Ígylakunk.hu
TPL_PROTOSTAR_TOGGLE_MENU
  • Fenntartható építés
  • Lakóházak képekben
  • Lakástámogatások
  • Bérlakásprogram
  • Főoldal
  • Rólunk
  • Sajtószoba
  • Tanulmányok
  • Galéria
  • Keresés

 

 

 

 

 

 

 

Statisztikák, elemzések

  • 02 febr. Egyes helyeken és lakástípusoknál már csökkent a négyzetméterár
    Megállt a drágulás üteme, egyes lakástípusoknál pedig már elindult a csökkenés is. Budapesten akár 3,5 százalékkal kedvezőbb áron találhatunk téglalakásokat, míg a panelek esetében a…
  • 05 jan. Nagy volt a költözködés a budapesti kerületekben
    Az elmúlt évtizedben olyan élénk forgalmat bonyolítottak le a budapesti kerületek egymás rovására, hogy a ki-, illetve a beköltözők aránya többüknél elérte a helyi lakosság…
  • 16 dec. Sokan számítanak a fűtési költségeik növekedésére
    A magyarok 39%-a számít a fűtési költsége drágulására, és nem biztos, hogy a termosztát lejjebb tekerése a leghatékonyabb módja a rezsiköltségek csökkentésének - derül ki…
  • 14 dec. Egyre nehezebb eladni az újépítésű lakásokat
    Csökkent az eladott újépítésű lakások száma a harmadik negyedévben, míg az átlagos négyzetméterárak tovább nőttek - derül ki az Eltinga friss Budapesti Lakáspiaci rIportjából.
  • 30 nov. Pánikfelújítás helyett bízzunk a szakemberekben
    TLE-interjú - Mit tegyen az a háztulajdonos, akit kellőképpen megijesztettek az elmúlt hónapok médiahírei az energiaválsággal kapcsolatban, vagy már szembesült az első giga rezsiszámlával? Erről…
  • 23 nov. Csak az újlakás-célú hitelek kibocsátása növekedett idén
    A piaci jelzáloghitelek többszörös drágulása közepette nagy kincs a támogatott lakáshitel akár vásárláshoz, akár korszerűsítéshez van szükség rájuk a saját források kiegészítéséhez. Az idei év…
  • 22 nov. Erősen koncentrált a korszerűtlen lakások területi eloszlása
    A magyar lakásállomány energiahatékonysága gyenge, a minőségi megújulás lassú – állapítja meg évről-évre a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentése. A most kiadott elemzésben sincs ez…
  • 22 nov. Nehéz két év vár az európai építőiparra
    A 94. Euroconstruct konferencia előrejelzése szerint az európai építőipar 2024-ben nulla növekedést fog csak elkönyvelni. Míg a mélyépítés pozitívnak tűnik, más alágazatok, köztük a lakásépítés…
  • 21 nov. A meghosszabbított kedvezményes áfa adhat erőt az újlakáspiacnak
    A korszerű újépítésű lakások jókora előnnyel indulhatnának a lakáspiacon az energiafaló használtakkal szemben, de kérdés, hogy meg tudnak-e épülni, s ha igen, valóban lesz-e rájuk…
  • 21 nov. Visszaesést hozott a harmadik negyedév az építőiparban
    Tovább mérséklődött az Aktivitás-Kezdés a társasházi lakásépítések esetében az idei harmadik negyedévben az EBI Építésaktivitási Jelentés szerint. Július és szeptember között mindössze alig valamivel több,…
További statisztikák, elemzések

technológia

 
2014.05.26. Tervezz zöld és intelligens Budapestet!
2014.05.05. Így is lakhatunk ... majd
2014.04.04. Gyönyörű katalán boltozat
2014.03.28. Öko City a Construmán
2014.03.19. Házépítés egyetlen csavarhúzóval
2014.03.17. Megoldódott a lakások autonóm áramellátása?
2014.02.10. Abszolút környezetbarát: baktériumokból növesztett tégla
2014.01.29. Támogatott kazáncsere – csak gazdagoknak?
2014.01.23. Sürgősen költöznél? Nyomtass házat magadnak!
2014.01.14. Házőrző helyett okos ház
2013.12.03. A fenntarthatóság kulcsa az önmérséklés
  • facebook
  • twitter
  • pinterest
  • instagram
  • tumblr
  • Linkedin



 

 

Feliratkozás

Tudta-e?

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

Témák

áfa bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források kor korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés

  • Az egyesületről
  • Impresszum
  • Adatkezelés
  • Szakmai partnerek

© 2023 Ígylakunk.hu