Idén újra bevezetésre került a századforduló után rövid ideig életben lévő jogintézmény, az építményi jog. A bevezetés célja jelenleg is a gazdaságélénkítő hatás elérése. Dr. Solymári Nóra LL.M. ügyvéd foglalja össze, mit kell tudni róla a gyakorlatban.
Mit jelent az építményi jog?
Az építményi jog jogosultja a saját vagy más tulajdonában álló ingatlanon (pl. termőföldön vagy telekingatlanon) vagy annak felszíne alatt épületet építhet, építtethet, illetve az így létrejött vagy már fennálló épületet hasznosíthatja.
A törvényi indokolás a naperőművi beruházások és a közterületeket érintő építési koncessziók kapcsán emeli ki az építményi jog jelentőségét.
Építményi jog alapján tehát például egy beruházó naperőművet telepíthet és hasznosíthat egy termőföldre anélkül, hogy a föld tulajdonjogát megszerezné.
Erre különböző konstrukciók alapján korábban is lehetőség volt, így felmerül a kérdés, hogy mi az oka az új jogintézmény bevezetésének?
Egyik megoldása volt erre a beruházóknak a föld tárgyában kötött tartós bérleti szerződés, ebben az esetben azonban a finanszírozás nehézségekbe ütközhet: előfinanszírozáshoz a még beépítetlen föld, utófinanszírozáshoz pedig a naperőmű – mivel az sokszor nem épületként kerül az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre – nem szolgál kellő hitelbiztosítékul.
Szintén alkalmazott megoldás volt a földhasználati jog alapítása. A beépítetlen földre alapított földhasználati jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül, de az nem forgalomképes és nem megterhelhető, így az előfinanszírozás szintén akadályokba ütközhet. Ebben az esetben az építési beruházás befejezésével elválik egymástól a föld és az épület tulajdonjoga és az épület az építtető tulajdonába kerül. Az épület ekkor már szolgálhat hitelfedezetként – kivéve a fenti esetben, ha a naperőművet a hatóság nem minősíti épületnek.
Az építményi jog a fentiekkel ellentétben azonban forgalomképes, megterhelhető és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogként ezekre a kérdésekre megoldást nyújt, zálogjog tárgyaként megfelelő hitelbiztosíték lehet.
A törvényalkotó erre alapozva várja az újonnan bevezetett jogintézmény gazdaságélénkítő hatását.
Hogy hogyan alapítható építményi jog és milyen illetékeket kell fizetni érte, az kiderül a teljes cikkből, amely az MFPartners oldalán olvasható.