Az Európai Unió 3%-os mélyfelújítási rátát vár el a mostani 1%-nál kisebb arányhoz képest, ami évi 120-130.000 lakást jelent Magyarországon, de ehhez számos tényező szükséges: egyszerű és kiszámítható felújítási programok, elegendő szakember, innovatív magánfinanszírozási megoldások, az energetikai tanúsítványok hozzáférhető adatbázisa, a lakók meggyőzése a megtérülésen túl és az energiaszegénység kezelése. Mindeközben jövő évtől már nem támogatható EU-s forrásból a régi gázkazánok cseréje. A kihívásokról és megoldásokról szólt a REDay 2024 konferencia.
A múlt héten rendezték Magyarország első, kimondottan az épületfelújításokra fókuszáló konferenciáját, a Renovate Europe Dayt + Hazai Felújtás Napját. Lantos Csaba, energiaügyi miniszter fővédnökségével és az Európai Uniós elnökség hivatalos partnerrendezvényeként megvalósult konferenciát a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és nemzetközi ernyőszervezete, a Renovate Europe Campaign (REC) szervezte.
A több, mint 200 fő részvételével zajló eseményt Adrian Joyce, a REC igazgatója azzal nyitotta meg, hogy az Európai Unió célja a 2030-ra elérni az évi 3%-os mélyfelújítási arányt a jelenlegi 1 % alatti szintről. A délelőtti szekció közönségét Ditte Juul-Jorgensen, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatója videóüzenetben biztosította arról, hogy az Európai Bizottság elkötelezett az épületek kibocsátásmentessé tétele mellett 2050-ig, aminek eléréséhez az Unió többféle forrásból biztosít támogatást a tagállamok számára.
Tatiana Bosteels, az Európai Befektetési Bank (EIB) vezető közgazdásza az épületfelújítások finanszírozási igényéről beszélt: 2030-ra 150 milliárd eurót kellene épületfelújításokra költeni, amelynek 70%-át magánfinanszírozási forrásból szükséges előteremteni.
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetéseken elhangzott, hogy a szakképzett munkaerő hiányának orvoslására az Energiaügyi Minisztérium Magyarországon átképzési programot kíván indítani és jó gyakorlatként mutatták be az Otthonfelújítási Program maximalizált árait. Az ipari szereplők az állami programok kiszámíthatóságának fontosságát hangsúlyozták, mert az építőipari inflációt okozó keresleti csúcsokat ezzel lehetne keretek között tartani. Szó esett az eddig napelem telepítésre használt kamatmentes hitelprogram kiterjesztéséről az energiahatékony beruházásokra, és az energetikai tanúsítványok adatainak elérhetővé tételéről, amely nagyban megkönnyítené a banki jelzálogportfóliók zöldülését
Jövőre már nem lesz támogatás gázkazán-cserére
A délutáni lakóépület-szekcióban a felvezető előadást Julien Tami, az Európai Bizottság energiahatékonysági szakpolitikusa tartotta az új Épületenergetikai Irányelvről (EPBD). Elmondta, hogy 2030-ig a nem lakóépületek 16%-át kell felújítani, míg a lakóépületeknél 2030-ra az épületek energiafogyasztásának 16%-kal kell csökkennie, amely eredmény 55%-át a legrosszabbul teljesítő épületeknél kell elérni. További kiemelt téma a fosszilis energiahordozókkal működő fűtő- és hűtőberendezések kivezetése, amelyek telepítését (pl. gázkazánok) 2025-től már nem lehet állami vagy uniós forrásból támogatni.
|
Horváth Áron, a MEHI ügyvezetője, a lakóépület-kerekasztal moderátora azzal vezette fel a témát, hogy az EU-s cél a 3%-os mélyfelújítási arány, ez most a tagországokban átlag 1%. Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity szakpolitikai szakértője ezt azzal egészítette ki, hogy Magyarországon a (bármilyen) felújítási ráta jelenleg még jóval 1% alatt van. Mivel hazánkban kimagaslóan nagy a lakástulajdonlási arány, ezért a lakásfelújítási feladatok zöme a lakosságra hárul. Kétségtelenül van lakásfelújítási szándék, de összességében alacsony a korszerűsítési hajlandóság, amelynek több oka van. Ezek közül Koritár Zsuzsanna a rezsicsökkentés hatásait emelte ki. Mint mondta, a magyar lakosságra jellemző, hogy igen árérzékeny, a döntéseit elsősorban az árak alapján hozza meg, és ha a viszonylag alacsony ráfordítással rendelkezésre áll az energia, akkor kevésbé foglalkozik az energiafogyasztás csökkentésével. Amióta a rezsicsökkentett lakossági energia árat bevezették, magasan nőtt a lakosság energiafogyasztása, és gyakorlatilag nem volt szempont, hogy megtakarítsanak és energeniahatékony felújításokat végezzenek. Amikor a rezsicsökkentés 2022-es módosítása megtörtént, láthatóan azonnal reagált a lakosság, és aki tehette, jelentős energiacsökkentési beruházást indított el. Egy másik fontos kérdés a kiszámíthatóság, a tervezhetőség. Teljesen önerőből kevesen tudják megengedni maguknak, hogy felújítást végezzenek, de némi rá segítéssel megtennék, de a hosszú távú programok hiánya bizonytalanságot teremt a piacon. Nagyon sok előnye lenne annak, ha elkezdenénk abban gondolkodni, hogy a 2050-es dekarbonizált épületállomány a végcél. Ez egy olyan stabil alap lenne, amire fel lehetne építeni a piaci kapacitásokat, a szakértelmet, a szükséges infrastruktúrát, ami segítené ezeket a felújításokat és a hozzájuk kapcsolódó programok kihasználását. Mindenki nyerne a hosszabb távú tervezhetőséggel, vagyis, ha nem kampányszerűen jelenének meg ezek a programok, támogatások – mondta a Habitat szakértője. Papp Roland, Nemzetgazdaság Minisztérium lakáspolitika fejlesztésért felelős főosztályvezetője megerősítette, hogy a kormányzat célja, hogy a teljes épületállomány min. 1%-a (40.000 épület) évente megújuljon, ami mélyfelújításokat és új építéseket is jelent (utóbbi idén 14-15 ezer lehet). A falusi csokban a használt lakásra felvett összeg felét felújításra kell költeni, és bár ott nincs energetikai elvárás, de a többség először szigetelésre, ablakcserére fordítja – ismertette a tapasztalatokat. Pásztor András Pál, a Fundamentuma-Lakáskassza Zrt. értéklánc operációs vezetője is kiemelte, hogy ügyfeleik között az egyik legnépszerűbb megtakarítási cél a felújítás. Az elmúlt években éves szinten több tízezer, összegében százmilliárdos nagyságrendű felújításhoz asszisztáltak valamilyen pénzügyi forrással. „Az ügyfeleink viselkedéséből azt látjuk, hogy a felújításra nagy igény van, de az energetikai beruházásoknál kicsit másképpen viselkednek az ügyfelek. Utóbbinál ugyanis elsősorban megtérülés alapon gondolkodnak. Egy esztétikai felújításnál nem szempont, hogy hogy fogja az megérni, az energetikai felújításoknál mindenki számol: ha megcsinálja ezt vagy azt a beruházást, mennyivel lesz alacsonyabb a rezsi” – magyarázta. Úgy vélte, hogy az korszerűsítés melletti érvrendszerbe azt is be kell építeni, hogy a felújítás hatására növekszik az ingatlan értéke. Ugyanakkor vidéken sok településen vannak nagyon rossz állapotú ingatlanok, és ezeket gyakran nem is éri meg felújítani a piaci értékhez viszonyítva. Itt különösen lényeges az állami támogatások szerepe. Tibor Dávid, az ÉVOSZ-HÉT elnöke és a Masterplast elnök-vezérigazgatója megerősítette, hogy az elmúlt 2,5 év erőteljes építőipari visszaesése után nagyon fontos lenne egyszerű, könnyen pályázható, gyorsan igénybe vehető programokat indítani, hogy az építőiparban ne kelljen kapacitásokat bezárni, megszüntetni. Éppen a felújítási programok azok, amelyek valóban gyorsan elindulhatnak, hiszen pár hónap előkészítés után, és hamar látszik az eredmény. Még nincs olyan messze az az időszak, amikor sem kivitelezőt, sem építőanyagot nem lehetett könnyen találni, és gyakorlatilag folyamatos inflációs áremelési spirálban volt az egész szektor. Most az a veszély fenyeget, hogy ha nem jön viszonylag gyorsan akár a felújítási, akár az újlakáspiacon felívelés, akkor ezek a kapacitásbezárások, szűkítések folytatódnak, és amikor majd elkezdene felpörögni a piac, a redukált kapacitások újból ellátási problémákat okozhatnak. A felújítások megvalósulásához, Tibor Dávid elsőként a piaci alapon is hozzáférhető 5%-os jelzáloghitel-kamatot sorolta. Jó lehetőségnek tartja a támogatott programokat, amennyiben azok könnyen hozzáférhetők és igényelhetők. Beszélt az energetikai kötelezettségi rendszer (EKR) keretén belül elszámolható hitelesített energiamegtakarítások (HEM) értékesítése révén kínálkozó lehetőségről is, amely lehetővé teszi például a házfödémek ingyenes szigetelését, vagy a Masterplast azon programját, amelyben féláron tudják adni a szigetelőlapokat azoknak, akik a megtakarításukat felajánlják a vállalat számára. |
Örüljünk az ingyenes padlásfödémszigetelésnek?
A finanszírozási szekció fókuszában a 2021-ben bevezetett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) volt, amelynek bevezető előadását Tibor Dávid tartotta, a kerekasztal résztvevők pedig Vedres Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal főosztályvezetője, Szalai Gyula, az MVM Energiahatékonysági Iroda vezetője, Czinege Zoltán, az Alfaped Kft. kutatásfejlesztési igazgatója és dr. Uzonyi Zoltán, az ista Magyarország Kft. ügyvezetője voltak, Pálffy Anikó, a MEHI szakmai vezetőjének moderálása mellett. A szereplők és közönség egyetértettek, hogy egyre több épületenergetikai beruházásnál kiegészítő finanszírozást jelenthet az EKR. A lakossági szektorban ez indította be az ingyenes padlásfödém szigetelést; de van már példa a homlokzati szigetelőlapra féláron; társasházi kedvezményes egyedi mérés, és költségmegosztás EKR finanszírozására is, de minden esetben komolyabb ellenőrzésre, jobb szabályozásra van szükség az anomáliák elkerülésére, megszűntetésére. Mindenki fontosnak tartotta a szemléletformálást, a fogyasztók tudatosítását, amit több ipari szereplő már felvállalt, de érdemes lenne együttműködni ezen a területen.
Egy példaértékű épület
A konferencia keretében a résztvevők Barta Márton, a Budapesti Corvinus Egyetem stratégiai vezetője és Flaisz Ágoston, a tervező Planet Energy Magyarország tulajdonos-ügyvezetője vezetésével épületbejáráson is részt vehettek az „Év Zöld Beruházása” díjjal kitüntetett, mélyfelújított, AA+ besorolású Gellért Campuson. A felújításokkal kapcsolatos jelenleg futó magyar projektek bemutatására hozták létre a project cornert, amely az egyetem folyosóin mutatta be az Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft. (ÉMI) három projektjét (EPBD.wise, RenoInvest, tunES), az Energiaklub két programját (SURF és EU-Peers) és a Reflex Környezetvédelmi Egyesület Renoverty projektjét.
