A fenntartható épület az általa felhasznált erőforrásokat a környezetéből szívja el. Minél közelebb a forrás, annál kisebb a környezetterhelés.
• energia:
a felhasznált energiát lehetőleg a telken belül, vagy a közelben állítsa elő (lásd Kö- zel Nulla Energiaigényű Épület20 követelményei). Ez kooperatív helyi energiarend- szerbe kapcsolódást jelent. Ilyen a hazai Mikrovirka, a Bükk-Mak Leader csoport helyi intelligens hálózat21 projektje, melyben a hőenergia és elektromos energia előállítása helyi, közösségi tulajdonú rendszerben történik. Hasonlók az osztrák bioszolár falufűtőművek, ahol a fűtőmű a fogyasztói szövetkezet tulajdonában van, helyi erdőből és napenergiából termeli meg a távhőt. A rendszer biogáz ala- pú kapcsolt energiatermelést is folytathat (távhő és elektromos áram). A helyi intelligens hálózat bekapcsolódik az európai energiarendszerbe, és az intelligens rendszerszabályozás lehetővé teszi a fosszilis csúcserőművek, az atomerőművek és a szivattyús tározók lassú kiiktatását a rendszerből.
20 nearly Zero Energy Building (nZEB)
21 Smart Grid
• fenntartható közlekedés, elektromos autók, V2G, V2H:
A helyi intelligens hálózat része a telken belüli saját elektromos autó töltési le- hetőség, és a közösségi töltőállomás. Az elektromos autók és a ház elektromos rendszerének kapcsolatáról lásd: 4.4 fejezet, Elektromos berendezések, hálózat.
• ivóvíz:
a telken belül felfogható esővizet használjuk föl. Ha a telek alatt van talajvíz, a kútvíz ivóvízként vagy használati vízként hasznosítható. Ha nincs telken belül hozzáférhető ivóvíz-forrás, azt a közelből kell beszerezni. Ezért a nZEB követel- ménnyel analóg módon időszerű a Közel Nulla Vízigényű Épület követelményét is megfogalmazni.
A Közel Nulla Vízigényű Épület definíciója (nearly Zero Water Building, nZeWaB)
A közel nulla vízigényű épület vízfelhasználása nagyon magas hatékonyságú. A közel nulla, vagy nagyon alacsony szükséges vízigény nagyon szignifikáns módon megújuló forrásból, illetve újrahasznosításból kell származzon, telken belül vagy a közelben előállítva.
A természetes, megújuló vízforrások a források, kutak, az esővízgyűjtés.
Amit telken belül nem tudunk előállítani, azt helyi vízműből kell beszereznünk.
• természetközeli szennyvíztisztítás
A fenntartható vízhasználat része a szennyvízemisszió minimalizálása és a szeny- nyvíz megfelelő tisztítása után környezetterhelés nélküli visszajuttatása a ter- mészetes vízkörforgásba. Ezért a nZEB követelménnyel analóg módon időszerű a Közel Nulla Szennyvízemissziójú Épület követelményét is megfogalmazni.
A Közel Nulla Szennyvízemissziójú Épület definíciója (nearly Zero Wastewater Emission Building, nZeWaWB)
A közel nulla szennyvízemissziójú épület szennyvízkezelése nagyon magas hatékonyságú. A közel nulla, vagy nagyon alacsony szennyvízemisszió eléréséhez szükséges tech- nológia nagyon szignifikáns módon megújuló energiaforrást, illetve újrahasznosítást kell alkalmazzon, telken belül vagy a közelben végrehajtva.
A magas hatékonyságú szennyvízkezelés alacsony, vagy nulla öblítővíz-felhasználást és hatékony tisztítási, visszaforgatási technológiákat jelent. Ilyen a szürkevíz-visszaforgatás, a száraztoalettek, továbbá a természetközeli szennyvíztisztítási technológiák (gyökértéri tisztítás). Lásd: 4.3 Víz, csatorna, szennyvíz fejezet.
• természetes építőanyagok:
A természetes építőanyagok alkalmazása esetén optimális a saját telken belül rendelkezésre álló nyersanyagok. Ez azonban legfeljebb földtégla készítésére al- kalmas anyagot, esetleg némi követ jelent. A többit – szalma, nád, fa, kő stb. – a lehető legközelebbi forrásból célszerű beszerezni, így tudjuk a beépített energia- tartalmat és a karbon lábnyomot a legkisebbre szorítani.
Amennyiben a fenti erőforrások nem állnak telken belül rendelkezésre, a közösségi tulajdonú, kooperatív rendszerek felé kell fordulnunk: helyi energiarendszer, szennyvíztisztító-telep, vízmű, vályog-lelőhely stb.
