Az Európai Fejlesztési Bank (EIB) nevével csak elvétve találkoznak a hazai banki finanszírozást igénylők, közvetve mégis hatalmas szerepe van a tagországok fejlesztési projektjeiben. Az európai hitelintézet 1958 óta finanszíroz európai uniós projekteket. Alain Nadeau, az EIB budapesti vezetője a konferencián elmondta: az EIB kiemelt feladata, hogy megfelelő pénzeszközöket biztosítson az EU szakpolitikai céljait szolgáló fejlesztésekhez, azaz a jobb oktatást, egészségügyet, fejlettebb mobilitást, tisztább vizeket, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését szolgáló projektekhez.
Az EU által nyújtott támogatások önmagukban nem elegendők a kitűzött célok megvalósítására, ezért szükség van olyan rugalmas, gyorsan mobilizálható pénzeszközökre is, amelyek felgyorsítják a fejlesztéseket. Az EIB ehhez tavaly Európában 70 milliárd eurónyi hitelt biztosított.
Magyarországon a hiteligényektől függően évente 700-1800 millió euró fejlesztési hitelt helyez ki a bank. A hitelek jellemzően kereskedelmi banki közvetítőkön keresztül jutnak el a felhasználókhoz, de nagyobb 7-15 millió euró méretű projektek esetében közvetlenül is hitelez az EIB.
Az EU egyik legfontosabb célkitűzése, az épületszektor energetikai korszerűsítése, amelyet az EIB célzottan kidolgozott pénzügyi csomagokkal kíván segíteni. Az épületek megújításának része mind a külső elemek – szigetelés, nyílászárók -, mind a belső rendszer – fűtő-hűtő rendszerek, szellőzés, meleg víz, világítás, biztonság, helyi megújulóenergia-előállítás - korszerűsítése.
A bank azonban nem egyszerű kölcsönnel kívánja segíteni a hitelfelvevőket, hanem technikai segítséget és a kockázatok megosztását is nyújtja.
Mindezek mellett, legyen bármilyen hatékony is a EIB finanszírozási mechanizmusa, világos, hogy a közösségi források nem elegendően a munka elvégzésére. Ezért a bank célja minél több magán beruházási forrás bevonása az energiahatékonysági projektekbe.
A nemrégiben indult, Csehországban és Horvátországban működő PF4EE program olyan pénzalap, amelyet kereskedelmi bankokon keresztül igényelhetnek kisvállalkozások, lakásszövetkezetek, és fordíthatják energiahatékonyság növelésére. Az ELENA program pedig a közintézmények fejlesztésére fordítható, hasonló konstrukcióban.
A résztvevők megismerhettek néhány EIB finanszírozással megvalósult projektet, például a Franciaországban, Picardie régióban futó támogatott felújítási hitelt, amelyben a fő közvetítő partner az ADEME, és amellyel a beruházók 50-75%-os energiamegtakarítást eredményező felújításokat végezhettek. A spanyolországi Navarrában EIB hitelből készült el egy passzív ház minősítésű, 500 lakásos szociális bérlakásprojekt.
Lakossági kamattámogatott hitel, finanszírozási kihívások
Idehaza a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kiemelt szerepet tölt be az uniós források kihelyezésében. Szabó Sándor a bank értékesítési és üfgyfélkapcsolati igazgatója a lakossági energetikai korszerűsítésre fordítható kamatmentes hitelről tartott ismertetőt. A 115 Mrd forintos keret visszatérítendő, de kamatmentes és hosszú lejáratú hitel formájában használható fel lakóépületek energetikai korszerűsítésére: hőszigetelésre, ablakcserére, fűtéskorszerűsítésre, napenergia-hasznosításra stb.
Eddig a hőszigetelés és az ablakcsere a legnépszerűbb, a beruházók 45%-a erre kért hitelt, a kihelyezett források 29%-a megújuló energiára, 20%-a fűtéskorszerűsítésre ment.
A szakember elmondása szerit az Európai Unió pénzügyi támogatását tartalmazó a programból 24 ezer lakás újulhat meg, az energiamegtakarításon keresztül pedig a hazai lakosság is hozzájárul az ország szén-dioxid-kibocsátás csökkentési vállalásaihoz. A lakosság bevonása pedig elengedhetetlen, a megszólításuk, ösztönzésük az MFB részéről a megszokottól eltérő kommunikációs stratégiát igényel. A kihívások közt szerepel az is, hogy nagy számú ügyfélre oszlik meg a támogatás, a háztartások önereje alacsony, és az építőipari bizonytalanságok (határidőcsúszás, szakember és alapanyaghiány, emelkedő árak) is nehezítik a projektek megvalósítását.
Az előadó hangsúlyozta, hogy a tapasztalatok és a szakmai vélemények figyelembe vételével folyamatosan dolgoznak a hitelfelvétel könnyítésén. Erre példa, hogy míg korábban kisebb összegre is biztosítékot kértek a bankok, ezt ma már csak 5 millió forint feletti összegnél kérik.
A lakosság elérését szolgálja az 672 MFB pontból és 8 kereskedelmi bankból álló országos hálózat, ahol a hiteligénylők hozzájuthatnak a forráshoz.
Forrás: MEHI / igylakunk.hu
