Az összesen több mint 400 milliárd forint – kibővítve további hazai forrásokkal - akár évi 40-50 ezer lakás energetikai célú fejlesztését is szolgálhatja 2020-ig, jelentősen csökkenő lakossági rezsiköltségek, több tízmilliárdos költségvetési többlet, versenyképesebb vállalkozások, megújuló középületek, csökkenő energiaimport mellett. Az Energiahatékonyságot Magyarországnak! című javaslatcsomag működő energiahatékonysági programokat és alternatívákat mutat be – vitaindító céllal – az év tavaszától elérhető uniós források bevonására két szakmai szervezet, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI) és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (Hungary Green Building Council, HuGBC) összeállításában.

Mennyi pénz lesz energiahatékonyságra?

A 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó operatív programok (elsősorban a KEHOP, a GINOP, a TOP és a VEKOP) mintegy 450 milliárd forintot szánnak energiahatékonysági tárgyú beruházásokra, szemben a 2013-2017-as időszak 236 milliárdjával. A 2020-ig hátralevő hat évben ez évi 75 milliárd forintot jelent. A források fele lakossági beruházások támogatására jut, ami jelentős változás, hiszen a 2007-2013-as időszakban ezt egyáltalán nem támogatták. A fennmaradó források 17%-át a vállalati energiahatékonysági beruházások kapják, és 33%-át pedig a középületek. A teljes források közel 40%-a visszatérítendő támogatás, azaz hitelek formájában kell azt kihelyezni.

Mire lehet elég a mintegy 400 milliárd?

Évi 40-50 ezer lakás energiahatékony felújítására. Mintegy húszezer kis- és kétezer közepes vállalat, valamint kb. kétszáz nagyvállalat energiahatékonyságának javítására. A középületek mintegy tizede, 2400 épület felújítására is juthat forrás ebből.

Mit érdemes támogatni?

A lakosság számára elérhető források, illetve a visszatérítendő támogatások megjelenésével teljesen átrendeződik az állam mozgástere a támogatás-politikában. Az eddigi gyakorlat számos eleme kifogásolható: rendszertelen időközökben és kiszámíthatatlan feltételekkel érkeztek a források, nagyon kevés pályázónak jutott forrás, és a nyertesek sem a leginkább rászorulókból kerültek ki, hanem azokból, akik képesek megelőlegezni az utófinanszírozásos támogatásokat azok kifizetéséig. Emellett a támogatásokat elsősorban a társasházi- illetve panellakások számára biztosítják, holott a családi házak adják a lakásállomány 60%-át.

Ezért javasolják, hogy a jövő támogatási rendszere:

• minden lakástípusra egyaránt biztosítson pályázatokat, különösen az eddig mostohán kezelt, de a teljes állomány 60%-át kitevő családi ház-állományra;
• ösztönözze a nagyobb megtakarításokat elérő beruházásokat, illetve a több lakásra kiterjedő beruházásokat úgy, hogy több vissza nem térítendő forrást ad nekik;
• ne hozza hátrányba azokat, akik már a pályázatok megjelenése előtt elvégeztek egyes felújításokat;
• kiemelten támogassa a közérthető, felújítási javaslatokkal kiegészített energia-tanúsítványok készítését, és biztosítsunk ingyenes energia-tanácsadást;
• legyen egyszerűsített rendszer energiahatékony termékek vásárlásának támogatására;
• a pályázatok előre megadott menetrend szerint, tervezhetően, negyedévente jelenjenek meg, és egy adott határidőig beadott összes pályázatot hatékonyság szerint rangsorolják;
• az uniós visszatérítendő támogatásokat az uniós és egyéb hazai vissza nem térítendő támogatásokkal egységes eljárásban a pénzügyi közvetítőkön keresztül lehessen igényelni;
• a vissza nem térítendő támogatás összege standardizálva, négyzetméter-alapon kerüljön meghatározásra;
• hozzanak létre számlaalapú beruházás-finanszírozási modellt, ahol a fogyasztók az energiahatékonysági hiteleiket a havi energiaszámlával együtt törlesztik.

A középületeket érintő, valamint a vállalati energiahatékonysági beruházásokkal kapcsolatosan is számos javaslatot megfogalmaztak a szakmai szervezetek. Ezek ITT olvashatók.

Szükséges a pályázati rendszer átalakítása

A kormány maga is szükségesnek látja a korábbi pályázati rendszer átalakítását, ennek részletei egyelőre még nem láthatók. A szakmai szervezetek a leginkább azért tartják ezt lényesnek, hogy a megnövekedett pályázói létszámot kezelni lehessen, illetve azért, hogy biztosítsa a beruházások szabályos és visszaélés-mentes lebonyolítását. Ezért javasolják, hogy:
• Jöjjön létre Energiahatékonysági Alap, amely összefogja az energiahatékonyságra szánt különböző állami forrásokat (uniós visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás, ZBR, GZR, hitel, stb.) és szerződik a pénzügyi közvetítőkkel a célba juttatásukra.
• A támogatott beruházásokat csak energiatanúsítvány alapján, minősített kivitelezőkkel és előminősített, garanciás termékekkel, illetve független műszaki ellenőrrel lehessen elvégezni.
• Az ellenőrzési rendszer kövesse nyomon a támogatottak közműszámláit, statisztikai módszerekkel vizsgálva az eredményességet, illetve kiszűrve a szabálytalanságokat.
• Tervezzék meg a pályázati rendszer építőanyag-igényét, a pályázati rendszer segítse a jó minőségű hazai termékek térnyerését, a hazai építőanyag-ipar megerősödését.

A pénz nem minden

A mégoly jelentős támogatások mellett is szükség van kiegészítő, nem pénzügyi jellegű intézkedésekre. Főbb javaslatok:
• Alakítsák át úgy a termékdíj-rendszert, hogy az energiahatékony, illetve környezetbarát termékek jóval alacsonyabb díjat fizessenek, mint a környezetszennyező termékek.
• Az energiacímke legyen kötelező a lakáshirdetésekben.
• Mielőbb szülessen meg a közel-nulla épületenergetikai követelményszint részletes meghatározása, és hozzuk előre a már meglevő épületenergetikai standardok bevezetését.

Az Energiahatékonyságot Magyarországnak! letölthető >>> ITT.

Forrás: MEHI, greenfo.hu