2018 első három negyedévében 10.218 új lakás épült, 28%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 26.655 volt, 6,2%-kal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal mai közleményében.
A lakásállomány (~4,4 millió lakás) a nemzeti vagyon része, minőségi megújítása közérdek. Egy felépülő új lakás legalább 100 évig szolgálja a benne élő tulajdonosokat, bérlőket. A lakás és a lakáskörülmények a családok életminőségét alapvetően meghatározó tényezők. A 100 éves, indokolt megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni. Emellett szükséges lenne évente hozzávetőleg 120 ezer lakás átfogó felújítása.
Amennyiben a megszűnő kedvezményes áfa, illetve egyéb kivezetett támogatások helyett nem fogad el az Országgyűlés ezekkel egyenértékű új ösztönzőket, akkor a lakásépítési számok ismét drasztikusan esni fognak.
Az építésiengedély-adatok már most előrevetítik, hogy kedvező fordulat nélkül rövidesen ismét az évi 16 ezres szint környékére süllyed a lakásépítések száma. (Helyzetelemzésünk a Konszolidáció helyett hullámvasút? c. anyagunkban.)
Átfogó, központi program szükséges a vidék népességmegtartó képességének növelésére – ehhez a munkahelyteremtés mellett a lakhatási körülmények javítása is fontos. A családok gyermekvállalási kedve is alapvetően függ ezektől a tényezőktől.
A lakásépítés fontos pillére az építőiparnak, és megerősítése alapfeltétele az ágazat tartós stabilitásának. Ehhez hosszú távú előrelátásra és kiszámíthatóságra van szükség mind a családok, mind az ágazat számára. A három legfontosabb makrogazdasági faktor, amelyre a kiszámíthatóság megteremtéshez fókuszálni kell: a szakképzés reformja, a munkavállalói mobilitás elősegítése és a demográfia kérdése.
A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület továbbra is kiáll amellett, hogy az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszú távra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. Emellett szükség van egy felelős kormányzati szereplőre, aki átfogja és koordinálja e program megvalósítását.
A KSH szerint 2018 III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
• Az előző év azonos időszakához képest 28%-kal több lakás épült. A lakásépítés a községekben kiemelkedő ütemben bővült, emellett Budapesten is az átlagot meghaladó az épített lakások számának emelkedése.
• A lakásépítés változatlanul fele-fele arányban oszlik meg a természetes személyek és a vállalkozások között.
• Az új épületekben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 37%-a többlakásos épületben, 5,3%-a lakóparkban található.
• A használatba vett lakások átlagos alapterülete 3 m2-rel 100 m2-re nőtt.
• Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 26.655, ami 6,2%-kal kevesebb a korábbi időszaknál. Az építendő lakások száma Budapesten 25%-kal csökkent, a megyei jogú városokban változatlan maradt, a többi városban 9%-kal, a községekben 7,4%-kal emelkedett. Az építtetők az esetek 43%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 8,5%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben 79%-ot ért el.
• A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 1,2%-kal több, összesen 10.322 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 3.225, ami 19%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.
Részletes elemzésünket a letölthető fájlban olvashatja.
