Még mindig lakásfenntartásra költünk a legtöbbet, de jönnek az EU-s korszerűsítési támogatások

A rezsicsökkentés ellenére a korábbiaknál is többet költünk lakásfenntartásra és háztartási energiára, ez a legnagyobb tétel a magyar háztartások havi kiadásai közül. Ennek mérséklésére a valódi megoldás az energiahatékonyság javítása, amelyre a jelentős EU-s források érkeznek Magyarországra a közeljövőben.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, október 30-i közlése szerint a rezsiköltségek mérséklésének köszönhetően 2,3%-kal csökkent a lakásfenntartás és háztartási energia összkiadáson belüli aránya. A rezsicsökkentés következtében a lakásfenntartás és háztartási energia fogyasztói ára csökkent a legnagyobb mértékben (9,3%-kal), folyó áron pedig 5,1%-kal estek vissza a háztartások ilyen jellegű kiadásai, miközben az elektromos energia-, gáz- és egyéb tüzelőanyag-kiadások 11,2%-kal csökkentek. Összességében azonban a lakásfenntartási és háztartási energiafogyasztás 4,7%-kal nőtt a vizsgált időszak alatt, ezen belül az elektromos energiára, gázra és egyéb tüzelőanyagokra fordított kiadások összehasonlító árakon gyakorlatilag nem változtak, míg reálértéken a lakáskarbantartás és -javítási költségek 41,2, a vízellátási és egyéb lakásszolgáltatási kiadások 9,8%-kal nőttek.

house-heat-loss

A lakóépületek (és középületek) energetikai korszerűsítése nem odázható tovább, hiszen az összes energiafogyasztás 40 százaléka és az üvegházhatású gázok kibocsátásának túlnyomó része az épületekből származik. Tudjuk azt is, hogy a hazai épületállomány 70 százaléka, mintegy 4,3 millió lakás energetikailag elavult és felújításra szorul.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet múlt heti konferenciáján az energiahatékonyság javítására Magyarország rendelkezésére álló EU-s forrásokról kaptunk friss információkat.

A Környezi és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében a lakóépületek és a középületek energiahatékonyságának növelésére, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatására is jelentős források nyílnak meg. Az épületek megújuló energiaforrások alkalmazásával kombinált energiahatékonysági korszerűsítésére közel 200 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

A támogatható lakóépületek típusáról, valamint a lakosság vissza nem térítendő támogatásáról még folynak az egyeztetések az Európai Bizottsággal, de annyit már lehet tudni, hogy közvetítő szervezeteken keresztül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásaiból visszatérítendő lakossági támogatás is elérhető lesz majd ezeknek a programoknak a finanszírozására.

Itt olyan tevékenységeket támogatnak majd, mint az épületek hőtechnikai adottságainak javítása és a hőveszteség csökkentése; a fűtési, hűtési, használati melegvíz- és világítási rendszerek korszerűsítése; megújuló energiaforrások alkalmazása (napelemek, napkollektorok telepítése, biomassza, geotermikus energia hasznosítása, hőszivattyú alkalmazása); előkészítési tevékenységek (műszaki és tervezési dokumentációk, épületenergetikai audit, engedélyeztetés stb.).

A KEHOP jelenlegi szövegezésében nem szerepel az a lehetőség, hogy a gazdaságosan fel nem újítható lakóépületek energetikailag korszerű, helyettesítő építését is támogatnák. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselője a TLE kérdésére elmondta, hogy ha ez így marad is, a pályázati kiírásokban még elképzelhető, hogy szerepelni fog ez a lehetőség.

Az már most is biztos, hogy a lakosság közvetlenül nem pályázhat majd ezekre a forrásokra, hanem valamilyen közvetítő intézmény pályázatain keresztül kaphatnak majd támogatást a háztartások.

A pályázatoknál a minimum követelmények (költséghatékonyság, költségoptimum szint, energetikai minőségtanúsítvány, levegőminőség-védelem, technológiasemleges megközelítés) teljesítése után előnyt élveznek majd azok a fejlesztések, amelyek bizonyítottan meghaladják a költségoptimum szintet, illetve egységnyi költségből a legnagyobb energiamegtakarítást érik el a végső energiafogyasztáson belül, valamint a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátást érik el.

Szeptemberben kiírt az NFM lakossági pályázatokat enegiatakarékos kazánok, illetve homlokzati nyílászáról cseréjére, de az összesen 2,1 milliárd forintnyi támogatás még keveseknek hozza el a valódi rezsicsökkentést. 2015-re várható a lakosságot érintő további pályázatok kiírása.

Az önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának és a megújuló energia részarányának növelésére a Területi Operatív Program (TOP) biztosít majd forrásokat. Ezeket az önkormányzatok épületszigetelésre, épületenergetikai rendszerek korszerűsítésére és a megújuló energiaforrások, helyi erőművek telepítésére használhatják majd fel a várhatóan 2015-ben megnyíló pályázatokon keresztül.