Több vevő, mint eladó a lakáspiacon

2016.05.09. Írta:

Többen vannak a magyar lakosság körében azok, akik vásárolnának ingatlant, mint azok, akik eladnának az NRC marketingkutató országos, reprezentatív kutatása alapján, és főleg a fiatalabb korosztály vásárolna Közép-, valamint Nyugat-Magyarországon. Az Otthon Centrum elemzése szerint nem csak Budapesten lendült fel a lakáspiac, a kereslet élénkülése már a vidéki városokat is elérte és egyre több új beruházás indul.

A reprezentatív piackutatást a 18-59 éves lakosság körében végezték, az ingatlan adásvételi szándékot és az ingatlanközvetítőkkel való kapcsolatot vizsgálva. A kutatás szerint a keresleti oldal mozgatja az erősödő forgalmat, mivel a megkérdezettek 21 százaléka tervezi ingatlan vásárlását, viszont csak 14 százalékuk tervez eladást. Kilenc százalék azok aránya, akik eladással együtt vásárlást is terveznek. A vevők 8 százaléka szándékozik családi otthonteremtési kedvezményt (csok) is igénybe venni a vásárlásnál.

A vásárlók között felülreprezentáltak a 30-39 évesek, a budapestiek és a Közép-, valamint Nyugat-Magyarországon élők. Az eladók sokkal inkább a 40 felettiek korosztályából kerülnek ki.

Az NRC kutatása a Duna House ingatlanközvetítő weboldalára látogatókat is megkérdezte. Közöttük magasabb az eladói és vásárlói kör is, mint a lakossági mintában, 32 százalék venne és 6 százalék eladna, de a teljes látogatói bázis csaknem fele, 49 százalék vásárló és egyben eladó is. A látogatók közötti vásárlói körben inkább a fiatalok felülreprezentáltak, míg az eladók között inkább a 40 feletti korosztály tagjai.

 A főváros közigazgatási határán túl, az Otthon Centrum adatbázisában szereplő adásvételi tranzakciók száma alapján a fővárosi agglomerációban Budaörs, Dunakeszi, Érd és Szigetszentmiklós emelkedett ki, deGödöllőn, Gyálon, Gyömrőn és Kistarcsán,illetve a budai agglomerációban Budakalászon, Szentendrén és Solymáron is élénk volt a piac.
A kertvárosi környezetben elsősorban családi házakat adtak-vettek a főváros környéki településeken.
Nagy különbségek vannak: mind a lakásméret, mind az árak tekintetében is nagy különbségek voltak a budai agglomeráció és a pesti oldalon, az M0-s mentén található települések között. Míg Gyálon, Üllőn, Veresegyházon vagy Szigetszentmiklóson jellemzően átlagosan 20 milliós házak keltek el, addig Budaörsön, Solymáron ennek több mint kétszeresét fizették az ingatlanokért, Szentendrén még ennél is magasabb áron kötöttek üzleteket.

A tömegközlekedés és a csok a mozgatórugó

A kereslet Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint elsősorban azokon az agglomerációs településeken fog nőni, ahol jó a tömegközlekedési szolgáltatás minősége, és a csok igénybevételére jogosult családok a támogatáshoz mérten megfizethető, új építésű ingatlanokat találnak.

A vidéki nagyvárosok közül Győrben a legdrágábbak a lakások. Ott egy új építésű lakás négyzetméteréért 400 ezer forintot kell fizetni, míg egy használt, de felújítottért 320-350 ezer forintot. Legtöbben a 60 négyzetméter körüli 2-3 szobás lakásokat keresik, főleg a belvároshoz közel eső területeken. Pécsett szintén a belváros közeli területek a legnépszerűbbek, ahol a jó állapotú lakások 300 ezer forintos négyzetméterár körül cserélnek gazdát. Szegeden valamivel olcsóbban juthatunk lakáshoz. Egy használt téglalakás ott 240 ezer forintba kerül négyzetméterenként, míg egy újért 330 ezer forintot kell fizetni. Az egyetem környéki lakások ára kicsit magasabb, 280 ezer forint körül alakul. Az ország keleti felében a legkeresettebb városrész a debreceni Nagyerdő. A természeti környezet, a jó közlekedés és az egyetem közelsége mind hozzájárul ahhoz, hogy a leginkább keresett - társasházi, 40-60 négyzetméteres - lakások átlagára ebben a városrészben eléri a négyzetméterenkénti 300 - 400 ezer forintot. A kertvárosi családi házakért azonban Debrecenben már 30-50 millió forintot is elkérhetnek az eladók. Jól mutatja a kelet-magyarországi városok közti árkülönbséget, hogy Miskolcon ennek töredékéért - 15-20 millió forintért - is találunk élhető méretű családi házat. Kecskemétenszintén élénkebb a piac, a belvárosi magasabb presztízsű területeken 11 és 35 millió forint között találunk lakásokat, míg a családi házak ára a debrecenihez hasonlóan alakul.

Beindultak az építkezések
Győrben szinten minden városrészben indulnak beruházások a 4-6-8 lakásostól a közepes 20-36 lakásszámú projekteken át a 80-200 lakásos nagy volumenű építkezésekig. Debrecenben is számos új lakás épül, itt azonban kérdéses, hogy a sokszor a győrihez hasonló áron kínált új lakásokat mennyi időn belül fogják tudni értékesíteni. Szegeden és Pécsett az új lakások is kedvezőbb áron forognak, itt akár 300 ezer forintos négyzetméteráron is tudunk új lakást venni.

A fejlesztői kedv tehát megvan, azonban a CSOK-ot igénybe vevők egyre inkább saját építésben gondolkodnak, mert így látják legnagyobb értékét a támogatásnak. A jelzett árszintek mellett ugyanis már érdemesebb lehet családi ház építését választani egy új építésű lakás vásárlásával szemben. Ennek azonban a telekárak szabhatnak gátat, mivel a fejlesztők nagyszámú érdeklődésének következtében az építési telkek árai is több helyen megduplázódtak.

Forrás: napi.hu, portfolio.hu, origo.hu

Megjelent: 2050 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. május 09., hétfő 16:12

Blog archivum