MKpartners

Mi állíthatja meg az építőanyagok árának emelkedését?

2021.06.10. Írta:

Az építőanyagárak kerültek kereszttűzbe a Portfolio Építőipari konferenciáján. Az építőipari alapanyagok hiánya és árának emelkedése az egyik legfőbb téma mostanában, de az építőiparnak egyéb kihívásokkal is szembe kell néznie.

Nagy Márton, a Miniszterelnök gazdasági főtanácsadója előadásában elmondta, hogy az építőipari jelenlegi tartós visszaesésért a mélyépítés a felelős, de az épületek építésében a megkötött, új szerződések alapján még idén is visszaesés várható.

Mint elmondta, az épületek építésében a megkötött, új szerződések alapján visszaesés várható, csak az út-, autópálya-építések szerződésállománya emelkedik.

Nagy Márton a legnagyobb építőipari kihívások között említette a rozsdaövezeti áfát, a használatbavételi engedélyezés meggyorsítását, a plázaszabályozást, a régészeti kérdéseket és a műemlékvédelmet, valamint feladatot jelent az EU-ból érkező új szabályoknak (pl. tűzvédelem) való megfeleltetés is.

A problémákról szólva kiemelten beszélt az építőanyagárak növekedéséről. Úgy látják, hogy a 2017-18 óta történt áremelkedés Magyarországon nagyobb volt, mint máshol Európában, illetve a régóban. Statisztikáik szerint az építőanyagipar kevésbé ciklikus, mint az építőipar egyéb szegmensei.

Mint mondta, „egy sérült versenyszerkezet van, aminek helyreállítása megoldást jelenthet az áremelkedés problémájára.”

Az anyaggyártás szerkezetét bemutató diákból kiderült, hogy az építőanyag-iparban a két legjelentősebb szektor a teljes termelés közel 50 %-át adja: a fémszerkezet, - épületelem gyártás (30 %) és a beton-, gipsz, cementtermék gyártás (18 %).

Az építőanyag-ipari termékek külkereskedelmi forgalma Magyarország teljes áruexportjában és importjában mindössze 2-3 %-ot tesz ki.

Kirívó helyzet, hogy nem csak az import, hanem az export aránya is magas: a Magyarországon felhasznált építőanyagok 52 %-a volt hazai előállítású termék, tehát 48 %-ban külföldi előállítású, importált termékeket használunk. A legfőbb importanyagok: a műanyag, kerámia és agyag, a cement termékek és kőmegmunkálás területén.

Az építőanyag-ipari vállalatok (ipari) árbevételének 57 %-át adja a belföldi értékesítés, 43 %-a exportból származik.

A magyar tulajdonú vállalatok árbevétele a teljes építőanyag-ipari árbevétel 46 %-át adja, 54 %-ot a külföldi tulajdonú vállalatok árbevétele tesz ki. A külföldi tulajdonú vállalatoknál meghatározó (54 %) az árbevételben az exporttevékenység, a magyar tulajdonú vállalatoknál ez az arány csak 19 %.

A külföldi vállalatok dominánsak a beton- és cementgyártó, a fa gyártó, az üvegtermékeket gyártó, a porcelán és kerámiatermékeket gyártó szektorokban, miközben a magyar tulajdonú vállalatok részaránya a fémszerkezet gyártó és műanyag termékeket gyártó szektorban számottevő.

Azokban a szektorokban, ahol a magyar tulajdoni részarány jelentős, ott szétaprózódott a piac, a külföldi tulajdonú vállalatok nagyvállalatok, és jelentősen fejlettebbek is. Ha aláganként a top10 vállalatot vizsgáljuk, alacsony a magyar tulajdonú vállalatok aránya.

Nagy Márton szerint az árazási erőt a külföldi cégek kihasználják, ami nem tesz jót a hazai alapanyagiparnak.  Az erőfölénnyel visszaélő, tisztességtelen profitot realizáló nagy szereplők miatt harcot hirdetett a külföldi építőanyaggyártók ellen.

Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója ezzel összefüggésben arról beszélt, hogy vannak olyan monopolhelyzetben lévő gyártók, akik csak a tapasztalt keresletnövekedés miatt emeltek árakat, egyes esetekben 100 %-kal is. Különösen ott nem tartja tisztességesnek az áremelést, ahol már leszerződött tételekről van szó. Van indokolt emelés (pl. alapanyagárak növekedése miatt), de több esetben ezek nem indokolt emelések voltak.

A kivitelezésben szerinte a díjak már utolérték Nyugat-Európát, ezzel együtt a munkadíjak csak 30-40%-kal nőttek. Úgy látja, hogy kivitelező vállalkozások nem hatékonyak, nem jól szervezettek – ebben sokat kellene még javulni.

Az anyaggyártók legnagyobb ellenségea kiszámíthatatlanság

Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozata és a Masterplast Nyrt. elnöke a korábban elhangzottakkal ellentétben úgy látja, hogy az anyaggyártás igenis nagymértékben érintett a válságban, a visszaesés esetenként 50% volt.

Mint mondta, a drasztikus építőanyagáremelés oka a drasztikus alapanyagáremelés, plusz a globális alapanyaghiány.

A Covid utáni nagy kereslet-kínálati felborulás volt tapasztalható, és most hirtelen indult minden újra, ami most megemelte az alapanyagárakat, amelyekből sok terméknél komoly hiányok vannak világszerte. Ezek miatt a legdurvább áremelkedések bekövetkeztek volna a hazai támogatások nélkül is.

Kiemelte, hogy az anyaggyártók legnagyobb ellensége a ciklikusság, a kiszámíthatatlanság.

Tibor Dávid üdvözölte, hogy most szó van az anyaggyártásról, a problémákról. Szerinte is erősíteni kell a hazai gyártást, és biztos benne, hogy a GVH vizsgálata feltárja majd a visszaéléseket, és egyben tisztázza a véleménye szerint többségében tisztességes szereplőket.

Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum építőanyag-nagykereskedelmi lánc vezérigazgatója egy panelbeszélgetésben elmondta, hogy az építőanyagok elérhetősége legalább olyan nagy gond, mint az áremelkedés. Ott, ahol az alapanyagok ára nő, ott nem lehet megúszni a késztermékek árának emelését. Ráadásul sok egyéb tényező is befolyásolja az árakat, például az euróárfolyam, az energiaárak stb. Ugyanakkor úgy látja, hogy az acél, illetve műanyag termékek áremelkedésre júliusra megállhat. A piac, tehát, stabilizálódhat, igaz a korábbinál magasabb áron.

Megjelent: 955 alkalommal Utoljára frissítve: 2021. június 23., szerda 01:35

Blog archivum