lakásállomány

Statisztikák, elemzések

19 máj. Nem tud lépést tartani az újlakásépítés a kereslettel
Rekordot döntött a lakásárak növekedése Magyarországon 2021-ben, s ez folytatódott 2022 elején is. Bár a lakásárak a jövedelmeket meghaladó ütemben emelkedtek, a lakáskínálat az újlakás-piacon…
12 máj. Fordulat jön a lakáspiacon?
Éves szinten forgalombővülés, valamint a lakásárak kitartó emelkedése jellemezte 2021-ben a magyarországi lakáspiacot, derül ki a KSH és az MNB friss statisztikáiból. Az előzetes adatok…
11 máj. Nagy építési projektek, stagnáló társasházépítés
Biztosan nem a társasházépítés húza most az építőipart, és a magasépítés is stagnál, miközben kiugróan magas Aktivitás-Kezdés mutatóval indult az idei év a hazai építőiparban. …
09 máj. Válságra számítanak az építőipari szakemberek
Borúlátóak a szakemberek az építőiparban, 95 százalékuk számít válságra, 83 százalékuk még idén – derül a Mapei Kft. 150 építőipari szakember körében végzett gyorsfelméréséből. A…
27 ápr. Csúcsot döntöttek a fővárosi bérleti díjak
Márciusban folytatódott a drágulás az albérletpiacon a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint. Az átlagos bérleti díj Budapesten 2,9 százalékkal nőtt februárhoz képest, országos szinten pedig 2,3 százalékos…
25 ápr. A fővároson kívül az egész országban nőtt tavaly a lakásépítési kedv
Tavaly 29 százalékkal kevesebb (19.898 db) lakás épült Magyarországon, mint 2020-ban, ezeknek több mint a fele Közép-Magyarországon. A tervezett lakások száma a fővárost kivéve mindenütt…
21 ápr. Európai trend a drasztikus lakásár-emelkedés
Az áremelkedés kézzel fogható a hazai ingatlanpiacon – akár vásárlásról, akár bérlésről van szó –, az viszont talán meglepetés, hogy mértéke az EU-s tagállamok közül…
13 ápr. Jövőre érheti el a visszaesés az építőipart
Jövő évtől visszaesés, majd enyhe növekedés várható az építőiparban - véli Varga Dénes, közgazdász, vezető elemző, a Build-Communication megbízásából készített összefoglalójában. 2022-ben még kitart a…
30 márc. Tetőző szakemberhiány, emelkedő árak, lassuló beruházások
Átlagosan 138 napot kell várni szakemberre Magyarországon, öt nappal többet, mint egy évvel korábban, mégsem ez a legnagyobb gond ma: az építkezők és felújítók 33…
29 márc. Egyre sokasodnak az építőipari vállalkozások
Az építőipar sok tekintetben igen más pályán mozgott az elmúlt 10 évben, mint a többi hazai ágazat. Februárban is 65 százalékkal több cég jött létre…

További statisztikák, elemzések

lakásállomány

2022.01.24. A szakemberhiány és az építőanyagok drágulása lesz idén is a legnagyobb kihívás az építőiparban

2021.09.09. Nem drágulnak az új lakások, de árcsökkenés sem várható

2021.06.07. Nagyon kevés a jó energetikai bizonyítványú lakóingatlan

2021.04.23. Nagyon népszerűek és keresettek a kockaházak

2020.10.15. Több mint 80 év alatt újulhat meg a teljes családiház-állomány Magyarországon

2020.01.29. A lakásépítés és -felújítás szerepe a kormányzati politikában

2018.10.15. Így lakunk a magyar falvakban

2018.07.20. A magyarországi lakáshelyzet társadalmi hatásai

2018.04.23. Rossz a lakásszerkezet, egyre több az üres lakás

2017.10.11. A fővárosban átlagban ketten sem laknak egy lakásban

2017.10.05. Miben laknak a magyarok?

2017.06.01. Csökkenő népesség, üresedő lakások

2017.03.25. A magyarok többsége szereti otthonát

2017.02.13. 13 ezer ingatan hever parlagon az országban

2017.02.08. A lakások kevesebb mint 20 százaléka kapott korszerű minősítést

2017.02.06. Magyarországon az EU-s átlag kétszerese a penészes lakások száma

2017.01.05. Igylakunk - lakásaink fele több mint 70 éves

Feliratkozás

Tudta-e?

2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)

A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)

2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)

100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)

2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.

2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.

b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.

2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)

2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).

2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).

Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)

A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)

A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).

Témák

áfa bérlakások CSOK design energiahatékonyság építészet építőanyag építőipar esemény EU fenntarthatóság fiatalok források kor korszerűsítés KSH kutatás lakásállomány lakásárak lakásépítés lakásfelújítás lakásfenntartás lakáshitel lakáspiac lakáspolitika lakástámogatás lakhatás otthonteremtés pályázat statisztika szabályozás szakemberek szociális technológia tervezés