Bár az építtetők és olykor az építészek is sokszor szeretnék az építés folyamatát leegyszerűsíteni, számos jogszabály orientálja és szabályozza az építési tevékenységet és előkészítését.

1.5.1       Fenntartható építészetet formáló legfontosabb nemzetközi szabályozások

Az Európai Unió nemzetközi szinten elkötelezett az erőforrás-használat csökkentése, a globális klímaváltozást okozó hatások mérséklése terén. Ezen politika mentén számos irányelvet vagy rendeletet hozott, amelyek tagországai nemzeti politikáit is befolyásolják. Ezen rendeletek kiemelt területei az energiagazdálkodás és a vízgazdálkodás.

Energetikai téren 2002-ben jelent meg a 2002/91/EK irányelv, amely iránymutatást adott a tagországoknak, hogy miként csökkentsék épületállományuk energiafogyasztását. Ezen rendelet hatására született meg a hazai szabályozásban az épületekre vonatkozó új követelményrendszer (7/2006 TNM) illetve az épületek energetikai tanúsítását szabályozó Kormányrendelet (176/2008 Korm.).

A 2002-ben megjelent rendelet átdolgozásra került és 2010-ben jelent meg a 2010/31/EU rendelet. Ez számos új fogalmat, követelményt  is megfogalmazott.

A hazai gyakorlatba történő illesztés során módosult az energetikai követelményrendszer (40/2012 BM), illetve a tanúsításról szóló rendelet (105/2012 Korm.). Lényeges új vizsgálatokat végeztek el az Államigazgatás által megbízott szakmai szervezetek. 2012-ben készült el az Energiaklubban a hazai épületenergetikai követelményre vonatkozó költséghatékonyság vizsgálat. A tanulmány kimutatta, hogy érdemes a jelenlegi követelménynél alacsonyabb energiafogyasztású épületeket építeni, mert ezek létesítési, üzemeltetési és karbantartási költségei a vizsgált 30 éves élettartamot vizsgálva alacsonyabbak, mint a követelményeket éppen teljesítő épületeké. Egy másik szakmai szervezet, a Debreceni Egyetem Műszaki Kara végezte el a „közel nulla” energiafogyasztású épületekre vonatkozó első szakértői vizsgálatokat. Az EU rendelete előírta, hogy minden tagországnak magának lehet/kell ezt a tágan értelmezhető követelményt megfogalmazza, de 2020 után csak a követelményt kielégítő épületeket lehet majd építeni. A tanulmány 2012-ben publikált változata lakóépületek esetén a szintszám függvényében 50-87 kWh/m2a követelményértéket javasol. Ez jelentős szigorítást jelent a jelenleg érvényes követelményértékhez  képest, ami 110-230 kWh/m2a követel- ményértéket ír elő lakóépületekre a belső térfogat és külső felület függvényében. A jövőbe mutatóan két dokumentumot publikált az EU, amely várhatóan hatással lesz a hazai jogalkotásra és építőipari gyakorlatra.

A 2012 októberében  publikált  2012/27/EU  Irányelv  módosítja többek  között  a 2010/31/EU  irányelvet  is, és a következőket  fogalmazza meg: Az Európai Unió energiafüggőségének csökkentése, az éghajlatváltozás mértékének csökkentése és a gazdaság fellendítése érdekében a tagországoknak nemzeti célkitűzéseket és az eléréshez mutató reformprogramokat kell meghatározzanak 2013. december 05-ig. Ezen program mentén 2014. április 30-ig cselekvési tervet kell készíteniük, ami-nek haladását három évente értékelni, kontrollálniuk kell. Ez a jogszabály meglehetősen erős és közeli célokat, feladatokat határoz meg, ami várhatóan lendületet fog adni az épületek energetikai rekonstrukciójának.

Még ambiciózusabb célokat fogalmaz meg a szintén 2012-ben publikált „Energy Roadmap 2050”. A dokumentum az EU teljes energia rendszerének felülgondolá- sát, átalakítását célozza, hogy 2050-re az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtását a jelenlegi érték 5-20%-ra csökkentse le. A dokumentum ugyan nem kötelező érvényű irányelv, azonban mutatja, hogy a 2012/27/EU irányelv egy távlatokba tekintő stratégia része, az EU várhatóan számos intézkedést fog még hozni ezen célja elérése érdekében.

A vízgazdálkodás területén legfontosabb dokumentum a Víz Keretirányelv.²²
A Víz Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Ez a lakóépületek építtetőire nem kötelező, de a vízhasználatnak e szellemben kell megvalósulnia, ez mindenki jól felfogott  közös érdeke.

²² http://www.euvki.hu

1.5.2      Országos  építési szabályozás áttekintése

Magyarországon az építés folyamatát számos rendelet, jogszabály és szabvány szabályozza.

Legfontosabbak az
• Étv, azaz a Építési Törvény a 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről,
• OTÉK, azaz az országos településrendezési és építési követelményekről  szóló Kormányrendelet.
Az Étv definiálja az állam, a helyi önkormányzatok építési feladatait, az építési jog fogalmait. Szabályozza az építés folyamatát, így általános követelményeket  álla- pít meg épületekkel szemben, definiálja az építés szereplőit, és a szabályozástól történő eltérés jogi következményeit.
Az OTÉK definiálja azokat a településrendezési eszközöket amelyekkel a települé- sek kül-, és belterületeik épített környezetét szabályozhatják. Ezek a
• településszerkezeti tervek,
• a helyi építési szabályzat és
•  a szabályozási terv.
Definiálja ezen dokumentumokban használandó fogalmakat, illetve  általános követelményeket  (pl. maximális beépíthetőség, építménymagasság stb.). Előírja épületek elhelyezhetőségének általános szabályait, a minimális közművesítés szintjét és a technikai megoldások lényegesebb alternatíváit. Definiálja az építmények rendeltetésszerű használatára vonatkozó követelmények (pl. állékony- ság, tűzbiztonság stb). Az épületek rendeltetésszerű használatát biztosító épületszerkezetekre és épületgépészeti rendszerekre ad iránymutatásokat, valamint alapvető szabályokat határoz meg az épületek önálló egységeire (lakások), valamint egyes helyiségeire vonatkozólag.

A fenti  jogszabályok alapján jellemzően a főépítészi iroda koordinálásában kszülnek el a helyi építési szabályzatokat és szabályozási terveket, amik az adott építési helyre vonatkozólag pontosítják az általános jogszabályokban általánosan megadott építési szabályozási értékeket.

Az építési jog a 37/2007. ÖTM rendelet  megjelenése óta a különböző építési tevékenységeket a következő  eljárásokhoz köti: a-b) építési vagy bontási en-gedéllyel végezhető tevékenységek; c-d)  bejelentéssel végezhető építési vagy bontási tevékenységek; e) telekalakítási engedély. Az építési engedéllyel végzett tevékenységek elkészülte után használatba vételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

Építésiengedély-köteles építési tevékenységek esetén a szabályozás adta le- hetőségeken belül kell összeállítsa az építész tervező  által koordinált tervező csapatnak az építményre vonatkozó építési engedélyezési dokumentációt. Ezen tervdokumentáció elsődleges célja, hogy az építési hatósági feladatokat ellátó önkormányzati szerv (jellemzően hatósági vagy műszaki csoport) ellenőrizhesse a helyi és országos szabályozásoknak való megfelelőséget. További fontos feladat, hogy a megrendelő viszonylag jó áttekintést kap arról, hogy az általa megvalósítani kívánt épületet milyen módon, hányan tudják hasznosítani.

A fenntartható építés sokszor úttörő kezdeményezéseinek gyakran gátat szab az építési engedélyezés folyamata. Az engedély kiadásának egyik feltétele volt 2003-tól, hogy a betervezett termékeknek megfelelőségi bizonyítvánnyal kellet rendelkezzenek. Ez a rendelkezés több esetben akadályozta meg vályog falazatú házak építését, ugyanis csak nagyon kevés gyártó engedhette meg magának a minősítés sok milliós költségét.

Uniós szinten is felismerték, hogy a kis cégeket fokozottan sújtó szabályozás az innováció gátja, ezért a 305/2011/EU rendelettel lehetővé tették, hogy kis- és mikro-vállalatok saját maguk is tanúsíthatják termékeiket. Az elmúlt években több olyan szabályozás is életbe lépett (pl. vályog és szalma előszabványok) amely rendezett keretek között megkönnyítik a fenntartható építés gyakorlati megvalósítását.

Az építési engedélyezési dokumentációt 2013. január 1-jétől elektronikusan kell fel-tölteni az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerbe (ÉTDR). A feltöltés során előre strukturált file-rendszerbe kell a korábban egységes engedélyezési dokumentációt feltölteni.  A feltöltést elvégezheti a megrendelő, mint eljárás-kezdeményező, de megbízhatja az építész tervezőt vagy kijelölt munkatársát. Mivel a ÉTDR-be való bejelentkezés Ügyfélkapus regisztrációhoz kötött, csak természetes személy végezheti el az adatok feltöltését. Lehetőség van továbbá elektronikus adatszolgáltatás esetén arra, hogy az Önkormányzat műszaki osztályának munkatársai töltsék fel a dokumentációt a megfelelő helyekre.

– EU direktívák – Közel  Nulla Energiaigényű Épületek 2020²³
– EU 31/2010 épületek energiahatékonysága

Az EPBD 2. cikkelye a közel nulla energiaigényű épületet nagyon magas eneregiahaté- konyságú épületként határozza meg. A közel nulla, vagy nagyon kis mennyiségű szük- séges energiát nagyon szignifikáns mértékben megújuló forrásokból kell fedezni, melyet a telken vagy a közelben állítanak elő.
– Víz keretirányelv, http://www.euvki.hu
A Víz Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Ez a lakóépületek építtetőire nem kötelező, de a vízhasználatnak e szellemben kell megvalósulnia, ez mindenki jól felfogott közös érdeke.
– költséghatékonysági direktíva
2010/31/EU irányelv és 244/2012/EU rendelet
– Aktuális előírások 2013-tól:
engedélyezés, elektronikus tervtár, e-építési napló, termékrendelet (CPR), engedélyezés beadása.

²³ Article 2 of the EPBD defines a nearly zero-energy building to be a building with a very high energy performance. The nearly zero or very low amount of energy required should be covered to a very significant extent by energy from renewable sources produced on-site or nearby.