lakásfenntartás

Statisztikák, elemzések

19 máj. Nem tud lépést tartani az újlakásépítés a kereslettel
Rekordot döntött a lakásárak növekedése Magyarországon 2021-ben, s ez folytatódott 2022 elején is. Bár a lakásárak a jövedelmeket meghaladó ütemben emelkedtek, a lakáskínálat az újlakás-piacon…
12 máj. Fordulat jön a lakáspiacon?
Éves szinten forgalombővülés, valamint a lakásárak kitartó emelkedése jellemezte 2021-ben a magyarországi lakáspiacot, derül ki a KSH és az MNB friss statisztikáiból. Az előzetes adatok…
11 máj. Nagy építési projektek, stagnáló társasházépítés
Biztosan nem a társasházépítés húza most az építőipart, és a magasépítés is stagnál, miközben kiugróan magas Aktivitás-Kezdés mutatóval indult az idei év a hazai építőiparban. …
09 máj. Válságra számítanak az építőipari szakemberek
Borúlátóak a szakemberek az építőiparban, 95 százalékuk számít válságra, 83 százalékuk még idén – derül a Mapei Kft. 150 építőipari szakember körében végzett gyorsfelméréséből. A…
27 ápr. Csúcsot döntöttek a fővárosi bérleti díjak
Márciusban folytatódott a drágulás az albérletpiacon a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint. Az átlagos bérleti díj Budapesten 2,9 százalékkal nőtt februárhoz képest, országos szinten pedig 2,3 százalékos…
25 ápr. A fővároson kívül az egész országban nőtt tavaly a lakásépítési kedv
Tavaly 29 százalékkal kevesebb (19.898 db) lakás épült Magyarországon, mint 2020-ban, ezeknek több mint a fele Közép-Magyarországon. A tervezett lakások száma a fővárost kivéve mindenütt…
21 ápr. Európai trend a drasztikus lakásár-emelkedés
Az áremelkedés kézzel fogható a hazai ingatlanpiacon – akár vásárlásról, akár bérlésről van szó –, az viszont talán meglepetés, hogy mértéke az EU-s tagállamok közül…
13 ápr. Jövőre érheti el a visszaesés az építőipart
Jövő évtől visszaesés, majd enyhe növekedés várható az építőiparban - véli Varga Dénes, közgazdász, vezető elemző, a Build-Communication megbízásából készített összefoglalójában. 2022-ben még kitart a…
30 márc. Tetőző szakemberhiány, emelkedő árak, lassuló beruházások
Átlagosan 138 napot kell várni szakemberre Magyarországon, öt nappal többet, mint egy évvel korábban, mégsem ez a legnagyobb gond ma: az építkezők és felújítók 33…
29 márc. Egyre sokasodnak az építőipari vállalkozások
Az építőipar sok tekintetben igen más pályán mozgott az elmúlt 10 évben, mint a többi hazai ágazat. Februárban is 65 százalékkal több cég jött létre…

További statisztikák, elemzések

lakásfenntartás

2020.11.17. Magyarország húsz százaléka rosszul és sokat fűt

2019.12.05. Sok pénz megy el lakhatásra az európai országokban

2019.04.18. Több százezret költünk a kertünkre

2019.03.05. A klímakatasztrófa elkerüléséhez muszáj csökkenteni az energiafogyasztást

2018.01.19. Lakásszellőzés konferencia nem csak szakembereknek

2017.01.21. Luxus házközösség havi húszezerért

2016.09.06. Így lakunk: a gyermeküket egyedül nevelőknek a legnehezebb a lakásfenntartás

2015.02.18. Márciustól csak az önkormányzat adhat lakásfenntartásra támogatást

2014.09.05. Olcsóbb lakásbérlést és felújítási pályázatokat ígér Falus Ferenc a budapestieknek

2014.06.17. Magyar példa az EU-nak energiaspórolásra

2014.04.28. Olcsók a lakásaink - csak keveset keresünk

2014.04.15. Hogyan lakjunk panelban?

2014.03.31. Tartós rezsicsökkentés

2014.03.17. Megoldódott a lakások autonóm áramellátása?

2014.02.17. Lakóközösségek is pályázhatnak majd energiatakarékossági beruházásokra

2014.01.29. Támogatott kazáncsere – csak gazdagoknak?

2013.12.18. Az öreg házak szigete

Feliratkozás

Tudta-e?

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

Témák

áfa bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források kor korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés