Nyomtatás
MKpartners

Tetőző szakemberhiány, emelkedő árak, lassuló beruházások

2022.03.30. Írta:

Átlagosan 138 napot kell várni szakemberre Magyarországon, öt nappal többet, mint egy évvel korábban, mégsem ez a legnagyobb gond ma: az építkezők és felújítók 33 százaléka döntött úgy, hogy bizonyos mértékig változtat a tervein az áremelkedések hatására – derült ki a Mapei Kft. sajtótájékoztatóján ismertetett kutatásból. A vállalat a szakemberképzés támogatása mellett hosszú távú harcot is indított a kóklerek ellen.

2022 februárjában 138 nap várakozási időt jelentett a szakemberhiány Magyarországon, ennyi idő telt el átlagosan a szakemberek megkeresésétől a munka megkezdéséig. Ez kismértékű, alig néhány százalékos emelkedés a múlt évi adatokhoz képest. Az országos kutatás 3580 fő megkérdezésével készült.

„A 138 nap változatlanul extrém hosszú várakozási idő, az ideális egy-két hónappal szemben. Jó hír, hogy a jelenlegi trendek alapján túl van a tetőponton és az év második felétől várhatóan csökkenni fog a szakemberhiány mértéke, a kifutó támogatások, valamint a visszafogottabb önkormányzati beruházások hatására mérséklődő kereslet miatt” – vélekedik Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

 

A legalacsonyabb, 111 nap, a várakozási idő szakemberhiány miatt Tolna megyében, valamint Heves megyében, ahol 123 nap. Budapesten 124 napot kell várni szakemberre, Komárom-Esztergom megyében 126 napot. A legmagasabb a szakemberhiány Nógrád megyében, 154 nap, és Csongrád-Csanád megyében, 152 nap.

Országosan a legkevesebbet kőművesre kell várni, átlagosan 94 napot, ácsokra 106, festőkre 115 napot. A legtöbbet gépészre, átlagosan 148 napot, bádogosra 140 napot, burkolóra 136 napot, villanyszerelőkre 135 napot.

Fékező áremelkedés

A Mapei Kft. kutatása megvizsgálta az építési és felújítási költségek áremelkedésének hatását. Az eredmény megdöbbentő: az áremelkedések hatására az építkezők, felújítók 33 százaléka döntött úgy, hogy bizonyos mértékig változtat a tervein. Ezen belül a válaszadók 7 százaléka felhagyott az építkezési, illetve felújítási terveivel, míg további 27 százalék lejjebb adott belőlük, például olcsóbb, alacsonyabb minőségű anyagok beépítésével.

A tervezett beruházás meghiúsulása Csongrád-Csanád és Baranya megyében a legmagasabb, egyaránt 10 százalék. A legalacsonyabb, 3 százalék a tervezett beruházások meghiúsulása Tolna megyében, valamint Békés megyében, ahol 4 százalék.

A terveikből lejjebb adók, azokból kevesebbet vagy másképp megvalósítók aránya országosan 27 százalék. A legtöbben, 35 százalék, Hajdú-Bihar megyében döntöttek így, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megyében, 32-32 százalék, Bács-Kiskun és Fejér megyében 31-31 százalék; a legkevesebben Tolna megyében, 18 százalék, valamint Baranya megyében, 20 százalék, Nógrád megyében, 21 százalék.

Országosan az építkezők, felújítók 15 százaléka arról számolt be, hogy az áremelkedés hatására csúszott a beruházás befejezése. Ez leginkább (25%) Tolna, valamint Veszprém és Bács-Kiskun (19-19%) megyét érintette. A legkisebb mértékben pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyét, 11-11 százalék, valamint Baranya, Békés és Hajdú-Bihar megyét, egyaránt 12-12 százalék.

A költségek megemelkedéséről az építkezők és felújítók csaknem fele, 48 százaléka számolt be: a legtöbben Tolna megyében (56%), a legkevesebben Nógrád és Vas megyében (40%).

Mindössze a válaszadók 19 százaléka állítja, hogy az áremelkedés nem volt hatással az építkezésére, felújítására, mert például még előtte befejezték azt, vagy beszerezték az alapanyagokat. Legtöbben Budapesten (25%), a legkevesebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (14%) voltak ilyen szerencsések.

A szakemberhiány enyhítésének egyik kulcsa a szakemberképzés, amiben a Mapei régóta szerepet vállal. Elsősorban a szakemberek továbbképzésében, de a duális képzésben is részt vesznek. Természetesen ez a továbbiakban is fontos része a vállalat terveinek.

A képzésen túl fontos a szakma népszerűsítése, hogy minél több fiatal válassza az építőipari szakmákat a szakképzésben is. 

A szakembereket a Mapei Szakemberközössége révén is többféle módon támogatja a vállalat, de a kereskedőknek is segítenek a vásárlók szakszerű tájékoztatásában, termékválasztásuk támogatásában.

Harc a kóklerek ellen!

Markovich Béla azt is kiemelte, hogy 2022-ben az egyik legfontosabb célkitűzés a kóklerek elleni harc. Kérdésemre elmondta, hogy ez egyrészt a megrendelők számára készített különböző tájékoztató anyagok, videók terjesztését jelenti, vagyis az építtetők edukálásáról van szó. A tájékoztató anyagokat a különböző médiafelületeken teszik közzé folyamatosan. Az egyik legfontosabb téma a szakemberválasztás, vagyis arra szeretnénk megtanítani az építtetőket, hogy hogyan válasszanak jól szakembert, hogyan válasszák ki azt a szakembert, aki jól dolgozik és tisztességesen is végzi el a munkát. A szakember azt tanácsolja, hogy csak valós referenciákkal rendelkező szakembert bízzunk meg, aki már bizonyított a múltban! Csak akkor adjunk megrendelést, ha ismerjük a szakembert, láttuk már a munkáját és a munkája alapján megbízhatónak ítéljük. Legalább ilyen fontos az is, hogy a megrendelők időben kezdjenek szakembert keresni, hiszen mint a kutatásból is láthattuk, több hónapos várakozással lehet számítani.

A kóklerek elleni harc másik oldala, hogy a jó szakemberek megismerhetők, megtalálhatók legyenek, vagyis mutassák meg magukat. Ezt a már létrejött szakemberajánló rendszer segíti. Ugyanakkor a jó szakembereket is meg kell tanítani például arra, hogy ne vállalják túl magukat, ezzel elkerülhető, hogy esetleg ne tudjanak megfelelően teljesíteni, hiszen az ugyancsak csalódást és anyagi veszteséget okoz a megrendelőnek. 

Mindez azonban nem egyszeri kampány, hanem hosszú, legalább 4-5 éves program, ami után láthatjuk majd az eredményeket.

További kérdésekre válaszolva Markovich Béla elmondta, hogy az Ukrajnából érkező menekültek, ha munkát vállalnak is Magyarországon, elsősorban nem az építőiparnak jelentenek majd segítséget, hiszen a munkaképes férfiak nem hagyhatják el a háború sújtotta országot.

Ami a háború hatását illeti, megemlítette, hogy a beruházások mennyisége már most csökken, és valószínűleg tovább fog csökkenni, már most látható például, hogy egyes burkolóbrigádok kivitelezési munkát keresnek. Az építési költségekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a bérek már nem fognak sokat emelkedni, az anyagárak viszont még jelentősen tartanak fölfelé, ha nem is annyira, mint az elmúlt évben. Átlagosan 10-12 százalékos emelkedéssel lehet számítani, ami természetesen szegmensekként változó lehet. Ráadásul építőanyaghiány is mutatkozik, a cement és a homok beszerzése már most is nehézséget jelent.

### 

A kutatás módszertana

Nemre, településtípusra és régióra reprezentatív országos kutatás. Célja, megismerni a szakemberhiány mértékét Magyarországon. Az adatfelvétel önkitöltős online kérdőívvel, 2022. februárjában történt. Elemszám: 3380 fő. A kutatás szakemberhiányként azt definiálta, hogy aki az elmúlt egy évben keresett szakembert, mennyi időt várt a megkeresésétől a munka elkezdéséig.

Megjelent: 701 alkalommal Utoljára frissítve: 2022. március 31., csütörtök 14:01