Rekordot döntött a lakásárak növekedése Magyarországon 2021-ben, s ez folytatódott 2022 elején is. Bár a lakásárak a jövedelmeket meghaladó ütemben emelkedtek, a lakáskínálat az újlakás-piacon…
Éves szinten forgalombővülés, valamint a lakásárak kitartó emelkedése jellemezte 2021-ben a magyarországi lakáspiacot, derül ki a KSH és az MNB friss statisztikáiból. Az előzetes adatok…
Biztosan nem a társasházépítés húza most az építőipart, és a magasépítés is stagnál, miközben kiugróan magas Aktivitás-Kezdés mutatóval indult az idei év a hazai építőiparban. …
Borúlátóak a szakemberek az építőiparban, 95 százalékuk számít válságra, 83 százalékuk még idén – derül a Mapei Kft. 150 építőipari szakember körében végzett gyorsfelméréséből. A…
Márciusban folytatódott a drágulás az albérletpiacon a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint. Az átlagos bérleti díj Budapesten 2,9 százalékkal nőtt februárhoz képest, országos szinten pedig 2,3 százalékos…
Tavaly 29 százalékkal kevesebb (19.898 db) lakás épült Magyarországon, mint 2020-ban, ezeknek több mint a fele Közép-Magyarországon. A tervezett lakások száma a fővárost kivéve mindenütt…
Az áremelkedés kézzel fogható a hazai ingatlanpiacon – akár vásárlásról, akár bérlésről van szó –, az viszont talán meglepetés, hogy mértéke az EU-s tagállamok közül…
Jövő évtől visszaesés, majd enyhe növekedés várható az építőiparban - véli Varga Dénes, közgazdász, vezető elemző, a Build-Communication megbízásából készített összefoglalójában. 2022-ben még kitart a…
Átlagosan 138 napot kell várni szakemberre Magyarországon, öt nappal többet, mint egy évvel korábban, mégsem ez a legnagyobb gond ma: az építkezők és felújítók 33…
Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)
A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).
A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)
1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).
1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).
2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)
2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.
1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).
Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)
b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)
2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)
2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)
2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)
Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.
2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)
2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)
2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.
Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.
Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)
A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).
Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)
2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)
2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)
A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).
2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.
2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).
100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)
A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)
2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)