Igylakunk.hu: Ismert, hogy a magyarországi családi házak többsége energiahatékonysági felújításra szorul. Ehhez képest mekkora az érdeklődést tapasztalsz a júliustól elérhető otthonfelújítási támogatásra?

Gulyás István: Az érdeklődés a kezdeti fellángolás után erősen visszaesett. Nagyon kevés olyan ügyféllel találkozom, aki bele akar vágni.

Úgy látom, hogy kétféle érdeklődői kör van. Ez egyik, amelyiknek igazából megvan a pénze a felújításra, de ha már lehet támogatáshoz jutni, egy kedvező hitelt felvenni, akkor miért ne venné fel. Ezeknek az embereknek a többsége azonban, megismerve a pályázati kritériumokat, úgy látja, hogy nem éri meg az egész bonyolult hercehurcát végigcsinálni. Ez érthető is, mert szakemberként egy tisztességes végeredményt hozó projektelőkészítésbe most annyi időt kell beletenni, amennyit valójában senki sem fizet meg.

Persze sokan egyáltalán nem is akarnak hitelt felvenni (a mostani a konstrukcióban kötelező a hitelfelvétel a támogatás mellé), inkább kisebb felújítást végeznének csak el.

Az ügyfelek másik csoportja, amelyiknek nincsen pénze, nekik agyon kellene ez a támogatás és a hitel, és nagyrészük teljesítené is talán az összes feltételt. Ám nekik legfeljebb annyi pénzük van, hogy a szükséges egymillió forintos önerőt lerakják, több nincsen.

Itt a probléma az, hogy normál esetben egy homlokzati hőszigetelés nem csak a homlokzat szigeteléséből áll, hanem egy sor járulékos költség is felmerül. Ez minden épületnél teljesen egyedi. Például egy omladozó falú háznál először ki kell javítani a vakolatot, mielőtt feltesszük a szigetelést. Ugyanígy egy ablakcserénél is szükséges lehet felületjavítás. Vagy csatornacsere, az ereszdeszka javítása. Ezeket a hőszigetelés kapcsán feltétlenül elvégzendő, tekintélyen plusz kiadást jelentő javításokat a pályázat nem, vagy csak részben támogatja.

Akinek amúgy van pénze, az azt mondja, hogy jó, kifizeti a különbözetet. De az említett második csoportban lévő tulajdonosok nem tudják ezt megtenni. Ez azt jelenti, hogy vagy nem pályáznak, vagy belemennek a minőségi engedményekbe. A tisztességes kivitelező pedig nem vállalja el úgy a munkát, hogy rossz minőségű legyen, esetleg félbe kelljen hagynia forráshiány miatt.

Emiatt vállalkozó kivitelezőkből sincs elég. Az egyik nagy építőanyag-kereskedő cég elindított egy kivitelező-toborzó programot. Viszont, ha az építőanyag-kereskedő maximálja az árrését a hőszigetelő rendszerre, ami a pályázatban elszámolható, akkor maradék összegre kell keresnie kivitelezőt. Ez a pénz azonban nem elég arra, hogy a munkák megvalósuljanak, mert felelősségteljes szakember erre nem vállalkozik. A munkaínség miatt azonban biztosan lesz, aki elvállalja a munkát – nem biztos, hogy megfelelő minőségben.

Hátráltatja a helyzetet az is, hogy a felelősséget a bankokra terhelték, ők írják alá a szerződést. A bank azt vizsgálja, hogy visszakapja-e a hitelt, amit a tulajdonosnak folyósít. Ráadásul az ügyintézők sem értik teljesen a pályázati rendszert, és az ügymenet bonyolultsága miatt sem kapkodnak a pályázatokért, nincs munkahelyi motiváció sem.

Nagyon lényeges pozitívuma ugyanakkor az otthonfelújítási programnak, hogy belekerült: szakmai előkészítés nélkül korszerűsítési projekt nem valósulhat meg. Bekerült az energiatanúsítási és a mérnök-tanácsadói kötelezettség, amiről már hosszú évek óta beszéltünk, és kiemeltük a fontosságát. Ugyanis minden épület más-más kiindulási tulajdonságokkal rendelkezik, és erre is figyelni kell.

Igylakunk.hu: Ez garanciát is jelenthet a minőségi felújításokra?

Gulyás István: Igen, a szakemberek többsége pontosan tudja, hogy hogyan tud segíteni. Ismeri a buktatókat, tudja, hogy 1-1 épület esetében mire kell figyelni. Ehhez már a gyártók és a szakmai szövetségek is sok termékrendszer támogatást adnak.

A Magyar Építőkémiai és Vakolat Szövetség készített egy homlokzati hőszigetelés irányelve dokumentációt, ami egyébként elérhető a weboldalukon. (pontos cím: Műszaki Irányelv kivitelezők részére BEVONATRÉTEGGEL ELLÁTOTT, TÖBBRÉTEGŰ, RAGASZTOTT TÁBLÁS HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZEREK (ETICS-THR) KIVITELEZÉSE) Ebben pontosan le van írva, hogy műszakilag mit hogyan kell csinálni. Szerintem ez része kellene, hogy legyen a támogatási kiírásban a műszaki tartalomnak, hogy a kivitelezőknek kötelező legyen ennek megfelelni.

Ennek hiányában vagy nem fognak megszületni felújítások, vagy legalább is a fele rossz lesz, mert a spórolás miatt, kicsi költségvetésnél nem fogják betartani a szükséges alapelveket. Újra előkerül „az így szoktuk” mondatok, ahelyett, hogy azért csináljuk így, mert így kell, ez a jó.

Például a padlásfödémekkel kapcsolatos szigetelési módosításnak örülök, mert a szakmaiság végre megjelent benne, és ez hosszú távon jó házfelújításokat eredményezhet, de, bízom benne, hogy nem csak a részleges, hanem a komplex (homlokzati hőszigetelés, nyílászáró csere, tetőszigetelések, fűtéskorszerűsítés, megújuló energia beépítése) energetikai felújítások kerülnek előtérbe a jövőben.

Igylakunk.hu: Mennyi családi ház újulhat meg a programban?

Gulyás István: Nagyon kevés, gyakorlatilag minimális ahhoz képest, hogy 1,4-1,5 millió házat kellene felújítani. Többektől olvastam, hogy kerüljenek be a 1991 után épült családi házak is. Valóban, azok között is van sok rossz épület, de ténylegesen a korábbi házak azok, amelyek nagyon rossz állapotban vannak.

Jó, hogy van otthonfelújítási program, padlásfödém-szigetelési program, polisztirol-program, de ezek nem olyan mértékűek, hogy releváns energiamegtakarítási volument hozzanak. Az előző otthonfelújítási programban (3+3 millió azon része, ami energiahatékonyságra lett költve) közel 140 ezer családi ház újult meg valamilyen mértékben energetikailag. Az az elmúlt évtizedek legnagyobb energetikai programja volt, mert ekkora mennyiségben nem valósultak meg energetikai korszerűsítések. Az persze hiba volt, hogy azt nem kötötték semmiféle energetikai elváráshoz.

Egyébként, aki teheti, tökéletesen jól járhat azzal is, ha jó ügyfélként egy jól előkészített felújítási programmal begyegy a bankjába és hitelt kér a korszerűsítésre. Ha a kamatok tényleg lejjebb mennek, akkor, ha egy rossz házból hitel segítségével csinál felújítást, aminek leszegy komoly megtakarítási volumene, akkor abból fedezni tudja a hiteltörlesztését.

Egy kereskedelmi bank tudna jó programot csinálni erre, akár úgy, hogy önrésznek elfogadná a HEM-eket (Hitelesített Energiamegtakarítás). Az energiatanúsítványokon rajta van, hogy egy adott korszerűsítés mennyi energiamegtakarítást jelent, és ennek forgalmi értéke van.

Pedig óriási potenciál van a lakóépületek korszerűsítésében, mind a hazai energiafelhasználás, a lakossági és országos energiaköltségek csökkentését tekintve, mind az építőipar számára kínálkozó megbízásokat, az építőanyag-gyártóknak szóló megrendeléseket tekintve. Ha a teljes magyar építőipar teljes kapacitással csak családi házakat újítana fel, az is legalább 40 évig kitartana. Ezt ki kellene használni. A mostani program 20 ezer felújítása lehetne egy minta, ha a program minden elemében jó lenne.