A 2022. évi lakáspiac igen felemásan alakult: a lendületes első félévre a folyamatosan mélyülő és sokasodó negatív előjelekre erőteljesen fékező második hat hónap következett. A…
A tavaly őszi népszámlálás adatai szerint a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké azonban jellemzően gyarapodott, nőtt a lakások száma és mérete is, egy lakásra pedig…
2022-ben európai összehasonlításban is alacsony szinten alakult Magyarországon a felépült új lakások száma, és 2023-ban sem számíthatunk a kínálat érdemi bővülésére. A lakásárak enyhén, mintegy…
A használt lakások árszínvonalának ismételt felzárkózására utalnak a KSH korábbi és legfrissebb lakáspiaci árindexei, bár utóbbi adatai még csak előzetesek. Az OTP Ingatlanpont szakértője szerint…
Nagyon alacsony Aktivitás-Kezdés jellemezte a hazai építőipart 2023 első negyedévében, mindössze 374 milliárd forint értékben kezdődtek meg kivitelezések – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.…
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2022. évben milyen változásokat hoztak a piaci…
A KSH, valamint az MNB minap közzétett, 2022. IV. negyedévi lakásárindex jelentéseiben már részletesebben is megmutatkozik a tavalyi lakáspiaci fordulat természete. Az OTP Ingatlanpont szakértője…
Tavaly jelentősen csökkent a hitelből lakást vásárlók aránya, de mutatkoznak pozitív jelei annak, hogy a vásárlók egy része visszatérhet a lakáshitelekhez.
Kevesebb új lakás épül Budapesten, a kereslet visszaesése miatt a újépítésű lakások négyzetméterárának emelkedése lassult, szinte megállt 2023 első negyedévében - közölte az Otthon Centrum,…
Hosszú évek óta a szükségesnél jóval kevesebb a lakáskorszerűsítés valósul meg Magyarországon. Ennek ellenére a lakásépítési ágazat tavaly kezdődött visszaesésében még a felújítások hozták a…
2018-ban az EU-27 polgárainak több mint 17,1%-a zsúfolt lakásban élt. (Eurostat)
2000 és 2020 között több mint 72 ezerrel csökkent az önkormányzati lakásállomány Magyarországon. (116.721)
2010 óta Magyarországon a lakóingatlanok árai a kétszeresükre nőttek, míg a bérleti díjak ezalatt több mint 40%-kal lettek magasabbak. (Eurostat)
2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)
2021-ben Magyarországon közel 500 ezer ember él egyszobás lakásban.
Budapesten 2021-ben száz lakott lakásra átlagosan 185 lakó jut. A többi városban 219, a községekben 234.
Az EU-27 egészét tekintve 2018-ban a népesség 4,3%-a szenvedett súlyosan elégtelen lakáskörülményektől. (Eurostat)
2020-ban a magyar lakosság 19%-a lakott túlzsúfolt otthonban. Az EU-s átlag 17,1% volt 2018-ban. (Eurostat)
A piaci áron lakóingatlant bérlők lakhatási terhei 2018-ban a 27 uniós tagállam közül Görögországban voltak a legmagasabbak, a bérlők 83,1%-a számára. (Eurostat)
2020-ban a magyar lakosság 8,7%-a lakott bérlakásban, 91,3%-a pedig saját lakásában. Az arány 2018-ban 14-86% volt. (Eurostat)
Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)
A EU-ban az elmúlt 2010 óta összességében 15,3%-kal emelkedtek a lakásárak és 30,9%-kal az albérletek árai. (Eurostat)
100 éves lakás-megújulási ciklus esetén Magyarországon évi 40-45 ezer db lakást kellene építeni. (Lakásszám: 4,5 millió/2021)
A lakások 93,4 százalékában van vezetékes vízöblítéses WC (2021).
2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)
Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)
2021-ben Magyarországon száz szobára átlagosan 79 lakó jut.
A lakások 93,8 százalékában van fürdőszoba (2021).
2018-ban az EU-27 országa közül a zsúfoltsági ráta Romániában volt a legmagasabb (46,3%). (Eurostat)
Az EU-27 területén tíz emberből hét (70,0%) saját tulajdonú otthonban, kettő (20,8%) piaci áron bérelt ingatlanban, egy (9,3%) pedig kedvezményesen vagy ingyenesen lakott 2018-ban.
2000 és 2020 között több mint 400 ezerrel nőtt a lakásállomány Magyarországon.
1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).
b. Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)
2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)
2021-ben Magyarországon száz lakott lakásra átlagosan 216 lakó jut (vö. 269/1990).
Svájcban a bérlők aránya magasabb a saját tulajdonú ingatlanban élők arányánál: a népességnek kb. 57,5%-a bérlő. (2018)
1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).
A lakások 96,8 százalékában van vezetékes víz (2021).