Szigorodtak a szigetelési szabályok

Január 1-jétől az eddigieknél sokkal szigorúbb előírások szerint kell szigetelni a közpénzből épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket.

2015-től az uniós vagy központi költségvetési forrásból megvalósuló fejlesztésekre érvénybe lépnek az új, úgynevezett költségoptimalizált szintet jelentő épületenergetikai előírások. Ezek mintegy 40%-kal szigorúbb követelményt jelentenek az eddigiekhez képest.

Változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határérték, az úgynevezett „U érték”. A szigorodó szabályozás az új építésű vagy felújított épületek hőveszteségét hivatott a korábbiakhoz képest 47% százalékkal csökkenteni a falakon, 32% százalékkal a lapostetőkön és 40% százalékkal a padlókon.

Az „U érték”, azaz a hőátbocsátási tényező azt a hőmennyiséget határozza meg, amely a szerkezet 1 négyzetméteres felületén 1 másodperc alatt akkor áramlik át, amikor a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség 1 fok.
Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb az épület hőszigetelő képessége.

A Knauf Insulation elemzései szerint egy átlagos magyar épület fűtésére fordított hőmennyiség 20–35%-a a falakon, 15–20%-a a tetőn, 10–25%-a a nyílászárókon át, 10–15%-a pedig a födémen és a padlón keresztül vész el, mert az épületszerkezeti elemek hőátbocsátására vonatkozó szabályozás hazánkban eddig túlságosan megengedő volt.

A 4,2 milliós magyarországi épületállomány körülbelül 70 százaléka felújításra szorul. Az új rendeletnek köszönhetően tehát minden beruházás az eddigieknél jóval komolyabb energia-megtakarítást eredményez majd, de ez magasabb beruházási költséggel lesz elérhető.

Az új követelményeknek megfelelően felújított épületek fűtési célú energiafogyasztása így 25-30%-kal kevesebb lesz. Ha felújításról beszélünk, a szigetelésből legalább 5 cm-rel vastagabb kell, mint eddig, ablakokból pedig legalább háromrétegű üvegezéssel ellátottat kell beépíteni.

A módosított jogszabály homlokzati falak esetében az eddigi 0,45 helyett 0,24-es, azaz 47%-kal szigorúbb; a lapostetők esetében 0,25 helyett 0,17-es, vagyis 32%-kal kisebb, míg a talajon fekvő padlóknál az eddigi 0,5 helyett 0,3 W/m2K, azaz 40%-kal kisebb hőátbocsátási tényező elérését teszi kötelezővé.

Az épületek energetikai jellemzőit meghatározó rendelet teljes szövege ITT olvasható.

Ősztől csak energiatakarékos kazán

2015. szeptember 26. után már csak meghatározott hatásfokot elérő kazánok, vízmelegítők és melegvíz-tároló tartályok hozhatók forgalomba az összes EU-s tagállamban. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a ma általánosan elterjedt gázkazánok helyett már csak a modernebb kondenzációs kazánként építhetők majd be. Ezek drágábbak, ám jóval energiatakarékosabbak, áruk 5-6 év alatt megtérül.
A változás 2,6 millió háztartást érinthet. Mivel a ma működő kazánok többsége hagyományos és életkoruk 18-22 év között van, lecserélésük várhatóan 25-35%-os hatékonyság-növekedést hozhat.

Forrás: greenfo.hu, hazforum.hu