Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Nagy Márton: "Új állami lakáspolitika szükséges"

2022.10.11. Írta:

Új állami lakáspolitikára van szükség – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) mai konferenciáján. Az eseményen Lázár János építési és beruházási miniszter ismertette a 2023. január 1-én életbe lépő új építési és beruházási kerettörvényt.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke bevezetőjében elmondta, hogy az építőipar az elmúlt 10 évben felfelé húzta a GDP-t, és még ez az év is jó év lesz, hiszen 4-5 százalékos lehet az ágazat növekedése. A következő két évben azonban szűk esztendők jönnek: csökkenni fog a fizetőképes kereslet, kevesebb lesz a megrendelés, csökkenni fog a munkavállalói létszám, romlani fog a jövedelmezőség, ugyanakkor emelkedhet a lánctartozások száma. Az ez idő alatt elmaradó kereslet 2025-ben jelentkezhet. Úgy vélte, hogy ezt a két évet felkészülésre kell fordítani: szakemberképzésre, a jó partnerek megtartására, az állami és magánberuházások előkészítésének folytatására.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte, hogy az építőipar az emelkedő energia-, munkabér- és alapanyagköltségek, a dráguló finanszírozás, valamint az elhalasztott állami beruházások és a mérséklődő lakossági kereslet hármas szorításában van.  Az építőipar minden szegmensét költségsokk sújtja, míg az infláció 20 százalékos, az építőipar költségei 30 százalékkal emelkedtek.

Mint mondta, a Kormány most azon dolgozik, hogy az ország elkerülje a recessziót. Hozzátette, hogy nem az állami beruházások fogják húzni az építőipart, de a lakossági építéseknél is látni már a lassulást, és ez várható az ipari beruházásoknál is.

Évi 25-30 ezer lakásépítés

A lakáspiacról szólva elmondta, hogy a létesítendő lakások számának csökkenése a lakásépítések lassulását jelzi előre, és a lakástranzakciók száma is a korábbi évek átlaga alatt van. A finanszírozásról elmondta, hogy már kétszámjegyűek a nem támogatott lakáshitelek kamatai, és ilyen feltételekkel senki nem vesz fel hitelt. "Ez a kamatszint megállítja az építőipart, és kiszárítja a hitelpiacot" – figyelmeztetett.

"Fájdalmasan kevés lakás épül Magyarországon" - mondta Nagy Márton, utalva arra, hogy a hazai lakásállomány megújulási aránya – a 2020. év kivételével – hosszú évek óta elmarad az EU átlagától.

Mint mondta a Kormány annak örülne a leginkább, ha évente legalább 20 ezer új lakás épülne, ez azonban egyelőre nem fog sikerülni. Az idei évre 17 ezer, 2023-ra 10 ezer körüli, 2024-re pedig 10 ezer alatti új lakás építésével számolnak.

"Új lakáspolitikára van szükség" – jelentette ki Nagy Márton. A következő két évben nem csökkenhetnek a lakásépítések 5-10 ezer alá, de ahhoz, hogy 2030-ra elérjük az EU átlagos megújulási arányát, évente 25-30 ezer új lakásépítés szükséges – jelentette ki.

Kiemelte: a lakáspolitika a jövőben is a családpolitikai célkitűzéseken alapszik majd, de kiemelten kapcsolódik majd a területfejlesztéshez és az energiapolitikához is. A családpolitika továbbra is gazdaságstratégiai cél, a vidékfejlesztés pedig szükséges a vidék népességmegtartó erejének erősítéséhez. Így például a pedagógusok és az orvosok életpályamodelljét össze lehetne kötni a helyben tartásukat támogató lakásprogrammal. Az energiapolitika kiemelt szerepet kap: 2030-ra 20%-os megtakarítást kell elérni a hazai lakóépület-állomány energiafelhasználásában.

Vélhetően a támogatási rendszert is megújítják majd, hiszen a miniszter arról is beszélt, hogy a jelenlegi támogatások nem követték a megnövekedett árakat, így egyre kisebb segítséget jelentenek a családoknak. A babaváró támogatás is említett, amely, szerinte betöltötte a szerepét, aki fel akarta venni, az már felvette. 

Beszélt arról is, hogy fokozottabbak foglalkoznak az építőanyagiparral. A költségnövekedés jelentős részéért az anyagárak emelkedése okozta, amelyért ugyanakkor nagymértékben az energiaárrobbanás a felelős. Mint mondta, ezek a szektorok 50 százalékos energiaintenzitással nem tudnak termelni, bizonyos ágazatok emiatt le is állhatnak, ami építőanyaghiányt is okozhat.

Lázár János építési és beruházási miniszter arról beszélt, hogy elérkezett az építők ideje. Mint mondta, építésre minden stratégiailag fontos projektben szükség van, ezért itt is új szabályokat kell teremteni: ezeket az új szabályokat foglalja magában az új építési és beruházási kerettörvény.

Patrióta szabályozásnak nevezte az új törvényt, amely védi a hazai szereplőket a tőkeerős külföldi versenytársaktól. A cél, hogy itthon magyarok, magyar tudás szerint, magyar alapanyagból építsenek.  

Létrehoznak egy állami beruházási érdekegyeztető tanácsot, amely az szakmai szereplőinek javaslatai alapján alakítja majd ki a szakmára vonatkozó játékszabályokat.

A részletszabályok közül kiemelte, hogy bevezetik a kötelező tervpályázati rendszert, állami beruházás nem valósulhat meg a jövőben az üzemeltető bevonása nélkül, kötelező lesz a BIM-ben való tervezés, egy közbeszerzés csak akkor lesz érvényes, ha legalább két érvényes ajánlat van, a közbeszerzésekről tárgyalásos eljárás során döntenek., növelik a műszaki ellenőrzés szerepét és felelősségét, új minősítési rendszer

A kerettörvényt még az idén elfogadják, és 2023. január 1-től hatályba is lép majd.

A következőkben hozzáfognak az építési és építészeti szabályozások felülvizsgálatához. A Kormány célja, hogy a jövőben ne épülhessenek Magyarországon nem energiahatékony épületek.

 

Megjelent: 460 alkalommal Utoljára frissítve: 2022. november 03., csütörtök 13:23

Blog archivum