Beindultak a lakásépítések az első negyedévben

TLE-közlemény – Változó lakáspiaci körülmények közé érkezik meg az új kormány, amelynek lakáspolitikai céljai hangsúlyváltást vetítenek előre. Az eddigi tulajdonszerzési és -támogatási logika helyett a bérlakásépítés, a bérleti piac szabályozása, az energetikai felújítások és a lakhatási biztonság kerülhet a középpontba.

2026 I. negyedévében 2821 új lakás épült, 4,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építeni tervezett lakások száma 9291 volt, 64%-kal több, mint 2025 I. negyedévében – a KSH első negyedéves jelentése szerint.

Ez az korábbi évek kifejezetten gyenge lakásépítési számai után egyértelműen pozitív, ugyanakkor az egyik legfőbb kérdés, hogy ez a felfutás hoz-e valóban megfizethető új lakásokat a piacra. Elindultak az új társasház-építési projektek az Otthon Start Programhoz kapcsolódó kiemelt státuszú beruházások révén, és már a lakásátadások számában is látszik a fordulat.

Ebbe a lakáspiaci környezetbe érkezik meg az új kormány, amelynek várható lakáspolitikája – a korábban bemutatott program alapján – alapvető hangsúlyváltást jelent majd, hiszen a hitel- és tulajdonszerzés-központú logika helyett a bérlakásépítést, a szabályozottabb bérleti piacot, az energetikai felújításokat és a lakhatási biztonságot állítaná a középpontba. Érdeklődéssel várják a lakásügyi szereplők, hogy az elmúlt évtizedek széttagolt szereposztása helyett vállalja-e az új kormány, hogy kijelöl egy lakásügyekért felelős személyt vagy intézményt.

Az eddig megismert Wekerle Sándor Bérlakásépítési és Otthonfejlesztési Program alapján a TISZA lakáspolitikájának központi eleme a bérlakásépítés és a lakhatásbiztonság erősítése. A párt a tulajdonszerzésre és hitelfelvételre épülő modell helyett egy olyan rendszert ígér, amelyben több szociális és piaci alapú bérlakás épülne, kiszámíthatóbbá válnának a bérleti szerződések, és a magánszektort is ösztönöznék megfizethető lakások létrehozására. A program célja, hogy a bérlés ne kényszermegoldás, hanem biztonságos és reális lakhatási forma legyen.

A program másik fontos pillére a lakásállomány felújítása és energetikai korszerűsítése. Már 2026-tól elindulna a Családi Energetikai Program, amely szigeteléssel, napelemekkel, energiatakarékos berendezésekkel és okos rendszerekkel csökkentené a rezsiköltségeket. A TISZA évente 100 ezer lakás felújítását célozza, és külön figyelmet fordítana a panelekre, valamint a rossz állapotú, komfort nélküli vagy félkomfortos lakások korszerűsítésére is.

A TISZA jobban szabályozott, átláthatóbb bérleti piacot is kialakítana, miközben több célcsoportnak külön segítséget adna. Ide tartozhat a kollégiumi férőhelyek bővítése, szolgálati lakások biztosítása a hiányszakmákban dolgozó közalkalmazottaknak, valamint idősotthoni férőhelyek létrehozása. Emellett erős szociális eleme a programnak a kilakoltatások felfüggesztése, a végrehajtási rendszer állami kézbe vétele és a devizahitelesek kompenzációja, vagyis nemcsak új lakások építésére, hanem az otthonvesztés megelőzésére is hangsúlyt helyeznek.

A TLE által korábban szorgalmazott lakáspolitikai irányok több ponton is összhangban állnak a TISZA programjával: mindkét megközelítés hangsúlyozza, hogy a lakhatási problémák kezeléséhez nem elég az alkalmi támogatások fenntartása, hanem kiszámítható, közép- és hosszú távú lakásstratégiára van szükség. Közös elem a lakásállomány minőségi és energetikai megújításának fontossága, a megfizethető bérlakáskínálat bővítése, valamint egy olyan állami vagy közhasznú bérlakásprogram igénye, amely egyszerre szolgálja a társadalmi lakhatási célokat, a fiatalok és családok helyben maradását, illetve az építőipari kapacitások kiegyensúlyozott kihasználását. A TLE javaslataihoz hasonlóan a TISZA programja is a tervezhetőségre, a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére és a lakhatás hosszabb távú, rendszerszintű kezelésére épít.

Az állami lakástámogatások elengedhetetlenek a lakásmennyiség növeléséhez, a rendkívül rossz energetikai állapotú hazai lakásállomány korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is.

Továbbra is javasoljuk egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítését. Egy ilyen bérlakásprogram – a Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni. Egy állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Így ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgyek mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

Nagyon fontos az is, hogy rövid- és középtávon több európai uniós forrás érkezzen a lakásépítési, lakásfelújítási, korszerűsítési szegmensbe.

Kiemelt jelentőségű az is, hogy hosszú távú tervezhetőség szükséges a bevezetett intézkedések pozitív gazdasági és társadalmi hatásának kiaknázásához és stabilizálásához. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások tervezhetőségéhez, megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram, amely tartalmazza az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

Összegyűjtöttük a jelenlegi legfontosabb állami lakástámogatásokat
Az Otthon Start Program3%-os 50 millió forintos lakáshitele új vagy használt lakás, illetve családi ház, tanya megvásárlására, valamint építésére kérhető.
A Közszolgálatban dolgozók otthontámogatásalakáshitel-törlesztésre vagy új lakáshitel önrészének kifizetésére felhasználható évi egymillió forintos támogatása 2026. január 1-től igényelhető.
A Csok Pluszvállalt gyerekek után igényelhető bármely településen új és használt lakás vásárlására, illetve meglévő lakás bővítésére, bővítéssel összekötött korszerűsítésre 2,5-50 millió forint összeggel. A kibővített falusi csok(600 ezer – 15 millió forint) és a mellé 3%-os kamattal felvehetőkölcsöna preferált kistelepülésen jelent segítséget az otthonteremtéshez a családok számára.
A 2025 januárjában egyszerűsített feltételekkel újraindított energetikai otthonfelújítási programot, amelyet a 2007 előtt épült családi házakra, illetve friss lakcímbejelentések után lehetett kérni, a keret kimerülése miatt leállították. A kistelepüléseken továbbra is igényelhető a vidéki otthonfelújítási támogatás is,amely 3+3 millió forinttal segíti a családi házak felújítását.
A lakóingatlanok energetikai felújítását támogatja az EKR-szabályozás, amellyel nem csak a padlásfödém-szigetelések, hanem az összetettebb korszerűsítési beruházások – homlokzatszigetelés, a nyílászáró-csere, fűtési rendszer korszerűsítése – is megvalósulhatnak családi házakban és társasházakban is. Az EKR keretében elérhető megtakarítások kombinálhatóak az energetikai fókuszú otthonfelújítási programokkal, valamint a vidéki otthonfelújítási támogatással.
A SZÉP-kártyára érkező juttatások egy része továbbra is használható lakásfelújítási, -szépítési cikkek vásárlására./A vevői oldalon a kedvező kamatozású, illetve kisebb önrésszel felvehető zöld lakáshitelek is plusz forrást jelentenek, és kifejezetten az energiahatékony lakásállomány növelését segítik. A 35 év alatti fiataloknak nyújt havi 150 ezer forintos támogatást a TLE által régóta szorgalmazott lakáscafeteria is lakáshitel-törlesztésre vagy lakbér fizetésére. Utóbbi hiteltörlesztésre és lakbérre is felhasználható. Megjelent már olyan banki akció is, amelyben saját termékként kínálják az 5%-os zöld lakáshitelt szélesebb korosztály számára.
A lakásépítések legjelentősebb ösztönzője továbbra is az 5%-os lakásáfa, amely a 2026. december 31-ig építési engedéllyel rendelkező újépítésű lakásokra akár 2030 végéig alkalmazható. A falusi csokos preferált kistelepüléseken, valamint tanyákon és birtokközpontokon adó-visszatérítésigényelhető új lakás vásárlásakor, saját erős építkezés esetén, illetve meglévő lakóingatlan bővítése, korszerűsítése esetén.
[Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]
A lakáspiac kínálati oldala kapott támogatást a márciusban elindult tőkeprogrammal, amelyben a Kormány 300 milliárd forintot biztosít ingatlanalapok számára megfizethető lakások, bérlakások, valamint kollégiumi férőhelyek építésére, fejlesztésére.
Összegyűjtöttük a jelenlegi legfontosabb állami lakástámogatásokat
Az Otthon Start Program3%-os 50 millió forintos lakáshitele új vagy használt lakás, illetve családi ház, tanya megvásárlására, valamint építésére kérhető.
A Közszolgálatban dolgozók otthontámogatásalakáshitel-törlesztésre vagy új lakáshitel önrészének kifizetésére felhasználható évi egymillió forintos támogatása 2026. január 1-től igényelhető.
A Csok Pluszvállalt gyerekek után igényelhető bármely településen új és használt lakás vásárlására, illetve meglévő lakás bővítésére, bővítéssel összekötött korszerűsítésre 2,5-50 millió forint összeggel. A kibővített falusi csok(600 ezer – 15 millió forint) és a mellé 3%-os kamattal felvehetőkölcsöna preferált kistelepülésen jelent segítséget az otthonteremtéshez a családok számára.
A 2025 januárjában egyszerűsített feltételekkel újraindított energetikai otthonfelújítási programot, amelyet a 2007 előtt épült családi házakra, illetve friss lakcímbejelentések után lehetett kérni, a keret kimerülése miatt leállították. A kistelepüléseken továbbra is igényelhető a vidéki otthonfelújítási támogatás is,amely 3+3 millió forinttal segíti a családi házak felújítását.
A lakóingatlanok energetikai felújítását támogatja az EKR-szabályozás, amellyel nem csak a padlásfödém-szigetelések, hanem az összetettebb korszerűsítési beruházások – homlokzatszigetelés, a nyílászáró-csere, fűtési rendszer korszerűsítése – is megvalósulhatnak családi házakban és társasházakban is. Az EKR keretében elérhető megtakarítások kombinálhatóak az energetikai fókuszú otthonfelújítási programokkal, valamint a vidéki otthonfelújítási támogatással.
A SZÉP-kártyára érkező juttatások egy része továbbra is használható lakásfelújítási, -szépítési cikkek vásárlására./A vevői oldalon a kedvező kamatozású, illetve kisebb önrésszel felvehető zöld lakáshitelek is plusz forrást jelentenek, és kifejezetten az energiahatékony lakásállomány növelését segítik. A 35 év alatti fiataloknak nyújt havi 150 ezer forintos támogatást a TLE által régóta szorgalmazott lakáscafeteria is lakáshitel-törlesztésre vagy lakbér fizetésére. Utóbbi hiteltörlesztésre és lakbérre is felhasználható. Megjelent már olyan banki akció is, amelyben saját termékként kínálják az 5%-os zöld lakáshitelt szélesebb korosztály számára.
A lakásépítések legjelentősebb ösztönzője továbbra is az 5%-os lakásáfa, amely a 2026. december 31-ig építési engedéllyel rendelkező újépítésű lakásokra akár 2030 végéig alkalmazható. A falusi csokos preferált kistelepüléseken, valamint tanyákon és birtokközpontokon adó-visszatérítésigényelhető új lakás vásárlásakor, saját erős építkezés esetén, illetve meglévő lakóingatlan bővítése, korszerűsítése esetén.
[Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]
A lakáspiac kínálati oldala kapott támogatást a márciusban elindult tőkeprogrammal, amelyben a Kormány 300 milliárd forintot biztosít ingatlanalapok számára megfizethető lakások, bérlakások, valamint kollégiumi férőhelyek építésére, fejlesztésére.
Ezen kívül a 250 egységnél nagyobb lakásfejlesztési projektek kiemelt státuszt kaphatnak, ha a teljes állomány 70 százaléka megfelel az Otthon Start program követelményeinek.
Várhatóan 2026 márciusától lépett hatályba a társasházi építményi jog jogintézménye, amely lehetővé teszi, hogy pl. Otthon Start vagy CSOK Plusz hitelt felvevő lakásvásárlók már az építés közben is jogilag védett vagyoni értéket szerezhessenek a megvásárlandó lakásra. Így a bankok korábban és kiszámíthatóbban tudnak hitelt folyósítani, mivel a vevő jogilag védett pozícióval rendelkezik már az építés alatt, illetve az új jogintézmény ösztönzőleg hathat az új társasházi projektek finanszírozására, mert a vevők támogatott hitellel, akár építés alatt is fizethetnek, ami javíthatja a projekt likviditását.
2026. január 14-től módosultak a zártkerti művelés alól kivett földrészletekre vonatkozó rendelkezések, amely – az önkormányzatok együttműködésével – több zártkerti telek válik reálisan beépíthetővé, illetve könnyebben megnyithatóvá lakófunkcióra.

A KSH szerint 2026 I. negyedévében:

2026 I. negyedévében 2821 lakást vettek használatba, ami 4,3%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakihoz képest.
A fővárosban és a megyei jogú városokban egyaránt 13, a többi városban pedig 1,2%-kal több lakást vettek használatba, mint 2025 első negyedévében. Egyedül a községekben csökkent az új lakások száma, 9,8%-kal.
A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest 955 új lakásának 87%-a három kerületben épült fel: a XIII. kerületben 294, a X. kerületben 278, a XI. kerületben pedig 256 új lakást vettek használatba.
Az új lakások száma a közép-magyarországi mellett további három régióban növekedett az előző év azonos időszakihoz képest, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (69%) és Dél-Alföldön (64%). Ugyanakkor Észak-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon csökkenés történt.
A természetes személyek által épített lakások aránya 34%, a vállalkozások által építetteké 66% volt, e tekintetben nem volt változás 2025 azonos időszakához képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 54%-a családi házban, 42%-a többszintes, többlakásos épületben, 0,7%-a lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,3 m²-rel, 98,9 m²-re nőtt a 2025. I. negyedévihez képest. A fővárosban átadott lakások mérete átlagosan 65,3 m² volt.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 66%, a saját használatra építetteké 34% volt.
Az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9291 volt, 64%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek növekedése a teljes országot jellemezte, minden településkategóriában számottevően több engedélyt adtak ki, mint 2025 I. negyedévében. Budapesten összesen 3634 lakás építésére adtak engedélyt, 36%-kal többre, mint egy évvel korábban. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 52%-a IX. kerületben fog megvalósulni (1904 lakás), 21%-a pedig a XIII. kerületben (777 lakás).
A megyei jogú városokban 92, a többi városban 80, a községekben pedig 99%-kal növekedett az engedélyezett lakásépítések száma. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Kecskemét 538 és Nyíregyháza 363 engedélyezett lakással. Győrben, Debrecenben és Miskolcon 100–200 közötti számban adtak ki lakásépítési engedélyeket az I. negyedévben.
Vármegyei és regionális összesítésben is általános volt a lakásépítési engedélyek számának növekedése az előző év azonos időszakihoz képest. Mindössze négy vármegyében volt csökkenés (Tolna, Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád-Csanád).
Az építtetők az esetek 28%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
A kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 75%-kal több, összesen 3225 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek országos száma 767 volt, 18%-kal több, mint egy évvel korábban.