http://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Bp.VIII.N%C3%A9psz%C3%ADnh%C3%A1z_u.19.jpg

Új fejezet kezdődhet a lakhatási szegénység elleni harcban

2013.12.06. Írta:

Szociális lakásügynökség – egy kipróbálható modell

Van-e annyi üres lakás ma Magyarországon, hogy minden rászorulónak jusson? És lakható-e, ami üres? Vajon rá lehet-e venni üresen álló lakások tulajdonosait, hogy szociális célra adják bérbe az ingatlanjukat? Ki vállalja be a bérbeadás kockázatait?

A lakhatás életünk minőségének kulcskérdése, de kihat a foglalkoztatásra, az egészségügyi állapotra, a gyerekek iskoláztatására is. A Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. november végi konferenciájukon mutatták be a Szociális Lakásügynökség – SZOL modell lehetőségeit, amelyben lakhatási gondok enyhítésére a mai megoldásoknál olcsóbban és gyorsabban vonnának be magántulajdonban lévő, nem hasznosított lakásokat szociális bérlakásként.

A lakhatási szegénység veszélye mára a családok 25-35 százalékát érte el. Ennek oka a leggyakrabban a hitel- vagy rezsihátralék, de ide tartoznak azok az érintettek is, akik távol élnek a foglalkoztatási lehetőségektől, nem elérhetőek számukra az alapvető szolgáltatások, túlzsúfolt lakásban élnek, alacsony jövedelmű vagy munkanélküli családok, vagy az állami gondozásból kikerülő fiatalok.

A lakhatási gondok megoldásának egyik legnagyobb gátja a szociális bérlakások hiánya. Becslések szerint minimum 300 ezer ilyen lakásra volna szükség – ma ennek töredéke áll csak rendelkezésre.

Üres-e, ami nem lakott?

A bemutatott tanulmány szerint az egyik megoldás a másképpen nem hasznosított magántulajdonú lakások bevonása lehetne a bérlakás-piacra. A KSH adatai azt mutatják, hogy csaknem félmillió nem lakott lakás van az országban, ám kevés információ lelhető fel ezekről a lakásokról. Tudható, hogy kétharmaduk városban található, jelentős részük lakhatásra nem alkalmas, mert rossz minőségű vagy a munkalehetőségektől távol esik, valamint egy részük nem regisztrált magánbérlakás.

Pontos adatok nincsenek arról, hogy ezek a lakások milyen minőségűek: kiadható, lakható állapotban vannak-e, gazdaságosan felújíthatók-e, vagy esetleg azért nem lakják őket, mert nem alkalmasak rá, illetve egyáltalán nem vagy energia- és költséghatékonyan nem lehet felújítani őket. Hozzászólásában a Józsefváros alpolgármester-asszonya is elmondta. hogy a VIII. kerületben rengeteg üres, ám felújíthatatlan lakás van, ezeket nem tudják kiadni semmilyen célra. Ezek helyett újakat kellene építeni, hogy legyen elég bérlakásnak való.

(Mi az IGYLAKUNK.HU kiállítással illusztráltuk, milyen lakásállományt kell a tervek és álmok mögé képzelni. Egyelőre ezzel tudunk gazdálkodni.)

A tanulmány szerzői szerint mégis legalább 100 ezer városi, elfogadható minőségű lakás lenne bevonható a szociális lakásellátásba.

Csökkenhet a bérbeadás kockázata

Ha sikerül meggyőzni a lakástulajdonosokat, hogy lépjenek be erre a piacra. Sokan azonban a túl magas kockázatok és költségek miatt nem vállalják a bérbeadást, hiszen a lakbérfizetés elmaradása, a közműhátralék felhalmozása, a lakás lelakása olyan tényezők, amelyeket a bevételek nem tudnak kompenzálni.

A több európai országban már működő szociális lakásügynökségi modell nálunk is bevezethető lenne kormányzati elhatározás és források segítségével, helyi szervezetek megvalósításában.

A SZOL-ok feladata lenne, hogy érdekeltté tegyék a lakástulajdonosokat a belépésre egy olyan piacra, ahol a lakbérek a piacinál alacsonyabbak, de ezt kompenzálnák a piaci kockázatok átvállalásával.

Mindenki jól járhat

Szombathely lehet az első város Magyarországon, ahol az önkormányzat bevállata a SZOL feladatait. Már elkezdődött az előkészítés, és 2014 első felében megpróbálják elindítani a programot. Egyelőre gyűjtik az információt a potenciális bérbeadókról és a lakásokról, miközben igyeleznek kialakítani azokat a feltételeket, amelyek nélkül biztosan nem működhetne a rendszer. Az önkormányzat kötne hosszú távú bérleti szerződést a tulajdonosokkal, így egyrészt kiszámíthatóbb lenne a kiadás a bérbeadók számára, másrészt az önkormányzat garanciát vállal arra is, hogy ha a bérlő nem tudja fizetni a lakbért vagy a rezsit, azt kifizetik helyette a bérbeadónak. Ezért cserébe az tulajdonos elfogadja a piaci árnál alacsonyabb lakbért. Az önkormányzat indokolt esetben lakbértámogatással segítené a bérlőket.

Így jó esetben több száz család juthatna Szombathelyen olyan otthonhoz, amely hosszú távra lakhatási biztonságot jelentene a számukra.

Megjelent: 2908 alkalommal Utoljára frissítve: 2014. május 23., péntek 15:07

Blog archivum