeti és szociális károk, melyek a természet és az emberi képességek pazarlásában nyilvánulnak meg, együtt járnak a tőkekoncentrációval, a monopóliumok erősödésével, valamint a felső és alsó társadalmi osztályok, illetve a fejlett és az ún. harmadik világ közti szakadék mélyülésével.3

A válságból való kivezető út más irányban keresendő. Egy fenntartható társadalom felé vezető fejlődés – a paradigmaváltás – legfontosabb irányai:
– szolidáris, kooperatív gazdaság, a profitelv vége,
– szükségletre termelés, növekedés helyett minőségi változás,
– a föld, a pénz, a munkaerő árujellegének megszüntetése,
– a föld és a termelőeszközök magántulajdonból használati tulajdonba való átv zetése,
– az emberi képességek teljes kibontakoztatása, a termelőeszközökhöz való hozzáférés rátermettség alapján,
– részvételi demokrácia,
– a monopóliumok lebontása,
– a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása a közösség számára,
– a természeti javak fenntartható  használata, visszatérés az ökológiai lábnyom egyensúlyi értékéhez egyéni és közösségi (globális) szinten  a jóléti szakadék betemetése a középosztály szélesítésével.

3 Észak-Dél konfliktus

A fenti képességekkel bíró társadalom autonóm emberekből, autonóm közösségekből épül fel. A megvalósításhoz megfelelő szociális formák alakítandók ki, a fizikai megvalósításhoz a megfelelő módszerek és technológiák rendelkezésre állnak. Ilyenek a decentralizált és helyi, közösségi tulajdonú ellátórendszerek és erőforrások:
– a föld a helyben élők rendelkezése alatt áll: egyéni vagy közösségi tulajdonban (szövetkezet, közbirtokosság), nem eladható,
– fenntartható tájhasználat, élelmiszer-önrendelkezés, közösségi támogatású me-zőgazdaság4,
– a feldolgozás és kereskedelem az önkéntes szövetkezés elvén alapuló szervezetek kezében van, akik a jövedelmet  helyben tartják és a helyi gazdaságba forgatják vissza,
– az ivóvíz közösségi tulajdonban van, nem privatizálható,
– a szennyvízkezelés helyi egyéni vagy közösségi tulajdonban van,
– az energiaellátó rendszerek közösségi tulajdonban vannak (pl. fogyasztók által létrehozott szövetkezetek), ez a hatékony működést szolgálja és a profitkivonást kizárja,
– kooperatív helyi energiarendszerek, intelligens hálózatok5, melyek a telken belül és a távolabb termelt energia felhasználásával egy kiegyensúlyozott rendszerirányítás révén biztosítják az ellátást.

E rendszerek kiépülése biztosítja a fenntartható építés megfelelő kereteit, ahol a fenntarthatóság nem ér véget a kerítésnél, hanem a település és a tágabb környezet egészére kiterjeszthető. Megvalósításához települési-kistérségi fenntartható stratégiákra van szükség, melyek megvalósítása részcélonként különböző, 5-10-20-30 éves időtávlatban reális, vagyis az időben ébredők számára épp a válság várható mélypontjára érhető el a kitűzött cél.

4 Community Supported Agriculture (CSA)
5 Smart Grid

1.2.4     Hatékonyságnövelés

Az energiahatékonyság növelése következtében a fejlett országokban a fogyasztás növekedése mellett az energiaigény stagnál. A hatékonyság növelése tehát fontos, de a fogyasztás mai szintje nem fenntartható. Egy mértékletesebb életmódra és a növekedés leállítására van szükség. A nem OECD-országok közül Ázsia az energianövekményének egy részét az OECD-országokból oda kihelyezett ipari termelésnek köszönheti, ami a CO2-emisszió exportját is jelenti. Ez az egyik oka annak, amiért Kína nem hajlandó a riói egyezményt aláírni, mert nem tartja ma- gát felelősnek a növekményért. A hatékonyságnövelés mindazonáltal elsődleges fontosságú.

Mennyi megtakarítási potenciál van a hatékonyságnövelésben? A kérdést könyvünk témájának megfelelően a háztartásokra vonatkozóan nézzük meg. Magyar adatok híján nézzünk meg egy friss brit hatékonyságnövelési becslést 2050-ig.6
A lehetőségek közül csak az optimális forgatókönyveket  emeltük ki.

6 A metódust követi a Bencsik János által vezetett Nemzeti Alkalmazkodási Központ is.

 

1.2.4-2. ábra Az energia iránti kereslet alakulása

Világítás és háztartási gépek

A háztartási elektronika használata a ’70-es évek óta közel a hatszorosára emelkedett. A világítás és az elektronikai eszközök energiahatékonysága tekintetében azonban jelentős haladás történt. A számítógépek otthoni megjelenése által okozott többletfogyasztást kompenzálta a világítás és egyéb berendezések energia- igényének csökkenése.

Az izzólámpák aránya a ’70-es évek óta 90%-ról  50%-ra csökkent a háztartásokban. Angliában a népességnövekedés ellenére a főzésre fordított energia cca. 3%-kal csökkent. Összegezve: noha a háztartásokban 1990-hez képest 45%-kal több a lámpa és a háztartási gép, az e célra elfogyasztott  energia csak 2%-kal nőtt, tehát húsz éve nagyjából stagnál. Mégis, van még e területen tartalék.


� főzés     � háztartási elektronika, számítógép   � hűtő, vizes berendezések  � világítás
1.2.4-3. ábra Világítás + háztartási készülékek által fogyasztott energia háztartásonként 1990 óta

A világítás és a hűtőgépek rejtik a legnagyobb megtakarítási lehetőséget ebben a szektorban. A használati szokások megváltoztatásában is van némi potenciál, anélkül, hogy életmódunkon lényegesen változtatnánk, az elemzések szerint akár
15% elérhető.

A háztartási elektronika és személyi számítógépek jelentik a legnagyobb kihívást. Számuk továbbra is nő, például a televíziók száma várhatóan 2020-ig cca. 21%- kal. A technológiai fejlődés azonban mérsékelheti az energiaigény növekedését.7

7 http://www.eci.ox.ac.uk/research/energy/downloads/smart-metering-report.pdfhttp://www.defra.gov.uk/corporate/consult/energy-using-products/index.htmhttp://www.defra.gov.uk/corporate/consult/energy-using-products/index.htm

Lehetséges forgatókönyvek

Terjedelmi okokból a következő grafikonokon csak az optimális forgatókönyvet (Level4) ismertetjük.

Energiahatékonysággal elérhető összes maximális potenciál

Végsősoron az energiaigény megfelezhető lenne, ha a következők szerint járnánk el:
– extrém  hatékony  fényforrásokra  váltanánk át (pl. 150  lumen/W-os  LED-del) 2050-ig.
– 2050-re lecserélhetjük az összes hűtőt extrém hatékony, cca. 80%-kal keveseb- bet fogyasztó berendezésekre.
– ha lecseréljük elektronikai eszközeinket és számítógépünket, és csak az ajánlott termékeket választjuk 2050-ig.

15%-kal kevesebb energiát fogyaszthatunk gondosabb fogyasztási szokásokkal. A fenti érvek idézetek egy brit tanulmányból. A tényleges megtakarítási potenciál ennél jóval nagyobb. Egy fenntartható életmód a fogyasztást az ökológiai lábnyom méretére csökkenti. A technológiai fejlődés nem eredményez önmagá- ban fogyasztáscsökkenést. Erre Herman Daly mutat rá egy közvéleménykutatás eredményeinek elemzésével, mely a Jevons-paradoxon  jelenségét bizonyítja.8

8 A Jevons-paradoxon, Jevons-hatás vagy visszapattanó hatás a gazdaságtudományban egy feltételezés, miszerint azok a technológiai fejlesztések, amelyek egy erőforrás kihasználásának hatékonyságát javítják ahelyett hogy csökkentenék az erőforrás használatát, valójában növelik azt. 1865-ben az angol William Stanley Jevons közgazdász figyelte meg, hogy technológiai fejlesztések, amelyek a szén hatékonyabb felhasználását tették lehetővé a szén nagyobb mennyiségű felhasználásához vezettek az ipar több területén. (Wikipédia)

Ha az autók fogyasztását felére csökkentjük, az vajon eredményez-e csökkenést a környezetterhelésben? Ha feleannyit  kell költenünk benzinre, hajlamosak vagyunk közel kétszer annyit autózni. Ha feleannyiba kerül az autózás, akkor azok, akik eddig nem engedhették meg maguknak az autót, most vásárolnak egyet. Ezért a környezetterhelés nő. A tényadatok is ezt támasztják alá. Tehát az ökológiai válság önmérséklet nélkül nem fog enyhülni. A kérdés: hol a határ?

A környezetterhelés egyik legfőbb tényezője a külső energiával működtetett  gépekből ered. Egy háztartásban alkalmazott gépek teljesítményét emberi munkára átszámítva meglepő eredményt kapunk: akár 100 rabszolgának megfelelő energiát használunk fel. Az ehhez tartozó környezetterhelést a Föld erőforrásai nem viselik el, ezért vissza kell térnünk az ökológiai lábnyom egyensúlyi mértékére. Ehhez lekell mondani a külső energiával működtetett  gépek használatáról, és az elektro- mosságról, ahol lehetséges. Vissza kell hozzuk a szelíd technológiákat, a mechani- kus gépeket, szerszámokat, valamint az emberi és állati erő alkalmazását.

A ház hőigénye

Belső hőmérséklet: Ha a háztartások belső átlaghőmérsékletét  16o ºC-ra csökkentik 2050-re, ez a 2007-es bázisévhez képest 1,5o ºC csökkenést jelent. A hőkomfort a használó típusától, aktivitásától és öltözékétől függ. Gyerekek, idősek és mozgáskorlátozottak jobban kitettek a hidegnek. A tapasztalat szerint 16o ºC a biztonságos minimum a sérülékenyebb csoportok számára.9

Az épületek hőhatékonysága: A brit háztartások átlagos hőveszteségi tényező- je 247 W/ºC-ről indult 2007-ben és cca. a 120-as értéket éri 2050-re. A meglévő épületállomány ilyen mérvű hatékonyságjavítása közel van a fizikailag lehetséges maximumhoz.
Az új építési előírásokat a passzívház követelményeivel  azonos szintre kívánják hozni.10

Használatimelegvíz-igény (HMV): A 2007-es bázisévhez képest 50% csökkenést lehet elérni a melegvízfogyasztásban háztartásonként 2050-ig. Ez az a küszöbérték, amit tudatosabb fogyasztói magatartással és vízhatékonyabb szerelvényekkel lehetséges elérni.

Hűtési igény: A feltételezés szerint a jelenleginél nem használnak több háztartási légkondicionáló készüléket. (Meg kell jegyezzük, hogy a lakóházak esetében a megfelelő napvédelem és passzív eszközök alkalmazása a légkondicionálást feleslegessé teszi A szerk.)

9 Department for Communities and Local Government (2008) Review of Health and Safety Risk Drivers, page 30.
10 http://www.passivhaus.org.uk/ 


1.2.4-4. ábra Összes háztartási hőigény négy változási forgatókönyv szerint

 

1.2.4-5. ábra Összes háztartási hűtési igény négy változási forgatókönyv szerint

1.3. A fenntarthatóság indikátorai, módszerei – az életciklus >>